A szocialisták újratárgyalnának az országgyűlési bizottságok elosztásáról. Nem fogadják el, hogy a Jobbik bármilyen szerepet kapjon a nemzetbiztonsági testületben.
Mesterházy Attila az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: továbbra is úgy gondolják, nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, ha jobbikos elnöke lesz a nemzetbiztonsági bizottságnak. Szerinte a Jobbik tudatosan provokálni akarja a magyar parlamentet. „Olyan párt politikusai juthatnak bizonyos titkos információk birtokába, amely nyíltan szimpatizál vagy adott esetben támogat olyan szervezeteket, amelyek a titkosszolgálatok látókörébe vagy tevékenységi körébe tartoznak.” Hozzátette: ahhoz, hogy ne jobbikos elnöke legyen a bizottságnak, módosítani kell a házszabály egy passzusát is, de ők ettől függetlenül azt tartják helyesnek, ha a parlament demokratikus pártjai egyértelmű határvonalat húznak a radikálisok és a demokratikus pártok között.
Kedden viszont éppen Mesterházy Attila jelentette be, hogy lemondanak a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról és átengedik a Jobbiknak, cserében a költségvetési bizottság vezetéséért.
A frakcióvezető ezt úgy magyarázta, hogy kedden „más szituáció volt”, hiszen akkor a többi párt a szocialistákat vádolta azzal, hogy nem konstruktívak, és miattuk akad meg a tárgyalás. „Akkor a frakciótól kaptam egy másik mandátumot, amivel egy kicsit változtattunk az eredeti álláspontunkon. A frakciónak egy kisebb szakmai csoportjától kaptuk ezt a mandátumot, így egyértelmű volt, hogy magát a teljes konstrukciót a párt teljes frakciójának kell jóváhagynia, erről volt tegnap egyeztetés a frakcióban."
Az egyeztetés eredménye az lett, hogy Mesterházy Attila módosító indítványt nyújtott be a pénteken aláírandó, az Országgyűlés alakuló üléséhez kapcsolódó politikai megállapodáshoz. A módosítás értelmében a függelék tartalmát csak akkor fogadják el, ha a nemzetbiztonsági bizottságban a Jobbik nem kap sem elnöki, sem alelnöki, sem bizottsági tagsági helyet.
A frakcióvezető hozzátette: elfogadják, hogy 19 állandó bizottsággal alakul meg a magyar parlament, azt is tudomásul veszik, hogy melyik pártnak, melyik bizottságba, hány tag delegálási joga van – azt is tudomásul veszik hogy külügyi bizottságot ne ellenzéki vezesse -, de a nemzetbiztonsági bizottságot kivételnek tekintik. Még akkor is, ha a frakció döntése értelmében előfordulhat, hogy így a szocialistáknak nem lesz elnöki és alelnöki pozíciója a következő négy évben.
És ha mindezek ellenére mégis jobbikos vezetője lesz a nemzetbiztonsági bizottságnak? Ebben a kérdésben a Fidesznek van felelőssége – mondta Mesterházy Attila . „Mi elmondtuk, hogy mi a mi álláspontunk, innentől kezdve a kormányzó többségnek kell mérlegelni azt, hogy figyelembe veszi-e ezt a véleményt.”
Staudt Gábor: a Jobbik mindig törvényes, alkotmányos alapokon állt
Staudt Gábor a rádiónak elmondta: azért őt jelölte a Jobbik a nemzetbiztonsági bizottság elnökének, mert a jogi kabinet vezetőjeként, az etikai fegyelmi bizottság vezetőjeként és a rendvédelmi nemzetbiztonsági szakmai munka vezetőjeként alkalmasnak találták erre a feladatra.
Alaptalannak tartja az MSZP és az LMP félelmeit, úgy gondolja, ezeknek az aggodalmaknak a megfogalmazásával a két párt csak bizonyítani akar a saját szavazó táboruknak és a külföld előtt. A Jobbik politikusa azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a pártja összeköthető a Magyarok Nyilaival. Azt mondta: a Jobbik mindig törvényes, alkotmányos alapokon állt, soha semmilyen törvénysértő dolgot nem tett. „A Magyar Gárda Egyesület – miután feloszlatták – nem működik tovább.”
Arra a kérdésre, hogy mint bizottsági elnök megvizsgálja-e, vajon beépült-e az NBH a sokak által szélsőségesnek tartott Jobbikba, Staudt Gábor azt válaszolta: konkrét ügyekről nem nyilatkozik. „Az viszont biztos – folytatta -, hogy olyan visszásságok történtek az elmúlt időszakokban, amelyeket adott esetben mint bizottsági elnöknek a törvény adta keretek között javasolnom kell kivizsgálásra. Ha a Jobbikba állami szervek vagy szolgálatok emberei beépültek, az elég komoly probléma, hiszen erre nincsen lehetőségük.”
Staudt Gábor azt is elmondta, hogy a demokrácia megerősítését kell előtérbe helyezni, a nemzetbiztonsági bizottságnak az emberi jogok fölött kell őrködnie, és azt szeretnék, ha „megszűnne a titkosszolgálatok és a politika közti torz viszony”.
(MR)
