Az előterjesztés szerint a koronavírus-járvány miatt idén a fővárosban már csak az utazók 28 százaléka választotta a közösségi közlekedést, az utasforgalom 2019-hez képest 30-40 százalékkal csökkent, 2020-ban a menetdíjbevételek 40 százaléka kiesett, ami 30 milliárd forint bevételkiesést jelentett.

Hirdetés

A 14 év alattiak közösségi közlekedésének ingyenessé tételével vissza szeretnék csábítani őket a közösségi közlekedésre, és mivel leginkább a szülők kísérik iskolába gyermekeiket, arra számítanak, hogy a döntéssel a szülők is szívesebben választják a közösségi közlekedést. Úgy számolnak, az intézkedés nullszaldós lesz, ha az érintett 121 ezer diákból minden tizedik esetében el tudják érni, hogy egy felnőtt közösségi közlekedésre váltson.

Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztőként közölte: a koronavírus-járvány fontos tanulsága, hogy a közösségi közlekedés az „átlagnál” biztonságosabb hely a járvány terjedése szempontjából.

Vissza kell adnunk a budapesti közösségi közlekedés népszerűségét – jegyezte meg.

Korábban írtuk

A Fidesz-KDNP képviselői is támogatták a javaslatot, ugyanakkor többen is felhívták a figyelmet arra, hogy nagy szükség lenne a jellemzően már önállóan közlekedő 14-18 éves korosztályra is kiterjeszteni az ingyenes közlekedést.

A közgyűlés döntése értelmében a hatodik életévüket betöltött, óvodai vagy tanulói jogviszonnyal rendelkezők annak a tanévnek az utolsó napjáig vehetik igénybe díjmentesen a budapesti közösségi közlekedés járműveit, amelyben a 14. életévüket betöltik.

A Fővárosi Közgyűlés módosította a költségvetését is, ennek részeként 13,5 milliárd forintot átcsoportosítanak a közösségi közlekedésre a kieső menetdíj-bevételek kompenzálására, továbbá feladatok átütemezését kérik a BKV-tól és a BKK-tól.

Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy a kormány az önkormányzatok rovására segíti ki a gazdasági szereplőket, a Fővárosi Önkormányzat pedig „a kormányzati bosszúhadjárat céltáblájává vált”, a kormány Budapestet is érintő gazdasági döntéseinek célja, hogy „pénzügyileg ellehetetlenítse a fővárost”.

A főpolgármester egyúttal arra kérte a fővárosi ellenzéki képviselőket, „ne hergeljék” a budapestieket a beruházások ellen, mert a fejlesztések zöldebb és fejlődő várost jelentenek.

A közgyűlés döntött – az érintett kerületek kezdeményezésére – közterületek elnevezéséről is, így a II. kerületben a jövőben lesz Barlangkapu utca, Szabó Magda sétány, Psota Irén utca, Komlós Juci köz valamint Melocco köz, a III. kerületben Bud Spencer park, a VIII. kerületben Koltói Anna tér és Szeles Erika tér.

A IX. kerületben – a tervezett Fudan- illetve Diákváros térségében – a jövőben lesz Szabad Hongkong út, Ujgur mártírok útja, Dalai láma út valamint Hszie Si-kuang püspök út, a XI. kerületben Molnár C. Pál lejtő, Szerenád utca és Szonáta utca, a XII. kerületben Eötvös Loránd park, a XXII. kerületben pedig Lili major köz, Kanyar utca, Térey Pál utca, valamint Pelikán Imre utca.

A kormánypárti képviselők hozzászólásaikban arról beszéltek, meglátásuk szerint azért hívta össze a főpolgármester a szeptember végére tervezett rendes közgyűlés előtt a rendkívüli közgyűlést, mert „akadozóban van” előválasztási kampánya, és a rendkívüli közgyűlésen tárgyalandó „kampánytémákkal” akarja azt megtámogatni.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester szerint az ülésen baloldali kampánytémákat tárgyalnak a baloldali előválasztás előtt, amelyekben a döntést a főpolgármester meghozhatta volna egyedül is, és azt firtatta, rendes, rendkívüli, pót- vagy kampányközgyűlést tartanak-e.

Láng Zsolt frakcióvezető (Fidesz-KDNP) szerint a főpolgármester a kampánytémákkal akarja elterelni a figyelmet a közlekedési káoszról és a „szlömösödő városról”.

Hozzátette: a főpolgármester nem Budapesttel foglalkozik, ahogyan ígérte, hanem mindent alárendel miniszterelnök-jelölti ambícióinak, holott „a főváros polgárai többet érdemelnek”.