Hirdetés
Fotó: képernyőkép

A kifosztott gazdaságról, fizetőssé tett egészségügyről, tönkretett oktatásügyről, tönkretett családpolitikáról, tönkretett nemzetközi megítélésről és tönkretett emberi kapcsolatokról beszélő Márki-Zay Péter kijelentette, hogy ezt Orbán Viktor miniszterelnök tette az országgal „12 év kétharmadával”.

A politikus elmondta, egyike annak a 2,7 millió magyar választónak, akik 12 évvel ezelőtt bizalmat szavaztak a kormányfőnek. Hangsúlyozta, bízott abban, hogy a miniszterelnök a kétharmados felhatalmazással élni fog és nem visszaélni. A választóktól kapott hatalommal és az EU-tól kapott több, tízezer milliárddal ha Ausztriát nem is, de sok környékbeli országot utol lehetett volna érni, ehelyett ma Magyarország Romániánál is rosszabbul teljesít – fogalmazott.

A korlátlan hatalom korlátlan korrupciót eredményez, így lett az ország az EU egyik legkorruptabb és legszegényebb nemzete, ami azok között az országok között van, ahol a legrövidebb ideig élnek az emberek – állította Márki-Zay Péter.

Az ország nem előre, hanem lefelé ment szinte mindenben, a korrupció, a halálozás, a szegénység mellett a hitelminősítésében, a jogállamiságban is „csak lefelé mentünk 2010 óta” – jelentette ki.

Márki-Zay Péter az elmúlt évek elismerendő és megtartandó eredményei közé sorolta a közmunkát, a játékgépek és a zárt téri dohányzás betiltását, a határon túli magyaroknak adott állampolgárságot és a határkerítést.

A döntéshozók magyarok milliói elől zárták el a felemelkedés lehetőségét, de néhányan korlátlan gazdagságot biztosítottak saját maguknak és barátaiknak. Magyarországon ma egy „magát kispénzűnek hazudó miniszterelnök a leggazdagabb kiváltságos” – állította.

Elvették a tanárok szabadságát, 12 éven át lezüllesztették, sőt „fizetőssé” is tették az egészségügyet, az orvosok és a szakdolgozók elvándorlása, az intézmények állapota a kormány egyik leglátványosabb kudarca – emelte ki a szónok.

Arra is kitért, hogy a nyugdíjak az elmúlt négy évben 13 százalékot veszítettek a vásárlóértékükből, és ezt a 13. havi nyugdíj még nem kompenzálja. Amikor a kormány öt százalékos nyugdíjemelésről beszél tíz százalékos infláció mellett, az valójában öt százalékos nyugdíjcsökkentés – érvelt.

Olyan kormánynak kell következnie, amelyik „nem hajbókol Putyin előtt” és nem dobja sutba a vidéki egyetemisták lakhatását egy „kínai, kommunista, migránsegyetem kedvéért” – fogalmazott. Olyan kabinet kell, ami duplájára emeli a családi pótlékot, a minimálnyugdíj növelésével és a minimálbér adójának csökkentésével pedig felemeli a legszegényebbeket – szögezte le.

Kijelentette, kormányra kerülve, addig emelik a béreket, amíg meg nem áll a pedagógusok, a rendőrök, az egészségügyi szakdolgozók és a szociális szféra munkavállalóinak az elvándorlása. Megszüntetik a várólistákat és szükség esetén még a magánegészségügyet is ingyenesen elérhetővé teszik.

Az oktatás túlzott központosításának megszüntetéséről beszélő Márki-Zay Péter azt állította, hogy felszabadítják a kultúrát, visszaadják a diákoknak az egyetemeket, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez és felállítanak egy korrupcióellenes ügynökséget. Többek mellett arra is ígéretet tett, hogy egy kormányváltás után elkezdik a felkészülést az euró bevezetésére, öt százalékra csökkentik az alapvető élelmiszerek áfáját és megszüntetik a dohánykereskedelmi monopóliumot.

Leszögezte, hogy komolyan veszik a törvény előtti egyenlőséget, fellépnek mindenfajta diszkrimináció ellen és mindent megtesznek a cigányság felemelkedéséért, Hozzátette, felülvizsgálják és újratárgyalják a Paks2 és a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit. Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy a kormányváltás után Magyarország az EU és a NATO hűséges szövetségese lesz.

Az eseményen felszóltak az ellenzéki pártok vezetői is. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, a választásig hátralévő időben az az ellenzék feladata, hogy eljusson a magyar emberek szívéhez, hiszen ott tép, szaggat leginkább a gyűlöletkeltés, az állandó szembeállítás, a fojtogató megosztottság, az igazságtalanság, az önzés és a pökhendiség, a kiszolgáltatottság és a megrekedtség érzése.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint „Magyarország ma igazságtalan és fenntarthatatlan ország”, hiszen miközben a kiváltságosok felfoghatatlan vagyonokat halmoznak fel, egyre több a szegény ember.

Csodálatos tavaszt vízionált beszédében Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, jelezve, meg kell értetni az igazságosság, a szolidaritás, a társadalmi különbségek csökkentésének fontosságát az emberekkel, hiszen válságálló társadalmak, nemzetek csak akkor létezhetnek, ha ezek az elvek a mindennapokban is érvényesülnek.

Donáth Anna európai parlamenti (EP-) képviselő, a Momentum elnöke azt emelte ki: az együttműködés résztvevői hisznek abban, hogy Magyarország mindannyiunké, azaz mások problémáját, baját, szenvedését is magunkénak érzik. Jakab Péter, a Jobbik elnöke arról beszélt: az összefogás pártjai tanultak a 2018-as hibából, felismerték, hogy „nem én vagyok a megoldás, hanem mi vagyunk a megoldás”. Fizessenek meg a tolvajok, jólétet minden magyarnak – zárta rövid felszólalását a pártelnök.

Dobrev Klára, a DK EP-képviselője arról beszélt, az áprilisi választás tétje az, fennmarad-e a demokrata politikusokat, a szabad sajtót és a vele egyet nem értő civileket elhallgattató rendszer vagy „szabad, tisztességes, európai Magyarország lesz”.

Fotó: Fidesz, YouTube (képernyőkép)

Márki-Zay Péter igazi programja

Mint azt korábban megírtuk, Márki-Zay Péter 2021 novemberében a „valódi rezsicsökkentés” szükségességét hangoztatva kijelentette, hogy a „Fidesz rezsicsökkentése fenntarthatatlan”.

A Századvég Alapítvány elemzéséből kiderült, bár Márki-Zay az „okos”, illetve „valódi rezsicsökkentés” bevezetésének javaslatával állt elő, azt a látszatot keltve, hogy a baloldali pártok korábban hangoztatott rezsipolitikai elképzeléseihez képest más, újdonságnak tekinthető koncepciót képvisel, a jelek azonban arra mutatnak, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester által megfogalmazott, a rezsicsökkentést célzó kritikák „szervesen illeszkednek abba a támadássorozatba, amit a balliberális tömb az elmúlt kilenc évben folytatott a kormányzat említett intézkedése ellen”.

A Századvég egy másik elemzése rávilágított, a Márki-Zay Péter ötletének megfelelő intézkedés óriási terhet róna a családokra – a baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsipolitikája csaknem háromszorosára növelte volna az energiaszegénységet Magyarországon.

A Gyurcsány-féle baloldali előválasztási színjáték győztese egyébként következetesen bírálta az elmúlt években a rezsicsökkentést.

– Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze. Lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat – így beszélt a rezsicsökkentésről például 2020 őszén Márki-Zay Péter.

– Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni – ezt pedig tavaly ősszel a hvg.hu és a Greenpeace Klímaválasztás 2022 című online beszélgetésében mondta.

Ugyanezen a konferencián arról is beszélt, hogy szerinte magasabb árakkal kell ösztönözni az embereket arra, hogy kevesebbet fogyasszanak.

– Tehát az, hogy ha ezt nem tudjuk érvényesíteni az árakban, akkor nem fogunk ösztönözni senkit az energiatakarékosságra. És igenis az árakon keresztül ösztönözzük az energiatakarékosságra. Az energiavédelmi, hatékonysági beruházások soha nem térülnek meg, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat – mondta Márki-Zay Péter.

Korábbi cikkeinket a témában IDE, IDE és IDE kattintva olvashatják el.

Korábban írtuk

Az egészségügyet sem kíméli a baloldal miniszterelnök-jelöltje

– Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet – így fogalmazott Márki-Zay Péter az egykori Jobbik-elnöknek, Vona Gábornak adott interjújában tavaly nyáron. Korábbi nyilatkozatában a Gyurcsány-féle ellenzék miniszterelnök-jelöltje egyértelművé tette: profitorientált cégek kezébe adná az egészségügyet.

Nincs kétség tehát, hogy Márki-Zay Péter ugyanazt a modellt vezetné be, amellyel 2010 előtt Gyurcsány Ferenc és kormánya próbálkozott: üzleti alapú, fizetős egészségügyet, privatizált kórházakkal és ellátó intézményekkel.

– Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha ezt valakinek fedezi a biztosítása vagy a pénztárcája – mondta Márki-Zay Péter példaként arra, hogy milyen előnyei lehetnek annak, ha bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat magánszolgáltatóknak szervezne ki az állam.

Korábbi cikkeinket Márki-Zay Péter egészségüggyel kapcsolatosan tett kijelentéseiről IDE és IDE kattintva olvashatják el.