– Mi hívta életre az Ügyvédi Összefogást?

– Ez egy négy évvel ezelőtt létrejött szakmai alapú szerveződés, amelynek színeiben annak idején négyen, igazi testületi kisebbségként kerültünk be a kamarai vezetésbe. Idén azonban a teljes tisztségviselői kör tekintetében állítottunk jelölteket, ugyanis érdemi változásokat akarunk. Úgy érezzük, hogy az elmúlt években a kamara eddigi tisztségviselői nem teljesítették megfelelően küldetésüket, és emiatt a kamara az 1991-es szakma-liberalizáció óta semmilyen módon nem tudott megújulni. Azt gondoltuk, itt az ideje, hogy lépjünk. Eddig a kamarai választások igencsak formálisak voltak abból a szempontból, hogy szinte mindegyik tisztségre egyetlen személy, rendszerint ugyanaz lett jelölve. Ezért az elmúlt évtizedek során a testület vezetése szűk személyi körben állandósult. A kamara történetében ez az első alkalom, amikor a tisztújítás valóban demokratikus úton történik, vagyis valamennyi pozíció esetében lesz alternatíva.

– 12 pontos programjukat még utcai hirdetőtáblán is közzétették. Sikerült-e elérni az érintett ügyvédeket?

– A kamarának saját informatikai rendszere van, a tagok időről időre elektronikus hírleveleket kapnak, illetve működik egy központi weboldal is, ahol az ügyvédi közélettel kapcsolatos információk jelennek meg. Szervezetünk korábban kérte a budapesti kamara jelenlegi elnökét, dr. Réti László urat, hogy ezeken adjon publikációs lehetőséget számunkra is, de nem kaptunk. Így aztán kénytelenek voltunk más eszközökkel kommunikálni: a kamarai nyilvános adatbázisból elérhető e-mail címekből egy legális listát hoztunk létre, s ezt használva próbáltuk közvetlenül is megszólítani a tagságot. Ezenkívül megújítottuk korábban is üzemelő honlapunkat, szórólapozunk, és valóban, programunkat összefoglaló közterületi hirdetményeket is elhelyeztük azokon a csomópontokon, ahol feltételezésünk szerint az ügyvédek többször is megfordulnak.

– Célkitűzéseik között szerepel a kamara elszámoltathatósága is. Eddig nem volt így?

– Fontos, hogy a szervezet működése és gazdálkodása átlátható legyen. Joggal várhatjuk el a rendszeres tájékoztatást, hogy a tagság a lehető legszélesebb körben tudjon arról, mi történik a kamarában, különös tekintettel a tagdíjakból összegyűlő kamarai vagyonra. Nem kevés tagdíjat fizetünk, ennélfogva azt is szeretnénk pontosan és naprakészen előre tudni, hogy ha például a kamarai vagyon egy jelentős részét bármire fel szeretnék használni. De arra is kíváncsi a tagság, hogy vajon a befizetések mellett milyen hatékonysággal működik a kamara. Az első programpontunkkal összefügg a második, ami a tagdíj csökkentésére irányul. Úgy gondoljuk, hogy ez úgy is megvalósítható, hogy közben nem kell felélni a kamara már meglévő vagyonát. Ha a szervezet működése és gazdálkodása hatékonyabbá válik, sikerül kialakítani és növelni a kamara által nyújtandó, a tagság által választható vagy akár kifelé irányuló kamarai szolgáltatások körét, akkor a BÜK kevesebb tagdíj befizetésével is azonos, sőt magasabb színvonalon tudna működni.

– Kifogásolták, hogy a kamarai szolgáltatások nem felelnek meg a XXI. század színvonalának. Mire gondolnak?

– A kamara technikai színvonalát jól jellemezi, hogy például mind a jelölések, mind a február 21-i választás manuálisan, csak papír alapon történt, illetve történik, pedig az ügyvédi kamara jelentős részének hiteles, elektronikus aláírása van. A tagság minél szélesebb körben történő közvetlen döntési jogainak biztosítása érdekében jó lenne mielőbb bevezetni az elektronikus szavazás lehetőségét. Ez nyilván kedvezően hathatna a szavazás megnyugtató és hiteles lebonyolítására is, hiszen az ismert szavazási időkorlát miatt akár a titkosság is sérülhet. Ugyanis a korábbi gyakorlat szerint azok az ügyvédek, akik nem győzték kivárni, hogy bejussanak a szavazófülkékbe, a folyosón, az ablakpárkányokon egymás mellett töltötték ki a szavazólapjaikat. Egyebekben sok olyan szervezeti és minőségvédelmi, illetve minőséget növelő szolgáltatási lehetőség is megfogalmazódott bennünk, amelyekkel a kamara a tagok számára valóban érdemi szakmai és működési segítséget, támogatást nyújthatna.

– Szeretnék korszerűsíteni az ügyvédek fegyelmi kódexét is. Hogyan?

– Egyértelműen el kell határolni a fegyelmi és etikai felelősséget, valamint a fegyelmi és a polgári jogi, kártérítési felelősséget. Szükséges a garanciális alapelvek megfogalmazása, konkrét fegyelmi tényállások megalkotása, a szándékos és gondatlan elkövetési alakzat elkülönítése, az eljárásjogi szabályok rögzítése, a fegyelmi büntetések arányosítása és differenciálása a szabályozásban. Abnormális, hogy a fegyelmi ügyekben jelenleg a fegyelmi bizottság elnöke egy személyben határozza meg, hogy például valakinek az ügyében ki lesz a fegyelmi megbízott és melyik fegyelmi tanács milyen személyi összetételben tárgyalja azt. Egy demokratikusan működő köztestületi eljárásban a szubjektivitásnak a lehető legkisebb szerepet kell kapnia. Szorgalmazzuk továbbá a korlátlan kárfelelősség eltörlését és korszerű felelősségbiztosítási lehetőségek kidolgozását is.

– Kiáltványuk egyik kulcsmondata így hangzik: „Fiatalokat a kamara vezetésébe!” Miért fontos a generációváltás?

– Vannak olyan kollégák, akik akár már három-négy vagy több ciklus óta töltenek be egy-egy kamarai pozíciót. Ez önmagában még nem baj, de folyamatosan változik a világ, és változik az ügyvédség is. A kamarában folyamatosan cserélődnek a generációk, ám ez a tisztségviselőkre, a vezetőségre nem jellemző. Ha például arra volt jogalkotói igény, hogy legyen a kamarai vezetésben női kvóta, akkor az is a kiegyensúlyozottságot, az arányos érdekképviseletet támogatná, ha a kamarai testületekben legalább húsz százalék negyven évnél fiatalabb, friss szakmai tudással és fiatalos szemlélettel rendelkező ügyvéd lenne. Szeretnénk, ha a pályakezdő kollégák sem gondolnák azt, hogy a kamarai tagság kényszer és egy szükséges rossz. Ha láthatnák, hogy lehet ezt másképpen is csinálni.

– Ezért emelték ki, hogy a kamara van az ügyvédekért és nem az ügyvédek a kamaráért?

– Igen. Mindemellett azonban nagy hangsúlyt kell helyezni az ügyvédi hagyományok és értékek továbbadására is. Sajnos el kell mondani azt is, hogy komoly igényként fogalmazódott meg az ügyvédi etikett tanítása, mert manapság ad abszurdum úgy tűnik, hogy a szakmaiság mellett az alapvető viselkedést, a köszönést, a megszólítást, az öltözködést például tanítani kellene egyes jelölt és ügyvéd kollégáknak.

– Két nap múlva lesz tisztújítás. Mire számítanak?

– Nem végeztünk közvélemény-kutatást, hogy megtudjuk, milyen álláspontot képviselnek a tagok, de azt érzékeljük, hogy a Megújulás 12 pontjában megfogalmazott céljaink egyre több ügyvéd kollégához jutnak el, és egyre többen és egyre szélesebb körben lépnek a támogatóink közé. Pénteken tehát kiderül, hányan értenek egyet céljainkkal. Bízunk benne, hogy ezen a napon az ügyvédi kar többsége él majd alapvető jogával, és a szavazáson a Budapesti Ügyvédi Kamara megújulása mellett áll majd ki.

Szencz Dóra