A múlt hét közepén kiszivárogtatott információk szerint az év utolsó hónapjában számos mentőállomáson leállítják az esetkocsikat pénzhiány miatt. Egy lapunk birtokába került dokumentum szerint a közép-magyarországi régióban, amely Budapesttel együtt a legnépesebb, az év utolsó hónapjában a fővárosban tíz, Pest megyében hét mentőautót vontak ki a forgalomból. Információink szerint lesznek olyan napok, amelyeken Dabasról, Pilisvörösvárról, Vácról, Monorról nem indíthatják útnak baj ideén esetkocsit. E három mentőállomás rendkívül forgalmas és balesetveszélyes főútvonalak mentén található. A kényszerű pihenőkön a szomszédos bázisok egyike veszi át a riasztásokat, vagy is távolabbról indult a segítség a bajba jutott emberekhez, mint eddig…

A beteg java a legfőbb törvény, vallotta Hippokratész. Ezt bizonyította a két mentős is múlt pénteken este. Tették a dolgukat, amire feltették az életüket. Mentették a bajbajutottat. Tennék ők ezt, ha kell, a hét hét napján is, de nem tehetik…

Az Országos Mentőszolgálatnál a megszorítások miatt létszámstopot rendeltek el gépkocsivezető és mentőápoló munkakörben. Főigazgatói utasításra az állomásvezetők nem fizethetnek túlóradíjat a munkatársaknak. Ugyanakkor a létszámhiány ellenére az idei szabadságokat kötelezően ki kell venniük a mentősöknek, különben az év végén elvesztik a ki nem vett napokat. Mentő és mentős a pénzhiány miatt pihen. De mi lesz a betegekkel?

– Nem mindegy az életesélyek szempontjából, hogy ki hol lesz rosszul ma Magyarországon. Most ez a megállapítás kiegészül: az sem mindegy, a nap melyik szakában szorul az ember a mentők segítségére – mondta a Demokratának a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke, Toma Lajos.

A szolgálat már szeptemberben jelezte a kormánynak, hogy a leépítések, a létszámstop, valamint a költségvetés megkurtítása miatt a mentők az év végére olyan helyzetbe kerülnek, hogy roham- és esetkocsik leállítására kényszerülnek. Napközben is.

– Az igazi nagyüzem reggel hét és este hét között van a mentőknél, hiszen ez az az időszak, amikor az emberek többsége úton van – árulta el egy felháborodott mentőtiszt.

– Nagy a zsúfoltság az utakon, a közintézményekben, az üzletekben. Ilyenkor a leggyakoribbak a rosszullétek, balesetek, ennek ellenére mégsem dolgozhatunk teljes kapacitással. Este hét óra után a mentők készenléti létszáma is csökken, hiszen ezután általában kevesebb a riasztás. Ráadásul így spórolni is lehet…

A mentőszolgálat eladósodása az év végére olyan súlyossá vált, hogy a mentőállomások vezetői már napközben is esetkocsik leállítására kényszerülnek.

– A kormány a mentők működtetéséhez, a 778 mentőegység fenntartásához és a 6890 alkalmazott munkabérének kifizetéséhez szükséges forrásnak mindössze 75 százalékát biztosította az idei évben. A költségek fennmaradó egynegyed részét a mentőknek pluszfeladatok vállalásával, vagyis rendezvények biztosításával kellene kipótolni. Legalábbis a kormányzat elgondolása szerint. A korábbi időszak fő bevételi forrásának számító betegszállításból ugyanis már nem számíthat jelentős forrásra a szolgálat, mivel magáncégekhez került a szolgáltatás, szinte az ország minden régiójában.

Naponta tömegével érkezik panasz a szakszervezethez a mentőszolgálat munkatársaitól amiatt, hogy egyre kevesebb kocsi futhat ki a garázsból. Előfordult, hogy amikor a mentőkocsi személyzetéből a gépkocsivezető vagy az ápoló megbetegedett, az autó el sem indulhatott aznap. Az állomásvezetők ilyenkor tehetetlenek, mivel túlórát nem fizethetnek a kieső mentős helyére beugró kollégának, gépkocsivezetőt és mentőápolót pedig a létszámstop miatt nem vehetnek fel.

A mentőállomások vezetőinek abban az esetben, ha orvos vagy mentőtiszt hiányzik az esetkocsiról betegség vagy szabadság miatt, lehetőségük van arra, hogy mentő-gépkocsiként küldjék szolgálatba a járművet. Ilyen esetben mentőápoló és gépkocsivezető ül a mentőben. Utóbbinak azonban nincs engedélye például EKG készítésére, intubálásra, a lélegeztetőgép kezelésére.

A sima mentő személyzetének a mentés megkezdésére és az újraélesztésre vonatkozik a munkaköri leírása. Ezeknek az egységeknek ennek ellenére hatalmas a felelősségük, hiszen nekik kell áthidalni azt az időt, amíg a helyszínre nem érkezik a magasabb szintű ellátást végző egység.

Toma Lajos szerint a mentősök annyira elkeseredtek, hogy már az sem tartja vissza őket attól, hogy a kialakult helyzetről meséljenek a sajtónak, hogy ezzel fegyelmi vétséget követnek el, és állásukat kockáztatják. Sok mentős szerint a megszorítások miatti korlátozások veszélyeztetik az ellátást, vagyis emberéletek kerülhetnek veszélybe. A december pedig különösen erős hónapnak számít a riasztások tekintetében, mesélte lapunknak egy mentőorvos.

– A karácsony előtti vásárlási lázban a zsúfoltság megsokszorozódik, ami miatt több a közlekedési baleset és a rosszullét. Az időjárás is gyakran megtréfálja az autósokat. A köd és a hajnali fagyok miatt jegessé váló utakon érezhetően emelkedik a balesetek száma. Ilyen helyzetben felelőtlenség arra kényszeríteni a mentőállomások vezetőit – tette hozzá –, hogy pénzhiány miatt állítsák le roham- és esetkocsijukat.

A rohammentő a szolgálaton belüli ranglétrán a legmagasabb helyen van a jármű műszerezettsége és az azon szolgálatot teljesítők szakmai képzettsége miatt. A rohammentőkön minden esetben szakorvos teljesít szolgálatot. Az esetkocsi a második a mentési ranglétrán, hasonló műszerekkel vonulnak a riasztás helyszínére, mint a rohamkocsik, a fedélzeten orvos vagy mentőtiszt száguld a bajba jutottakhoz. Ha egy mentőautóban nincs orvos vagy mentőtiszt, akkor az csupán a betegszállításban vehet részt.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Ha beérkezik egy riasztás szívinfarktusról, ami sajnos gyakori hazánkban – említett egy példát a mentőorvos –, akkor a beteget három órán belül egy kardiológiai központba kell szállítani. Abban az esetben, ha nincsen szabad esetkocsi, akkor útközben nem készülhet el az EKG, hanem a központ helyett először a kórházba viszik be a beteget, ahol elkészítik a laborvizsgálatot és az EKG-t. Ezután egy szabad esetkocsit kell szerezni, ami elszállítja a kardiológiai központba az infarktusos beteget.

Ha a szívproblémákkal küzdő betegnek szerencséje van, akkor a roham- vagy az esetkocsi siet a segítségére, és azonnal a kardiológiai központba kerül. Ilyenkor az irányítás vezetőjének a felelőssége, hogy megkockáztatja a rohamkocsi kiküldését ide, és reménykedik, hogy a körzetében nem lesz ez alatt semmilyen baleset, szülés, mérgezés, amihez kötelezően eset- vagy rohamkocsit kell küldeni. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor a szomszédos állomásról indul útnak a segítség.

Szerdán reggel az egyik autópályán három súlyos sérülttel járó baleset történt. A sztráda közvetlen közelében lévő városka mentőállomásán az esetkocsi a megszorítások miatti kényszerpihenőjét töltötte, így közel 30 kilométerrel az esettől lévő bázisról indult el a mentő a reggeli csúcsforgalomban a bajba jutottakhoz, illetve a mentőhelikoptert kellett riasztani. Egy évben átlagosan 700 ezer mentést hajtanak végre az országban a mentők, ebből a légimentők mindössze kétezer esetben kapcsolódhattak be a segítségnyújtásba.

A helyzet a pénzhiány miatt várhatóan tovább romlik majd. Toma Lajos szerint a kormány által tűzoltó jelleggel a mentőknek adott összesen hárommilliárdos forráskiegészítés ellenére 2007-ben még így is kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, mint tavaly. Ősz eleje óta folyamatosan jelezte az Országos Mentőszolgálat vezetése, hogy az idei évre adott 25,8 milliárd forint nem elegendő a feladatok ellátásához. Ez beigazolódott, a kormány a pótköltségvetésből újabb támogatást ígért a mentőknek. Toma úgy véli, ez egyszeri segítséget jelent a működéshez, de jövőre már nem számíthatnak hasonlóra. Sőt az előzetes adatok alapján jövőre az ideinél is mintegy 1,5 milliárddal kevesebbet szán az egészségügyi tárca a mentőknek, mondván, nem kell annyi feladatot ellátniuk, mint korábban. Ez annyiban igaz, hogy a stabil bevételt jelentő betegszállítást kiszervezték a mentőszolgálattól a magánszektornak. Vagyis már ez sem jelenthet pluszforrást a szolgálatnak. A csökkenő költségvetési támogatások után tovább romlik a mentőállomások állaga, s Toma Lajos szerint a 223 bázis közül 87 most is gyakorlatilag alkalmatlan a célra.

Lapunk természetesen megkereste az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét is. Ám Győrfi Pál írásbeli megkeresésünkre és telefonhívásainkra nem reagált, így a mentőszolgálatok dolgozóitól tudtuk meg, hogy tavaly ősztől folyamatos volt a létszámcsökkentés. Az első hullámban százötven, majd további háromszáz főt küldenek el a szolgálattól. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója folyamatosan tárgyal az egészségügyi tárcával a jövő évi működési költségekről, de eddig nem született megnyugtató megállapodás sem a pénzről, sem a létszámkeret növeléséről.

Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője az egyik kereskedelmi televíziónak azt mondta, hogy az Országos Mentőszolgálat létszámát addig nem bővítik, ameddig nem döntenek arról, hogy jövőre milyen típusú és mennyiségű feladatot kell ellátnia a szolgálatnak, illetve ehhez mennyi pénzre van szükség. A szóvivő szerint a szabadságolások és betegségek előidézhetnek szorult helyzeteket a szolgálatnál, de ezeket megpróbálják helyettesítésekkel, belső átcsoportosításokkal megoldani.

Az Egészségügyi Minisztérium mindössze egy közleményben kommentálta a mentőknél kialakult vészhelyzetet. A tárca szerint a hónapokkal ezelőtt bevezetett létszámstop a kieső munkatársak pótlására nem vonatkozik, így a szervezet működőképessége, ahogy eddig, a jövőben is garantált.

Toma Lajos úgy gondolja, mivel nincsen jogszabályban meghatározva a kapacitási normatíva a mentők számára, a kormányzat felé sincs kijelölve egy alsó határ a mentésben, amit kötelezően finanszíroznia kellene. Így az állam igyekszik minél többet spórolni a támogatáson, a felelősséget az emberi életekért ugyanakkor a mentőkre hárítja. Az érdekvédelmi szervezet vezetője azt mondja, a kormányzatnak kell eldönteni, milyen szintű mentést akar.

A jövő évi költségvetési adatok alapján a mentősök úgy látják, a kormányzat a mostani szintet sem akarja fenntartani, amikor a riasztások 78 százalékában az uniós normáknak megfelelően 15 percen belül a helyszínre érkezik a segítség. A bajbajutottaknak marad a remény, hogy jó időben, jó helyen szorulnak segítségre. Vagy akad két hivatásának élő szabad napos mentős, és legalább az egyiküknek van motorja…

Lapzártakor érkezett a hír, hogy az egészségügyi tárca és a mentőszolgálat vezetőinek egyeztetése eredményeként lehetővé vált, hogy a dolgozók az idei ki nem vett szabadságukat jövő év március 31-ig kivehessék. Ennek köszönhetően néhány esetkocsi az ünnepek alatt is útnak indulhat baj esetén. De az időzített bomba tovább ketyeg, hiszen a létszámbővítés és a túlórák kifizetésének tilalmát nem oldotta fel az egészségügyi tárca.

Sándor Csilla