Ki kell jelenteni, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni, aki pedig illegálisan akar bejutni, jobb, ha útnak se indul – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy budapesti, II. kerületi rendezvényen, ahol az illegális bevándorlással kapcsolatban egy minden korábbinál veszélyesebb új jelenségre is felhívta a figyelmet.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a vendége a II. kerületi Fidesz által szervezett Szabad Európa Esték című rendezvénynek, amelyre múlt csütörtökön került sor. A fórumot olyan nagy érdeklődés kísérte, hogy a kezdés előtt egy órával már alig lehetett ülőhelyet találni. A rendezvény házigazdája dr. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere, moderátora pedig Bándy Péter, a Demokrata vezető szerkesztője volt.

A külgazdasági és külügyminiszter bevezetőjét egy cáfolattal kezdte, miszerint nincs igazuk a bevándorláspártiaknak abban, hogy megszűnt volna Európában a bevándorlási válság. Szijjártó Péter elmondta, Törökországban összesen négymillió bevándorló él, ahová csak a tavalyi évben 270 ezer illegális bevándorló érkezett. Megduplázódott a Ciprusra érkező bevándorlók száma, és Spanyolországba is ötven százalékkal többen jöttek, mint egy évvel korábban. Továbbá Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán 25 ezer illegális bevándorló várja, hogy Horvátország területére léphessen. Mint megtudhattuk, a szerb–macedón és a macedón–görög határon szolgálatot teljesítő magyar rendőrök is az illegális bevándorlók folyamatos érkezéséről számolnak be, az elmúlt időszakban pedig megnőtt azoknak a száma, akik a magyar–szerb határra érkezve különféle járművek segítségével próbálnak illegálisan bejutni Magyarországra.

Megjegyezte, akik azt állítják, hogy kevesebb bevándorló érkezik Európába, nem tesznek említést arról, hogy ez azért van így, mert Magyarország kerítést épített a schengeni határokra, és több mint háromszázmilliárd forintot költött határvédelemre.

Zsoldos terroristák

A külügyminiszter felhívta a figyelmet egy minden korábbinál veszélyesebb új jelenségre is. Bár az Iszlám Állam szétverésére szerveződött globális koalíció, amelynek Magyarország is tagja, az Iszlám Állam által elfoglalt területek 98 százalékát felszabadította, Szijjártó Péter szerint a közeljövőben a veszélyt az a mintegy ötezer uniós állampolgársággal rendelkező zsoldos terrorista jelenti, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak, és most visszatérnek Európába. Emlékeztetett arra, hogy két héttel ezelőtt Észak-Macedóniában megakadályoztak egy terrortámadást, amelyet az Iszlám Állam egykori zsoldosai hajtottak volna végre. A múlt héten a bosnyák belügyminiszter pedig arról tájékoztatta a magyar külügyminisztert, hogy Bosznia-Hercegovinában öt ISIS-terroristát tartóztattak le.

– Az ellenőrizetlen, kontroll nélküli illegális migrációs hullám lehetőséget biztosít a terrorszervezeteknek arra, hogy Európába küldjék a harcosaikat. Ha a Nyugat-Balkánon nem tudjuk tartani a határokat, ha nem sikerül megvédeni a tengeri határokat, újabb migrációs hullám indulhat meg Európa felé – jelentette ki.

Kitért arra, hogy a Budapest Folyamat isztambuli tárgyalásán Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős uniós biztos arról beszélt, a migráció a lehető legjobb válasz az előttünk álló kihívásokra, és az az uniós tagállam, amelyik szembemegy ezzel, az elszigetelődik a világpolitikában. Szijjártó Péter emlékeztetett, Dimitrisz Avramopulosz, aki a magyar migrációs politika egyik legfőbb kritikusa, görög védelmi miniszterként kerítést építtetett a görög–török határra.

– A bevándorláspártiak szerint mindenkit be kell fogadni, és akkor nem lennének a Földközi-tengeren értelmetlen halálesetek. Világossá kell tenni, hogy aki embercsempész csónakjába ül, az illegálisan jön Európába. A halálesetekért azok a felelősek, akik bátorítják az embereket, hogy útra keljenek, mert Euró­pában mindenkit befogadnak. Ki kell jelenteni, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni, aki pedig illegálisan akar bejutni, jobb, ha útnak se indul – fogalmazott.

Nincs visszaút

Bándy Péter felvetésére, miszerint a határvédelmet ki akarják venni a tagállamok kezéből és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) alá rendelnék, Szijjártó Péter a Frontexet „utazási ügynökségnek” nevezte, amely nem képes megállítani az illegális migrációt. Szerinte a Frontex működése annak a brüsszeli kívánalomnak felel meg, hogy a migrációt menedzselni kell.

– Szerintünk nem menedzselni kell a migrációt, hanem megállítani. Tiszteletben tartjuk, hogy egyes kormányok a migrációval akarják megoldani a demog­ráfiai és munkaerőpiaci kihívásokat, de ne akarják ránk kényszeríteni, hogy a bevándorlók egy részét fogadjuk be – jelentette ki.

Kritizálta az ENSZ globális migrációs csomagját, amely három kategóriába sorolja az országokat: a migráció kiindulópontja, a migráció tranzitútvonala vagy a migráció befogadója. Kijelentette, Magyarország egyik kategóriába sem sorolható, és a saját nemzeti hatáskörünkbe tartozik, hogy eldöntsük, részt akarunk-e venni a globális migrációs folyamatokban, amely döntési jogot senki nem vitathatja el. Felhívta a figyelmet: miközben azt hangoztatták, hogy a migrációs csomag jogilag nem kötelezi semmire az aláíró országot, a dokumentumban nyolcvanszor szerepel a kötelezettség szó, és minden országnak nemzeti akciótervet kell elfogadtatnia.

– Ebben az ügyben egyszer lehet rossz döntést hozni, és utána nincs visszaút. A lehető legkeményebben ki kell állnunk amellett, hogy nem akarunk bevándorlóországgá válni – szögezte le.

Mint elmondta, a magyar álláspont szerint Európa akkor lesz erős, ha a tagországok is erősek. Ha pedig a tagországokat meggyengítik, és azok nem ragaszkodnak többé a nemzeti identitásukhoz, a kulturális, történelmi, vallási hagyományaikhoz, akkor ezzel az egész európai integráció meggyengül. Ezzel ellentétben a brüsszeli álláspont az, hogy minél kevesebb hatáskörrel rendelkezik egy tagország, annál erősebb az unió. Szerinte az elmúlt évek parlamenti választási eredményei bizakodásra adhatnak okot, mert azt mutatják, hogy erősödik a szuverenista gondolat, és egyre többen vannak azok, akik erős tagállamokra épülő EU-t szeretnének.

A visegrádi országok együttműködésével kapcsolatban elmondta, a nyugati média és a brüsszeli politikai elit azt hangoztatja, a visegrádi együttműködés véget ért, miközben az EU-n belül ez a legszorosabb és a leghatékonyabb szövetség, amelynek komoly gazdasági alapja van. Szijjártó Péter a visegrádi országokat az európai gazdasági növekedés motorjának nevezte, ugyanis a visegrádi négyek és Németország kereskedelmi forgalma tavaly hetven százalékkal haladta meg a német–francia és nyolcvan százalékkal a német–brit kereskedelmi forgalmat.

Kitért arra, sok kritika éri Magyarországot, hogy az uniós forrásokért cserébe „nem tesz semmit, csak a markát tartja”.

– Az uniós források nem humanitárius adományok: azok azért járnak, mert Magyarország az uniós csatlakozáskor teljesítette a szerződéses kötelezettségeit, és kinyitotta piacait, aminek köszönhetően a nyugat-európai vállalatok hatalmas profitra tettek szert – magyarázta.

Hozzátette, minden Közép-Európába befektetett euróból hetven cent vissza­áramlik Nyugat-Európába.

Migrációellenes többség

A magyar–ukrán viszonnyal kapcsolatos kérdésre elmondta, Magyarország kormánya ukránbarát. A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, Magyarország sokszor támogatta Ukrajnát: kiállt az ukránok vízummentessége mellett, és támogatta az EU–Ukrajna társulási megállapodást, Ukrajnában mégis törvényhozási eszközökkel csorbították a magyarok megszerzett jogait.

– Miközben a tagállamok külügyminisztereit rendszeresen összehívják, hogy a világban zajló konfliktusokat megvitassák, egyetlen külügyminisztert sem érdekelt, hogy tavaly kétszer robbantották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodáját, és az Ukrán Elnöki Hivatal honlapján petíciót indítottak, hogy a magyarokat deportálják Kárpátaljára. Egyetlen eszköz van a kezünkben, a NATO–Ukrajna Bizottság ülésének vétója, amellyel addig fogunk élni, amíg Ukrajna vissza nem vonja az oktatási törvényt – mondta Szijjártó Péter.

Szégyennek nevezte, hogy még Magyarországon is vannak olyanok, akik szerint fel kellene hagynunk a vétóval. Nekik azt üzente, nincs az a geopolitikai érdek, aminek az oltárán a magyar nemzeti közösség érdekeit a magyar kormány feláldozná.

A májusi uniós választásokkal kapcsolatban elmondta, az előrejelzések szerint a nagy pártcsaládok mandátumokat veszítenek, ezért az Európai Néppárt és a szocialisták koalíciója már nem lesz elég a többséghez. A magyar kormánypárt azt szeretné, hogy a migrációellenes erőknek döntő szavuk legyen az Európai Parlamentben, valamint többségben legyenek az Európai Bizottságban is. Kijelentette, a bevándorlásellenes politikát Magyarországon egyedül a Fidesz képviseli, majd azzal zárta beszédét, hogy még soha nem volt ilyen nagy tétje az EP-választásoknak.