A Duna Aréna megálmodása, megtervezése és felépítése valóban egy nagy közös siker, amire tényleg minden magyar büszke lehet. Fantasztikus volt látni a hét végén, ahogy tizenkétezer ember buzdította teli torokból a magyar vízilabdázókat. Jó, hogy egy nagy magyar győzelem avatta fel az arénát, és ez még csak a kezdet – mondta a Demokratának Fürjes Balázs kormánybiztos.

– Rangos eseménnyel, a férfi vízilabda Final Sixszel, ezen belül is magyar Bajnokok Ligája-győzelemmel debütált múlt hét végén a Duna Aréna. Úgy tartják, a rossz főpróbát jó előadás követi, ilyen szempontból nem biztos, hogy jó előjel a sikeres torna bő másfél hónappal a vizes világbajnokság előtt.

– Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a premieren túl vagyunk, a szombati Final Six elődöntővel és döntővel élesben teszteltük a Duna Arénát. Külön öröm számunkra, hogy tizenhárom év után éppen itt végzett újra az élen magyar együttes a legrangosabb európai kupasorozatban, közel tizenkétezer néző előtt. S ne felejtsük el azt sem, hogy ráadásul a Final Kidset, az utánpótlás Bajnokok Ligáját is magyar csapat, a Ferencváros U15-ös együttese nyerte. A nyitóelőadás tehát kiváló volt, a létesítmény minden szempontból jól vizsgázott, a nemzetközi tisztségviselők, a nemzetközi (FINA) és az Európai Úszószövetség (LEN) vezetői, a részt vevő csapatok, a külföldi újságírók, valamint a magyar drukkerek is a legnagyobb elégedettséggel beszéltek róla.


– Huszonnégy hónappal ezelőtt volt az alapkőletétel, utólag bevallhatja: nem volt önben félsz azzal kapcsolatban, hogy tartható-e az építés során a rendkívül szoros határidő?

– Először is nézzük a tényeket: a Duna Aréna ma a világ legkorszerűbb és második legnagyobb úszóarénája, csak Dubajban van egy ennél nagyobb létesítmény. Kemény Dénes, a magyar vízilabda élő legendája a megnyitón úgy fogalmazott: bár minden kontinens minden nagy uszodájában járt már, ilyet még sehol sem látott. Hosszú Katinka is azt mondta, hogy a világ top öt uszodája között mindenképpen helye van a Duna Arénának. Az is sokatmondó, hogy a 2020-as tokiói ötkarikás játékok szervezői is eljöttek Budapestre megnézni a Duna Arénát, mert ezt tekintik mintaadónak a japán high-tech olimpiához. A Duna Aréna egy nagy magyar siker, különösen úgy, hogy valóban nagyon rövid idő állt rendelkezésre a tervezésnél és kivitelezésnél, ám a szoros határidő egyáltalán nem ment a színvonal rovására. Ez a beruházás az összefogásról, a magyar tehetségről és az adott szó megtartásáról szól.


– Miért pont ezekről?

– Amikor 2015 tavaszán, a visszalépő mexikói Guadalajara helyett megkaptuk a vizes vébé szervezésének jogát, példátlan összefogással, kilencvenhét százalékos parlamenti többséggel megszületett az a törvény, ami gyorsítópályára tette a megvalósítást, kiszabadította a bürokrácia dzsungeléből, speciális szabályokkal jelentősen meggyorsítva az előkészítést, az engedélyeztetést és a közbeszerzéseket. Enélkül nem tudtuk volna tartani a határidőket. A megvalósítás, a mindennapi munkák során is kitűnő volt az együttműködés Angyalföld szocialista városvezetésével – amit külön köszönök Tóth József polgármesternek –, a fideszes fővárosi vezetéssel és Tarlós István főpolgármester úrral, aki szintén rengeteget tett a sikerért, valamint a kormány csapatával. Ennek az összefogásnak az eredménye, amit most láthatunk. Sokat köszönhetünk Gyárfás Tamásnak is, a FINA alelnökének, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökének is, nélküle biztosan nem kaptuk volna meg a világbajnokságot, és nem sikerült volna ilyen jól az uszoda sem.


– Ráadásul, ahogy említette is, száz százalékban magyar teljesítményről van szó.

– Valóban. Nekem megadatott, hogy az első valóban XXI. századi, magyarországi nagy sportlétesítmény, a Papp László Budapest Sportaréna megépítését egy nagy csapat élén irányíthassam. Akkor még a tervezésben angol és amerikai szakemberek segítettek, a kivitelező pedig a világ egyik legnagyobb építővállalata, egy francia cég volt. Most, tizenöt évvel később viszont már nem volt szükség külföldi közreműködésre, sem a tervezésnél, sem a kivitelezésnél. Mi, magyarok ma már képesek vagyunk világszínvonalú sportlétesítmények tető alá hozására, amit például a ferencvárosi Groupama Aréna példája is jól mutat, amely a 2014-es év legjobb új építésű stadionja lett a The Stadium Business Awardson. A magyar tehetség ismét megmutatkozott, s így tudtuk betartani a szavunkat, rekordidő alatt megépíteni a júliusi vizes világbajnokság központi helyszínét.


– A közbeszédben sarkalatos pont az „elköltött közpénzek” kérdése, ez a Duna Aréna kapcsán is jó néhányszor felmerült az elmúlt hónapokban.

– Ha a tényeket nézzük, egyszerű helyzetben vagyunk, hiszen aki akarja, tíz-tizenöt perc alatt visszakeresheti a Magyar Közlönyben és más nyilvános dokumentumokban a beruházással kapcsolatos kormánydöntéseket. Hazugság, hogy a Duna Aréna költsége emelkedett volna, a valóságban egyetlen fillérrel sem nőtt, tehát nem csupán határidő előtt, de költségkereten belül is végeztük el a munkát. Március elseje óta használatban van, kis­iskolások tanulnak itt úszni, korosztályos és felnőtt válogatott úszók, klubcsapatok készülnek a medencéiben. Bruttó negyvenkilencmilliárd forint volt az a költségkeret, amit a kormány 2015 tavaszán jóváhagyott, a Dagály-törvény pedig, amelyről már beszéltem, azt írta elő az építőknek, hogy kötelező minden egyes építési fázisra legalább háromajánlatos közbeszerzést kiírni, s amennyiben nincs három érvényes ajánlat, érvénytelenné kell nyilvánítani az eljárást, s abban is megkötötte a kezünket, hogy minden esetben kötelező a legolcsóbb ajánlatot választani. A negyvenkilencmilliárd forintnak kevesebb mint fele, huszonegymilliárd volt maga a Duna Aréna építése, mintegy tízmilliárd forint áfa és járulékok formájában visszakerült a költségvetésbe, s ez az összeg magában foglalta a tervezést, a bontási munkálatokat, a környezet rendezését, illetve az egy kilométeres árvízvédelmi gát megépítését, amelynek köszönhetően végre Angyalföld ezen részét is megvédjük a legnagyobb árvizektől is. S azt se felejtsük el: a beruházás ötezer munkahelyet teremtett.


– És a vizes világbajnokság költségei?

– Ebben a kérdésben először is azt kell tisztáznunk, mi tartozik ebbe a körbe? Erről házon belül is vitáim vannak. Nemrég az egyik minisztérium azt közölte, hogy a vébé teljes költségvetése 130 milliárd forint. Szerintem pedig jóval kevesebb, és ennek az összegnek a fele sem igaz.


– Miért?

– Azért, mert hiba a világbajnokság nyakába varrni azokat a fejlesztéseket, amelyekre vébé nélkül is szüksége van Budapestnek, és amelyek megvalósításával régi, sokéves adósságot törlesztünk a fővárosiak felé. A Komjádi uszoda évek óta gyalázatos állapotban volt, régóta rendbe kellett volna tenni. Felújítása és bővítése így nem tartozik a világbajnokság költségei közé, azt viadal nélkül is megtettük volna. Ugyanez a helyzet az 1930-as években épült margitszigeti Hajós Alfréd uszodával, és ugyancsak egy régi tervet valósítunk meg, amikor végre-valahára megépítjük a pesti Duna-parti sétány és kerékpárút északi részét. De továbbmegyek: az ideiglenes lelátókat leszámítva a Duna Arénára is nagy szükség volt, világbajnokságtól függetlenül. Budapest növekedő, dinamikus város, ahol a versenysportnak, a szabadidősportnak, hobbiúszóknak is nagy igényük van a vízfelületre. Az adott kor követelményeinek megfelelő, korszerű versenyuszodát utoljára majd száz évvel ezelőtt építettek Budapesten. E létesítmények a vébétől teljesen függetlenül is kihasználtak lesznek. Így a velük járó költségek nem írhatóak a világbajnokság kontójára. A vébé költségének kizárólag a szervezés és az ideiglenes lelátók, ideiglenes létesítmények költségei minősülnek. Sőt, még azok sem teljesen, a Duna Aréna ideiglenes lelátószerkezetét egy az egyben hasznosítjuk a világbajnokság után: a szétszerelést követően P+R parkolóházat építünk belőle Budapesten.


– Miért jó a vébé Budapestnek?

– Egyrészt ez a két hét, ahogy például az olimpiák vagy a tavalyi futball-Eb-szereplés, összekovácsolja a nemzetet, erősíti a közösséget, a magyarok összetartozását és önbecsülését. Másrészt térképre teszi a nagyvilágban Budapestet, nagyon jelentős ország- és városimázs-építő szerepe van, több milliárd tévénéző, újságolvasó találkozik majd a fővárosunk nevével, legszebb arcával. Harmadrészt pedig nagyon komoly, forintosítható gazdasági haszon is jár majd a viadallal, jelentős bevételei lesznek a turizmusnak és a vendéglátóiparnak.


– Ráadásul ha a Dagály Strandfürdő felújítása is befejeződik, a Duna Arénával együtt Budapest legjelentősebb sport- és fürdőközpontja jön létre.

– 2018 májusára végzünk a Dagály korszerűsítésével és bővítésével, s ezáltal Európában is egyedülálló strand- és fürdőközpont jön létre. Maga a Duna Aréna pedig emellett évtizedekig otthona lesz az észak-pesti, angyalföldi óvodások, kis­iskolások úszásoktatásának, edzőbázisa a korosztályos és felnőtt magyar úszósportnak, évről évre helyet ad rangos hazai és nemzetközi versenyeknek, és a hét minden napján nyitva áll a nagyközönség számára. A Duna Aréna megálmodása, megtervezése és felépítése valóban egy nagy közös siker, amire tényleg minden magyar büszke lehet. Fantasztikus volt látni a hétvégén, ahogy tizenkétezer ember buzdította teli torokból a magyar vízilabdázókat. Jó, hogy egy nagy magyar győzelem avatta fel az arénát, és ez még csak a kezdet, sok diadalnak fogunk még itt együtt örülni.

Bándy Péter

Fotók: Vermes Tibor/Demokrata