Fotó: MTI/Komka Péter (archív)
Hirdetés

Ennek oka az lehet, olvasható az ügyről írt cikkben, hogy a védők jelentős haszonra, számításaik szerint összességében akár kétmilliárd forintra is szert tehettek a börtönbizniszből.

A Magyar Nemzet úgy tudja, ez az összeg magasabb, mintegy kétszerese lehet annak, amit a kártérítésekből kötelezően a panaszosok által elkövetett bűncselekmények sértettjeinek kellett tovább utalni.

A napilap által korábban már hivatkozott igazságügyi kimutatások szerint a büntetés-végrehajtási törvény 2017-es módosítása és 2019. december 31-e között 8,6 milliárd forintot pereltek ki az államtól a fogvatartottak. Úgy tudják, ebből valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg, amit azért fontos kiemelni, mert az ellenzéki sajtóban számos olyan cikk jelent meg a börtönbiznisz védelmében, miszerint a fogvatartottak alig látnak valamit az „embertelen körülmények miatt” kapott milliókból, hiszen a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatainál köt ki.

A kártérítési eljárásokban részt vevő ügyvédek a Magyar Nemzet forrásai szerint két nagy és egy harmadik, marginális csoportra oszthatók. Az utóbbiba mindössze néhány emberi jogi aktivista tartozik, akik meggyőződésből, pro bono segítenek a hozzájuk fordulóknak. A másik két, és létszámában meghatározó csoport között pedig csak annyi a különbség, hogy az egyikbe a „mindenért felszámolunk valamit”, a másikba pedig a „pusztán sikerdíjas” ügyvédek tartoznak.

A részleteket erre a linkre kattintva, a Magyar Nemzet honlapján olvashatják el.