Méltatlankodik az ellenzék az állatvédelmi törvény szigorítása kapcsán
Támogatják, bár megkésettnek és elégtelennek tartják az ellenzéki frakciók az állatvédelmi törvény kormánypárti képviselők által kezdeményezett, az Országgyűlés előtt lévő módosítását. Az ellenzéki pártok közös módosító indítványt nyújtanak be, hogy átfogóbb törvény születhessen.Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón üdvözölte az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását, amelynek elfogadását támogatni fogják.
Hozzátette ugyanakkor: megkésett törvénycsomagról van szó, amit sokkal hamarabb be kellett volna nyújtani. Azon véleményét hangoztatta, hogy jönnek az országgyűlési választások és a szavazatszerzés a célja a kormánypártoknak ebben a széles társadalmi érdeklődést kiváltó ügyben.
Az MSZP-s politikus jelezte, rengeteg terület van még az állatvédelem területén, amely szabályozásra vár, ezért az ellenzéki képviselők közösen nyújtanak be módosító indítványt a törvényjavaslathoz.
Kunhalmi Ágnes javaslataik közül kiemelte, javasolják az állatok védelmének alkotmányban történő rögzítését, illetve 15-20 milliárd forintos keretösszeggel országos állatvédelmi alap felállítását, ennek a célja az állatvédelem költségvetési támogatása lenne.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt javasolta, hogy legyen „intézményesült gazdája” az állatvédelemnek, egy állatvédelmi ombudsman, aki a többi között jogszabálymódosítást is kezdeményezhetne és felügyelné az országos állatvédelmi alapot.
Kálló Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője is úgy látta, átfogóbb, hatékonyabb állatvédelmi törvényt kellett volna lerakni az asztalra, főleg egy konzultáció után.
A politikus az ellenzéki módosító indítványok közül beszélt arról, hogy a szaporítást a legszigorúbban kell üldözni, meg kell szüntetni a kínálatot, ezért törvényileg tiltanák ki az internetes kereskedelmi oldalakról azokat, akik nem rendelkeznek jogosítványokkal és szaporított állatokat hirdetnek.
Elmondta azt is, hogy szigorúbban büntetnék az állatviadalok szervezőit, emellett a visszaeső szervezőket is büntetnék. Hozzátette: javasolják, hogy már egy állat elhullása esetén is büntetendő legyen a mérgező csalétek és száműzzék Magyarországról maradandó sérüléssel járó csapdákat.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője úgy látta, fabatkát sem ér a szigorú büntetőjogi, állatvédelmi szabályozás, ha nincs valaki, aki ezt végrehajtatja. Jól működő állatvédelmi őrség létrehozására tett javaslatot.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a „beporzók”, a méhek érdekében emelt szót a neonikotinoid alapú vegyszerek használatának betiltását kérve.
Szólt arról, hogy Európában a termesztett élelmiszernövények mintegy 80 százaléka méhbeporzású; az európai méhállomány felét, a magyar harmadát veszélyezteti a kihalás.
Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke szerint az elmúlt 11 évben a magyar kormány semmit nem tett az állatvédelem területén.
Kezdeményezte, hogy legyen kötelező a Nemzeti alaptantervben az állatvédelem oktatása.
A parlamentben szerdán kezdődött a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításának általános vitája. A javaslat súlyosabban büntetné a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbb fellépést tenne lehetővé a szaporítókkal szemben és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménnyé nyilvánítaná.