– Felsorolna az eredményekből néhányat?

– Lassan már húsz éve kardinális kérdés a Csornát elkerülő út. A tízezres városról azt kell tudni, hogy a főváros bevezető szakaszai után a második legnagyobb átmenő forgalmat bonyolítja le az országban. Konkrétan az északkelet-európai teherforgalom az Adria felé itt megy keresztül. Amellett persze az is igaz, hogy logisztikai szempontból kiváló helyen fekszik, hiszen négy irányból vezet be főút, és öt irányból van vasúti összeköttetésünk, viszont óriási gondot okoz a hatalmas átmenő forgalom. Csúcsidőszakban huszonötezer gépjármű halad itt át, egyharmaduk kamion. Miközben balesetveszélyesek, tönkreteszik az utakat, a belváros lakásait is elértéktelenítik, nincs tehát európai értelemben vett életminőség. Habár már a nyolcéves kormánypárti szocialista polgármesterség alatt lett volna arra mód, hogy megvalósuljon az elkerülő út, amit 2002-ben Medgyessy Péter ígért meg a csornaiaknak, lényegében semmit nem csináltak. De tavaly szeptemberben megindult végre az építkezés, ráadásul nemcsak az elkerülő úté, hanem a Csornát Győrrel összekötő gyorsforgalmi úté is. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a Csornát Szombathellyel összekötő szakasz építése is. Magyarán, két év múlva itt egy Szombathely–Csorna–Győr autópálya megvalósulása várható. Sőt már készül a Nemzeti Közlekedési Stratégia, amely szerint 2020–2027-re várható a Győr és Sopron közötti szakasz végleges befejezése is.

– Önt útügyi biztossá nevezte ki tavaly nyáron a nemzeti fejlesztési miniszter. Ennyire fontos ez a projekt?

– Az útügyi biztosoknak két dolguk volt. Az egyik, hogy a megyében zajló nagy útépítési projekteket felügyeljék, másrészt a minisztérium által rendelkezésre bocsátott 33 milliárdos keretből kellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz javaslatokat benyújtaniuk, hogy milyen utakat célszerű felújítani, megépíteni 2013-ban. Ebből a forrásból kétmilliárd jutott Győr-Moson-Sopron megyére. Ezzel már sok olyan kisebb főutat és mellékutat tudunk felújítani, amik szinte járhatatlanok voltak. A terv viszont továbbra is az, hogy a programot folytassuk a Nemzeti Közlekedési Stratégia keretében, mégpedig az elektronikus útdíj terhére, ami a jelek szerint bevált.

– Mi a helyzet a csornai Margit Kórház működésével kapcsolatban?

– A szocialisták idején közel 400 millió forintra duzzadt az intézmény adóssága. A kórházi dolgozók között 2009 második felében olyan pletykák terjengtek, hogy a 2010-es választásokra már a munkahelyük is megszűnik. Ráadásul épp a bizonytalan helyzet miatt rengeteg beteg nem helyben vette igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Például a Rábaközben szülő nők fele nem Csornán szülte meg a gyerekét, s így nem a kórház kapta meg utánuk a finanszírozást. Ebből adódóan borzasztóan beszűkültek az intézmény lehetőségei, s be is kellett zárni a szülészetet és a sebészetet. A kormányváltáskor azonban azzal, hogy az állam átvette az intézmény működését, tulajdonképpen megszűnt az adósság is. A kormány támogatásának köszönhetően pedig nem történt létszámleépítés, hanem számos fejlesztés indult be. Nem pusztán képzési pályázatokon győztek a kórháziak, hanem eszközpályázatokon is, és kialakítottak két új osztályt. Az idén tavasszal pedig egy új, 1,3 milliárdos rendelőintézet alapkövét tesszük le, ami méltó lesz a százéves intézményhez.

– A Rábaköz mindig is híres volt gyógyfürdőiről. Csorna mellett Kapuváron is van európai hírű termálvíz. Hogyan lehetne ezt a turizmus szempontjából kihasználni?

– A termálfürdő nem az én kompetenciám, mivel a terület önkormányzati tulajdonú, én pedig nem vagyok helyi képviselő, viszont ha a város talál valamilyen pályázatot, és felkérnének, hogy segítsek nekik, akkor természetesen segítek. Csornán a kórház felhasználja a termál gyógyító hatását, ám a csornai fürdővel korszerűtlensége mellett az is baj, hogy csak nyáron van nyitva. Ugyanakkor akár választási ígéretnek is tekinthető, hogy Csornán, Kapuváron és Téten is fedett uszoda fog épülni. Ennek az úszáskedvelő rábaköziek és sokoróaljaiak igényeinek kielégítése mellett az is az oka, hogy a kötelező testnevelési órák bevezetésével az úszásoktatás infrastrukturális feltételei nem voltak meg a három járásban. Téten az uszoda mellett egy vadonatúj iskola is épül.

– Az ön körzetéhez a négy városon kívül viszont 71 község is tartozik. Ők mire számíthatnak?

– Ki merem jelenteni, hogy minden településen voltak helyi fejlesztések. Már nincs is olyan község a térségben, ahol a közösségi épületek felújításába ne fogtak volna bele. Nagy segítség, hogy a kormány átvállalta a térség településeinek adósságát. A rábaközi összefogásra egyébként jó példa egy kétszáz milliós, közösségi közlekedést fejlesztő pályázat, amelyet tizenkét település együtt nyert el, és ennek keretében huszonnégy helyszínen alakítanak ki buszvárókat, buszfordulókat, esőbeállókat. De a Rába folyó víziturizmusára is hasonló nagyságrendben álltak össze a községek, ahol kikötőket, táborhelyeket hoztak létre.

– A vidéki életforma egyre kevesebb fiatalnak jelent alternatívát. Ön szerint meg lehet ezt fordítani?

– Sajnos ez Nyugat-Magyarországon is gond. A kulcs a modern mezőgazdaság lehet. Az elmúlt évben ugyanis tízesével adtak át földhaszonbérleteket fiatal, képzett gazdáknak. Ezek a fiatalok biztosan vidéken fognak maradni, mert ott találják meg a számításukat. A térségre egyébként jellemző az alacsony munkanélküliség. Erre jó példa a csornai járás, ahol 1,8 százalékos a ráta.

– Talán azért is, mert sokan járnak ki a szomszédos Ausztriába dolgozni.

– Igen, ők naponta ingáznak, de számunkra ez nem átok, inkább áldás, mivel az ott megkeresett pénzüket itthon költik el. Nem beszélve arról, hogy az idegen nyelv mellett még szakmai tapasztalatra is szert tehetnek.

– Kapuváron bezárt a húsgyár…

– Viszont hamarosan kihirdetnek egy pályázatot, amellyel létrejöhet egy nagy munkahelyteremtő beruházás. Emellett egy hétszázmilliós belvárosi rehabilitációs programra is sor került. Csornára pedig érkezik a napelemgyár, amely százhatvan új állást jelent majd, és ami azért fontos, mert a rendszerváltás óta ez az első nagyüzemi beruházás a településen. Sok cég van Beleden, ahol összesen háromszázmillió forintot fordítottak mun­ka­hely­teremtésre és -megtartásra már ebben a ciklusban is. A téti kistérségben pedig egy mintaértékű közmunkaprogramot indítottunk, aminek a keretében az általuk megtermelt mezőgazdasági termékeket már fel is dolgozzák s azokat a helyi üzletek polcain árulják, ami több településnek évente milliós hasznot hoz, ráadásul ezzel tulajdonképpen felszámolták a térségbeli munkanélküliséget.

– Milyen kampányra számít?

– Nem dőlhetünk hátra. Annak ellenére, hogy a térségben mindig is jól szerepelt a Fidesz és szövetségesei, úgy kell dolgoznunk, mintha nem az első, hanem az utolsó helyen állnánk a választókerületek rangsorában. Fenn kell tartanunk az éberséget, mert nem szeretnénk úgy járni, mint 2002-ben. A szocialisták is látják, hogy rengeteg szép eredményt értünk el, ezért más eszközük nem lévén, már most aljas hazugságokba kezdtek, így részükről erős, negatív kampányra számítok. De hiszek abban, hogy a Rábaközben és a Sokoróalján élők szorgalmának eredményeit nem lehet gyűlölködéssel semlegesíteni, és mehetünk tovább az úton.

Takó Szabolcs