Hátborzongató beszélgetés szem- és fültanúi lehettek azok, akik a hét közepén végignézték az ATV Róna Péterrel készített interjúját. A baloldal legutóbbi köztársasági elnökjelöltjét – közgazdász minőségében – arról faggatta a műsorvezető, milyen tényezők befolyásolják a magyar gazdaság számait.

Hirdetés

Róna Péter persze szidta a kormányt és a jegybankot, de egy sajátos okfejtésbe is kezdett. Ennek lényege szerint azért magas itthon az infláció, mert a jegybank korábban kedvezményes hitelprogramot indított a hazai kisvállalatoknak, a kormány pedig februárban 13. havi nyugdíjat adott az időseknek, fegyverpénzt a rendvédelmiseknek, a családoknak pedig visszafizette a tavaly lerótt személyi jövedelemadójuk (szja) egy részét.

Róna szerint tehát a vírus nem okoz gondot, sem a nemzetközi energiaválság, nem beszélve az orosz-ukrán háborúról, vagy a visszafelé elsülő brüsszeli szankciókról, hanem csakis az, hogy a magyar emberek és kivállalkozások zsebében túl sok pénz van. Amit ráadásul el is költenek.

Ehhez a kiindulóponthoz igazodik Róna megoldási javaslata is. Szerinte a jelenlegi 9 helyett 15 százalékra kell emelni valamennyi hazai cég adóját – ez lényegében a brüsszeli követelés is -, a személyi jövedelemadót pedig a mostani 15 százalék helyett az egekig fel kell srófolni. Itt érdemes szó szerint is idézni Róna Pétert. „Be kell vezetni a progresszív személyi jövedelemadót. Én itt legalább három és talán négy lépcsőre gondolok. Háromszázezer forintos szinten ez húsz százalék, aztán huszonöt, harminc és esetleg a legfelső szinten lenne harmincöt százalék.„ Mivel ma a minimálbér kétszázezer forint, az átlagbér pedig túllépte a félmillió forintot, így Róna Péter már szinte a legalacsonyabb keresetekre is húsz százalék szja-t vetne ki, az átlagbér pedig lehet, hogy már ennél is nagyobb kulccsal adózna.

Korábban írtuk

Összességében Róna szövegét valójában csak egyféleképpen lehet értelmezni: túl sok pénz van az embereknél. A háborús infláció pedig megszűnik, ha a pénzt brutális adókkal elveszi az állam.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el az Origo honlapján.