Volodimir Zelenszkij elnökségének első másfél éve minden jel szerint hatalmas csalódást jelentett Ukrajna polgárai számára. A felfokozott várakozásokat gyors kijózanodás követte, az elnök és pártja népszerűsége egyaránt zuhanórepülésben van. Egy illúzióval ismét szegényebb lett az ukrán nép, újabb csodavárásból lett csalódás.

Hirdetés
Fotó: MTI/Nemes János
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ungváron Ihor Bondarenko, Kárpátalja új kormányzója beiktatásán 2019. július 6-án

Néhány hete önkormányzati választásokat tartottak Ukrajnában, az eredményre mindenki úgy tekintett, hogy a választók ítéletet mondtak Zelenszkij és pártja másfél éves teljesítményéről. A voksolás ugyanis alátámasztotta, hogy az államfő pártjának népszerűsége alaposan megcsappant a másfél éve lezajlott parlamenti választáson aratott, földcsuszamlásszerű győzelem óta. A gyors népszerűségvesztés oka, hogy a felfokozott várakozások ellenére Zelenszkij egyetlen választási ígéretét sem tudta teljesíteni. Nem sikerült gátat vetnie a mindent átható korrupciónak, nem teremtett békét a vitatott területeken, a gazdaság pedig talán még soha nem teljesített ilyen gyengén az ország függetlenné válása óta.

Az össztársadalmi csalódás után menetrendszerűen elkezdődött a politikai erőviszonyok visszarendeződése: Ukrajna keleti és déli részében a Régiók Pártjából (Janukovics egykori pártja) létrejött Ellenzéki Platform – Az Életért, míg az ország nyugati felén a volt elnök Porosenko vezette Európai Szolidaritás vitte el a szavazatok többségét. Az EU-val jó kapcsolatot ápoló és közmondásosan atlantista elkötelezettségű Porosenko ráadásul a szélsőjobboldali, magyargyűlöletéről is közismert Szvoboda támogatóinak szavazataival ért el jó eredményt.

Lehet, hogy ezt a szövetséget irigyelte meg Zelenszkij és tanácsadói gárdája. Talán ennek tudható be, hogy Porosenko elnök leváltása után is folytatódott a kárpátaljai magyarok elleni hangulatkeltés. Immár öt éve tartó, két elnöki ciklusokon átívelő gyakorlat, hogy az egyre súlyosbodó belpolitikai válságról azzal tereli el a figyelmet az ukrán politikai vezetés, hogy egy veszélytelen kisebbségre, a kárpátaljai magyarokra irányítják a társadalomban jogosan felgyülemlett feszültséget. A védekezésre mérsékelten képes ellenfél kiválasztása azért fontos az ukrán elit számára, mivel az orosz kisebbséggel már alaposan megégették magukat.

A kárpátaljai magyarság ellen államilag szervezett hadjárat legújabb fejezetének éppen a napokban lehettünk tanúi. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházát állig felfegyverzett kommandósok lepték el, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc főiskola épületét szintén az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) emberei foglalták el. A rajtaütések során házkutatást tartottak a KMKSZ elnökének, Brenzovics Lászlónak az otthonában, illetve az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ irodájában is kerestek „konspirációra, szeparatista törekvésekre” utaló nyomokat.

Fotó: MTI/Nemes János
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke (k) beszédet mond az ungvári Harmónia Oktatási-Nevelési Központ felújított óvodájának avatásán 2020. október 7-én. Mellette (b) Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár

A KMKSZ székházában öt órán keresztül zajlott a házkutatás, Brenzovics otthonában pedig tizenegy órán keresztül. Egy szemtanú beszámolója szerint ukrán állami alkalmazottaktól ilyen alapos munkavégzést még soha életében nem látott. A tetőtől a garázsig mindent átnéztek, egy kilazult tégla sem kerülte el a szolgálat embereinek a figyelmét.

A házkutatás során a KMKSZ-irodában és Brenzovics László lakásában végül több tárgyat lefoglaltak a hatóság emberei. A bizonyítékok között szerepel többek között két, Nagy-Magyarországot ábrázoló térkép, Brenzovics Lászlónak és a KMKSZ-nek adományozott magyar és külföldi kitüntetések, valamint Csóti György a Kárpát-medencei magyar autonómiák a címet viselő könyve. 

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A kárpátaljai magyar szervezetek bíznak benne, hogy az eset nyugaton nem marad szó nélkül. Nem tartják ugyanis elfogadhatónak, hogy egy Európai Unióba igyekvő ország vezetése üldözze, zaklatásnak vesse alá egy őshonos kisebbségi közösség vezetőit és intézményeit.

A Brenzovics László házában tartott házkutatás hírére a helyszínre sietett egy kárpátaljai magyar újságíró, Badó Zsolt is, hogy szemtanúként tájékoztassa a közvéleményt a történtekről. Az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) emberei azonban nem vették jó néven, hogy egy magyar újságíró figyeli a műveletet. Hamarosan a közlekedésrendészet emberei érkeztek a helyszínre, akik átkutatták Badó Zsolt autóját, kiforgatták a zsebeit, az újságíró-igazolványát és a jogosítványát pedig lefotózták. A hatóság emberei röviden kikérdezték arról, hogy mit keres Brenzovics háza előtt. Mikor közölte, újságíróként a munkáját végzi, akkor félreérthetetlen utalásokat tettek arra: egyáltalán nem tartják jó ötletnek azt, hogy ő éppen erről az esetről készít anyagot. Végül nem találtak jogalapot arra, hogy előállítsák, azonban az eljárás alatt egyértelműen fenyegetőek voltak a magyar újságíróval szemben.

A KMKSZ szóvivője, Darcsi Karolina a demokrata.hu érdeklődésére elmondta, semmilyen észszerű magyarázatot nem találtak arra, hogy az ukrán szolgálatok akciója mögött milyen valós szándékok állhattak. A szóvivő elmondása szerint ugyanis a szeparatizmus vádja, amellyel a KMKSZ-t és a magyar alapítványokat vádolják, teljességgel légből kapott. A KMKSZ úgy értékeli az esetet, mint egy öt éve folyó zaklatási sorozat újabb eleme.

– Az elmúlt öt évben számtalan magyarellenes megnyilvánulás és intézkedés történt Ukrajnában. Ezekben nemcsak nacionalista csoportoknak, hanem a különböző állami szerveknek is jelentős részük volt. A központi média pedig lelkesen asszisztál a hangulatkeltéshez, a kárpátaljai magyarságot gyakran úgy mutatják be, mint államellenes, ukránul nem beszélő, szeparatista egyéneket, akik nem hajlandóak együttműködni az ukrán állammal – mondta.

Darcsi Karolina kitért egy napokban történt esetre, amely nagy felháborodást keltett az ukrán médiában. Nagyjából két hete alakult meg a szürtei kistérségi, településtársulási tanács, amely tizenkét, többségében magyarok lakta falut foglal magában. Az alakuló ülés után a megválasztott képviselők az ukrán után elénekelték a magyar himnuszt is. Ez érthető, hiszen a megválasztott képviselők 99 százaléka magyar, ahogy a polgármester is. Ezt az ukrán sajtó mint szeparatista akciót tálalta a kárpátaljai viszonyokról keveset tudó ukrán közvélemény számára. Darcsi Karolina szerint ez tipikus esete a szándékos és rosszindulatú hangulatkeltésnek. A hatályos ukrán törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy az úgynevezett ünnepi tanácsüléseken az adott nemzetiség himnuszát is elénekeljék. 

Darcsi Karolina a beregszászi városi tanácsnak is tagja, elmondása szerint eddig semmilyen probléma nem származott abból, hogy az ünnepi tanácsülések alkalmával az ukrán himnusz után a magyar nemzeti imádságot is elénekelték.  

– A himnuszt éneklésének megvan a törvényes rendje, minden évben mindenütt így szokott lenni. Most ezt a falusi kistérséget kiemelték, a médiahisztéria kereszttüzébe került, miközben ez az ülés lement már másfél hete. Jelentem, a beregszászi kistérségi alakuló ülésén el is fogjuk énekelni a Himnuszt – fogalmazott portálunknak.

Darcsi Karolina elmondása szerint a média által szándékosan torzított kép köszönőviszonyban sincs a valósággal. Kárpátalján a békés egymás mellett élésnek megvannak a hagyományai, a megyében sehol nem tapasztalható ellenségeskedés, a magyarellenes akciók mindig a Kárpátokon túlról érkeznek.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Beregszászon 2014. szeptember 26-án

Farkas-Kordonec Gabriella, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jogtanácsosa az intézményben lezajlott házkutatásról elmondta, hogy a főiskola vezetése szintén értetlenül áll a hatósági eljárás előtt. A reggeli órákban az ukrán biztonsági szolgálat operatív megbízottjai, nyomozók és beavatkozó egységek tagjai jelentek meg a portán, ahová udvarias házigazdaként eléjük ment a főiskola rektora. A hatóság emberei felmutatták az ügyészségi végzést, ami alapján felhatalmazásuk volt arra, hogy minden olyan helyiséget átkutassanak, amihez Brenzovics Lászlónak mint tisztviselőnek köze van. 

A főiskolát működtető alapítvány jogásza elmondta, hogy kíváncsian várják az eljárás hivatalos indoklását, illetve azt, hogy a magyar intézmények ellen miért egy ukrán megye ügyészsége adott ki eljárási engedélyt, miért nem a kárpátaljai ügyészség illetékességi körében rendezték az ügyet.  

Farkas-Kordonec Garbriella a demokrata.hu kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy az SZBU munkatársai közül ketten tudtak valamilyen szinten magyarul, így tudtak célirányosan keresni a latin betűkkel írt iratok között. A nyomozók elmondása szerint fiktív szerződéseket kerestek, kettős könyvelésre utaló bizonyítékokat, pontosabban szeparatizmus finanszírozására utaló nyomokat kerestek. 

A hirtelen jött razzia minden megkérdezett forrásunk szerint teljes egészében érthetetlen. A vádak leginkább egy sztálini időket idéző koncepciós perre emlékeztetnek. Ugyanakkor furcsa egybeesésnek tűnik, hogy éppen akkor indul el egy ilyen drasztikus eljárás magyar politikusok és intézmények ellen, amikor a kárpátaljai magyarság túl van egy sikeres önkormányzati választáson. A megyei közgyűlésben nyolcfős magyar frakció lehet, a koalíciós tárgyalások nemrég kezdődtek az ukrán pártokkal.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői már a helyszínen tájékozódnak a hétfőn Ukrajnában a magyar közösséggel szemben elkövetett inzultusok ügyében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este a Facebook-oldalán. Bővebben itt.

Kárpátaljai forrásaink sokkal nagyobb valószínűséggel számítottak volna ilyen zaklatásra a választások előtt közvetlenül, a szavazás lezárulta után nem értik, hogy milyen célt szolgál a megfélemlítés, hacsak nem éppen a már említett koalíciós tárgyalásokkal van összefüggésben a támadás, a kárpátaljai magyar képviseletek vezetőinek akartak valakik ezzel üzenni. 

Az ügy érdekessége, hogy Kárpátalja kormányzója a Facebookon elérhető nyilatkozata szerint az egész eljárásról előzőleg nem tudott semmit. Ő Zelenszkij embere, neki elvileg tudnia kellene minden hasonló akcióról, ami a hatáskörébe tartozó területen történik. Ukrajnában azonban bármi elképzelhető, akár az is, hogy Zelenszkijék feje felett rendezték a magyarellenes támadást, ezzel kényelmetlen helyzetbe hozva az kormánypártot. 

Többen azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy amikor Magyarországnak vitás kérdése támad az unióval, szinte menetrendszerűen érkezik egy magyarellenes támadás az ukrán állam részéről. Bármi legyen is az igazság, a kárpátaljai magyarság számára egyik sem örömteli megfejtés. A létszámában megfogyatkozott közösség hatalmas ellenszélben, nagyon nehéz helyzetben kénytelen küzdeni a szülőföldön való megmaradásért.