Miért béna a Tisza Pesten?

„Ők Magyar Péter budapesti képviselői, akik felforgathatják a fővárosi politikát” – írta leplezetlen lelkesedéssel az RTL.hu 2024 június 11-én, az önkormányzati választások utáni beszámolóban a Tisza Párt tíz fővárosi képviselőjéről. A liberális hírportál várakozásai végül mégsem teljesültek. Budapest lehetett volna ugyan a Tisza Párt bizonyítási terepe, ahol megmutatják, hogy mit értenek „működő ország” alatt. Ám a választások óta eltelt közel másfél évben semmilyen tekintetben nem forgatták fel a fővárosi politikát. Nincsenek kezdeményezések, érdemi viták, a hozzáértés mímelésére tett kísérletek pedig a párt paródiájává lettek. Az utóbbi hónapokban a Tisza Párt képviselői jobb híján belesimultak az óellenzék frakcióinak sorába, miközben tétován asszisztáltak a főváros csődközelbe juttatásához.

A rátermettség hiánya

Az egyik legjelentősebb probléma, hogy a fővárosi közgyűlés tiszás tagjainak nincs semmiféle önkormányzati tapasztalatuk. Radics Béla, a Fidesz fővárosi képviselője szerint többször előfordult, hogy valóságtól elrugaszkodó javaslatokat nyújtottak be.

– A kedvenc példám a játszóterek kerítésének lebontása volt, mert szerintük a kerítés „rossz hatással van a gyerekekre”. De egy hároméves gyerekkel hogyan érteted meg, hogy ne szaladjon ki a labdáért az útra? A kerítés nem bezár, hanem megvéd. Ezek nem tudják, mik a valódi problémák – mondja Radics Béla.

Szepesfalvy Anna, a Fidesz-frakció tagja hozzáteszi, a kerítés azért is szükséges, mert este a kaput zárni lehet, így a tapasztalatok azt mutatják, jóval kevesebb a rongálás, a köztisztasági probléma.

– Amikor valaki belép, minden szülő automatikusan fölnéz és azonnal látszik, hogy aki érkezik, a gyerekek közelébe való-e vagy nem. A biztonságra vonatkozó érveket azonban elengedik a fülük mellett. Nyugati példákat emlegetnek, de nekem gyakorlati tapasztalatom van, hiszen tíz évet dolgoztam Budafok-Tétény vezetésében. Kifejezetten azt kérik a szülők, hogy a játszótereket és az azokat használó gyerekeket védjük kerítéssel – mondja a képviselő.

A szakmai bizonytalanságot tájékozatlanság tetézi. A Tisza-frakció egyik emlékezetes lépése volt, hogy a Fővárosi Állatkert főigazgató-helyettesének menesztését követelték, ám a szóban forgó személy akkor már fél éve nem töltötte be a posztot. Végül kiderült, hogy a Wikipédia információi nyomán nyújtották be az indítványukat.

Egy ideig Vitézy Dávid is segítette őket a tájékozódásban. A jelentéktelen liberális-zöld képviselőcsoport vezetője ugyanis vérmes reményeket fűzött az akkor még feljövőben levő ellenzéki párthoz.

– Karácsony Gergelyék sokszor nem is a frakcióvezetővel, Ordas Eszterrel egyeztettek, hanem Vitézyvel. Így egyszerűbb volt, nem kellett minden döntésnél Magyar Pétert hívni – mondja egy név nélkül nyilatkozó városházi forrásunk.

Vitézy és Magyar azonban időközben összerúgta a patkót, mert a Tisza elnöke olyan sértő hangnemben utasította Vitézyt, hogy átmenetileg megnehezült az együttműködés. Pedig Vitézy álma, hogy egy esetleges Tisza-kormányban Lázár János építési és közlekedési miniszter helyére üljön.

Máshol, másvalamit

A sikertelenség másik oka, hogy a frakció tagjai közül többeknek a fővárosi mandátum csak ugródeszka, és valójában országos pozícióra pályáznak: egyéni körzetben indulnak a parlamenti választásokon, vagy listán kapnak befutó helyet. A fővárosi közgyűlés csak parkolópálya, amíg el nem jön a 2026-os választás. Többen miniszteri ambíciókat is dédelgetnek. Állítólag Porcher Áron Sommerville és Orbán Árpád is gazdasági területen számítanak valamilyen beosztásra. Rajtuk kívül Bujdosó Andrea is egyéni körzetben méretné meg magát, és kormányzati szerepre áhítozik. A Tisza képviselői közül így egyesek egymásnak is versenytársai.

– Sem kapacitásuk, sem szándékuk nincs a főváros ügyeivel foglalkozni. A parlamenti választásokig fennmaradó időt csak túl szeretnék élni. Arra ügyelnek, nehogy őszinteségi rohamot kapjanak és esetleg olyat mondjanak, ami a pozíciójukba kerülhet, illetve ne keveredjenek olyan konfliktusba Magyar Péterrel, ami miatt lehetetlenné válik a pártbéli működésük – mondja Szepesfalvy Anna.

A túlélési verseny általában véve is érvényes a fővárosi baloldalra. A Tisza-, a Vitézy- és a Karácsony-frakciók közös nevezője, hogy a főváros alapszintű működését biztosítsák, de ne kezdjenek bele semmilyen kockázatos vagy túl sok erőbefektetést igénylő munkába. Sokszor együttműködnek, ilyen volt, amikor például közösen elfogadták a főváros törvénytelen költségvetését is. Azt azonban mindannyian tudják, hogy el kell kerülni a főváros összeomlását, a kudarcért ugyanis a baloldali frakciók mindegyike felelősséggel tartozna. A cél, hogy kihúzzák a 2026-os választásokig, amikor kiderül, hogy a Tisza képes-e kormányt alakítani, illetve a fővárosban képesek-e leváltani az óbaloldal politikusait. A Vitézy–Karácsony-konkurenciaharc sem engedi meg, hogy komoly munka folyjon Budapest érdekében. A Tisza pedig nem kíván döntőbíró lenni, nehogy a győztes túlságosan megerősödjön.

– A „Működő ország” szlogennel kampányolnak, de a fővárost együtt sem képesek működtetni – teszi hozzá Szepesfalvy Anna.

Szájkosárfrakció

A képviselői munka minőségéből egyértelműen kiderül, hogy Kollár Kinga, Barna Judit és mások kínos elszólásai miatt Magyar Péter megtiltotta, hogy a képviselők saját kútfőből dolgozzanak. A Tisza-frakcióban a kommunikáció központi irányítás alatt áll, a közgyűlési felszólalásokat is előre megszerkesztik, amit úgy kell előadniuk a képviselőknek, hogy azokból TikTok-videókat lehessen készíteni.

– Volt, hogy Molnár Dániel szó szerint Magyar Péter aznapi posztját olvasta fel felszólalásként. Ez nem politizálás, ez marketing – meséli Radics Béla.

„Ha nem dolgozol, nem is hibázhatsz” – ez a napiparancs a Tisza frakcióban, amelyet mostanra a belső félelem ural. Több forrás is megerősítette, hogy Magyar Péter durva hangnemben ordítja le a képviselőket, ha hibáznak. A baloldalhoz közel álló forrásunk szerint a „lányok” – a tiszás képviselőnők – a mosdóban sírják ki magukat, miután üvöltözött velük Magyar Péter. A sajtóhoz kijutó információk alapján Ordas Eszter, előző frakcióvezetőjük is ezért mondott le mandátumáról. A pártvezér állítólag mindenről tudni akar. A legkisebb hibát is személyes árulásnak veszi. A képviselők pedig nem önálló politikusok, hanem egy marketingstratégia eszközei.

– Teljesen másra készültünk, éles, de alapvetően szakmai csatákra számítottunk, amikor tavaly nyáron felállt az új közgyűlés. De hamar kiderült, hogy semmilyen önálló álláspontjuk nincs. Magyar Péter gyakorlatilag szájkosarat tett a frakcióra – erősíti meg Szepesfalvy Anna.

A közgyűlési vitákból alapvetően hiányzik az élő gondolat, a reagálás, a városi ügyekre szabott érvelés.

– Volt egy időszak, amikor azt hittük, talán kiderül, mit gondolnak ideológiai vagy szakpolitikai kérdésekről. De csak a paneleket ismételgetik. Vitázni nem mernek, nehogy baj legyen belőle, nehogy kiderüljön a saját véleményük – teszi hozzá a képviselőnő.

Ideológiai pótcselekvés

A fővárosi vezetésben domináns baloldali pártok háza táján a valódi munkát sokszor ideológiai gesztusok helyettesítik.

– A Tisza-frakció, Karácsony Gergelyék és a Vitézy-csoport között folyamatos a versengés, ki tud minél látványosabb és nyugatiasabb ötleteket behozni a testület elé. Ennek eredménye, hogy semmit nem fejlődik a város. A valós problémákkal nem szívesen foglalkoznak – mondja Radics Béla.

Konkrét példák között szerepel a már említett játszótereket körülvevő kerítések lebontása, de a képviselő megemlíti a szemetesek leszerelését is. A fővárosi vezetés ugyanis egy japán példa alapján úgy döntött, el le tüntetni a köztéri szeméttárolókat, amivel arra szoktatnák az embereket, hogy vigyék haza magukkal a szemetet. Elnézve a főváros köztereit nem nehéz megállapítani, hogy megbukott az ötlet. Vagy ebbe a sorba illeszkedik a Nagykörút újabb forgalomcsökkentésének a terve is, miközben Vitézyék újabb belvárosi utcák lezárását javasolják, gyalogosövezetté alakítandó a belső kerületeket. A Levegő Munkacsoport saját írása szerint azonban a forgalomelterelés rontotta Erzsébetváros levegőjének minőségét. A koncepciótlan, a kocsmalobbit, az olcsó tömegturizmust kiszolgáló döntések miatt pedig az elmúlt években a VI., VII. és VIII. kerületből a lakosság 20-25 százaléka elköltözött a romló életfeltételek miatt.

Elszalasztott esély

Az elmaradó fejlesztések és beruházások kapcsán a fővárosi vezetés gyakran azzal védekezik, hogy a kormány elvonta a Budapestnek járó forrásokat. Csakhogy ez az érvelés nem állja ki a valóság próbáját. 2019-ben ugyanis Tarlós István 214 milliárd forintos megtakarítással adta át a várost Karácsony Gergelynek. Azóta Budapest adóbevételei megduplázódtak, mégsem történt semmi érdemi fejlesztés. Százmilliárd forint fölé nőtt ellenben a város adósságállománya. Budapestnek bőséges bevételei vannak, de azokat másra költik, mint amire kellene. Sokan a „más” alatt a városházi vízfejet értik: kommunikációra, tanácsadókra megy el a pénz. Karácsony Gergely kommunikációs csapatában 37 fő dolgozik.

– Saját maguk finanszírozása, az ideológia vezérelte projektek menedzselése, bukott politikai szövetségesek foglalkoztatása az elsődleges – mondja Szepesfalvy.

A városvezetés olyan uniós pályázatokon indul, ahol sok munkatársat, szakértőt és kommunikációs költséget lehet elszámolni, itt folyhat ki legkönnyebben a pénz. Miközben olyan célokat valósítanak meg, hogy a közétkeztetésben minél kevesebb húst adjanak a gyerekeknek.

Budapest ideális terep lett volna a Tisza számára: egy kezelhető méretű laboratórium, ahol megmutathatták volna, hogyan képesek kormányozni. Kudarcot vallottak. A főváros működése jelenleg a Tisza, a baloldali összefogás és a Vitézy-csoport időszakos együttműködésén múlik, miközben egyik párt sem meri a legkisebb politikai kockázatot sem vállalni. Radics Béla keményen fogalmaz:

– A Tisza Párt nem alternatíva, hanem egy Brüsszel által összetákolt díszlet. Látszatpárt, amely mögött sem teljesítmény, sem jövőkép nincs. Budapesten semmit nem értek el, konkrétan besültek, kormányon pedig nem kéne nekik esélyt adni ugyanerre – állítja a képviselő.

Szájkosár, pozícióharc, alkalmatlanság. E három szóval foglalják össze a városházi források a Tisza Párt fővárosi tevékenységét. Sokak szerint eljátszották annak lehetőségét, hogy a kormányzóképességüket demonstrálják Budapesten. Az önkormányzati tapasztalat, a kompromisszumkészség és a szakpolitikai munka helyett a központilag felügyelt imázsépítést választották. A „Működő ország” szlogen mögött tehát egy olyan frakció áll, amelyik fél hibázni, fél vitázni és fél a saját vezetőjétől is.