Fotó: shutterstock.com
Question of choosing the name
Hirdetés

Magyarországon jelenleg 4287-féle (ebből 1848 férfi- és 2439 női) névből válogathatnak a szülők, de nem mindenki elégedett a kínálattal. Tavaly összesen 609 kérvény érkezett az anyakönyvezhető nevek listájáról döntő MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, amely ezek közül 46 női és 21 férfinevet fogadott el. A jóváhagyottak között leginkább olyan külföldi eredetűek szerepeltek, mint a lányoknak adható görög Elefteria, az arab Nabila, a német Valburga; a férfinevek közül pedig az arab Oszama, Farisz és Latif, illetve az ónorvég Ejnár.

– A kérelmezők nagy százaléka külföldön használt nevet szeretne bejegyeztetni. Jellemzők az olyanok, amelyek már anyakönyvezhetők, de csak a magyar helyesírásnak megfelelően. A szülők ehelyett az idegen írásmódot szeretnék használni, mint például a Wanda, Dorothy vagy a Lukas. Mivel nálunk jogszabály mondja ki, hogy csak a magyar kiejtést követő helyesírással lehet nevet magyar állampolgárnak bejegyezni, így a felsorolt alakok nem anyakönyvezhetők – mondja lapunknak dr. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Akitől azt is megtudjuk, hogy e cikk írójának keresztneve a jelenleg hatályos jogszabályok szerint ma már nem mehetne át a rostán, de erről majd később.

Az intézet az idegen eredetű utóneveknek a magyarban meglevő, tehát már meghonosodott megfelelőit ajánlja bejegyzésre, ha vannak ilyenek (például Casper helyett Gáspár). A gyermek majdani külföldi érvényesülését szem előtt tartva sokan kérik, hogy hadd anyakönyvezzék őt régóta használatban lévő névre, de ékezet nélkül, mint például a Monika vagy a Peter, ám ezek a kérések is elutasításra találnak.

Kreatív szülők

Pár éve az Adevărul című román napilap közölt egy gyűjtést a Romániában fellelhető bizarr keresztnevekről. Ebből kiderült, hogy többen a Ministru (Miniszter) keresztnevet viselik, de olyan is akad, aki a Poliţia (Rendőrség), a Beţivu (Részeg) vagy a Gunoi (Szemét) nevet kapta a szüleitől. De van egy olyan nő is, akinek a Vacăgrasă (Kövér tehén) kereszt­név szerepel a személyi igazolványában.

Korábban írtuk


A leendő szülők itthon is folyamatosan bombázzák a Magyar Tudományos Akadémia keresztnevekről döntő testületét újabb és újabb furcsa ötletekkel. Raátz Judit szerint az egyik legmegdöbbentőbb tavalyi eset az volt, amikor egy szülőpár a kislányának a járványra hivatkozva a Pandémiát szerette volna adni. Szintén kislányt akartak Csiribi, Gömbi, Tündérmese, fiút pedig Bödön, Kovi, Zsülkó, Püri névre anyakönyveztetni. A korábbi években akadtak olyan próbálkozások is, amelyeket zöldség, gyümölcs vagy éppen állat ihletett, mint például a Kivi, a Rukkola és a Szöcske.

– Valahányszor javasolja vagy éppen nem javasolja az Utónévbizottság egy-egy név anyakönyvezését, a bárki által megismerhető jogszabályokat, illetve a több névtanos nyelvész kollégával közösen kidolgozott alapelveket figyelembe véve készítünk szakvéleményt – mondja a szakember.

A Nyelvtudományi Intézet nem javasolja olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében káros lehet a gyerek személyiségfejlődésére nézve, amely miatt csúfolhatják, kiközösíthetik. Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai pedig akkor javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben, mint a Gergő vagy a Janó. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem ajánlja, így például az Icuskát vagy a Misikét sem.

– Gyakori az olyan, úgynevezett uniszex nevek kérelmezése, mint a Nermin vagy az Éden, de nálunk erre is jogszabály vonatkozik, így csakis a gyermek nemének megfelelő utónév választható – szögezi le a tudományos főmunkatárs.

Az elmúlt években sokan kérvényeztek ősi magyarnak tartott utóneveket is. Ennek kapcsán Raátz Judit elmondja, ezeket csak akkor ajánlják bejegyzésre, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a középkorban személynévként használták őket. A szakvélemény elkészítésekor a jelentésüket is figyelembe veszik, így ha olyan régi névről van szó, amely ily módon hátrányos lehet a viselőjére, mint például a Nemél vagy a Sánta, akkor nem ajánlják bejegyzésre.

Fotó: brendon.hu

Hagyományok és névdömping

Magyarországon a XVI. század óta készülnek névstatisztikák. Ez alapján úgy tűnik, a XIX. század végégig a ma is használatos, hagyományos, ám ma már ritkábban adott János sokáig vezető helyet foglalt el, de népszerű volt a György, az István és a Mihály férfinév is. A női nevek közül többek között a Katalin, az Erzsébet, az Anna és a Mária volt kedvelt.

Mai szemmel viszonylag csekély volt a XIX. század hazai keresztnévkincse, ami betudható a névátörökítésnek, valamint a tiszteleti névadás hagyományának: elődeink sokszor egy-egy történelmi, irodalmi, bibliai hős, netán földbirtokos után nevezték el gyerekeiket. Így például az 1848-as forradalom a Lajosok és Sándorok ugrásszerű növekedését hozta.

A második világháború utáni időszakban eltűntek az úrinak, régiesnek számító nevek, mint a Lipót, Kázmér, Rachel vagy Jozefa. Számos új honosodott viszont meg, köztük az orosz Tamara, a német Hedvig, a Kinga, a Gyöngyvér vagy a Vörösmarty Mihály által kitalált Tünde.

A keresztnévadás sokáig szinte semmilyen korlátozás alá nem esett, ugyanis az 1894. évi névtörvény volt életben, amely szerint az anyakönyvbe azt és annyi nevet vezettek be, amit és amennyit a szülő diktált. Nem volt példa nélküli, hogy egy gyereknek három-négy, de előfordult, hogy tizenöt nevet is adtak. Egyedüli megkötés az volt, hogy magyaros formában kellett beírni őket, de nemzetiségieknél zárójelben szerepelhetett az eredeti változat is.

A névadást először az 1950-es évek elején szabályozták, ekkor lépett életbe az a törvény, amely kettőben maximálta az újszülöttnek adható keresztnevek számát. Ettől kezdve a szabályozás egyre szigorúbbá vált, azonban nemhogy csökkent volna, nőtt a névkérelmek száma. Ennek ellenére a leggyakrabban választottak között még mindig a hagyományosak vezették a toplistákat. A névadást persze a politika is befolyásolta. Az 1950-es évek közepétől például érthető okokból mind népszerűtlenebbé vált a Mátyás, és ez egészen az 1980-as évek közepéig így is maradt. A politikai konszolidációt mutatja ellenben, hogy a János népszerűsége töretlen maradt.

Az 1970-es és 80-as években évi átlag 120-130 kérvény érkezett új nevek bejegyzésére. Az okokat főleg a társadalmi változásokban, a média, a tömegkommunikáció fejlődésében kell keresnünk, illetve a szülők azon vágyában, hogy valamilyen különleges, egyedi nevet adjanak gyermeküknek. Ekkor került fel a listára sok minden, amit ma már klasszikusnak vélünk, mint például a Magor és társai, vagy a magyar és a világirodalomból ismert nevek, mint a Robinzon, de a tévéfilmek, -sorozatok is ihletadónak bizonyultak (Helmut, Szebasztián).

A rendszerváltás előszeleként változtak a névadási szokások az 1980-as évek végén. Egyre gyakrabban jelennek meg az idegen eredetű, a magyar névrendszerben szokatlan nevek, mint például az Inez, a Klaudia, a Szandra vagy a Márió.

Az 1990-es évek elején már évi 500-600 kérvény érkezett a Nyelvtudományi Intézethez. Ennek hatására a korábbi szabályozást felülírva megszületett az 1993-as névjegyzék, amely több mint tízezer utónevet tartalmazott. A lista úgy készült, hogy az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal adatbázisából kigyűjtötték az összes személyi számmal rendelkező állampolgár saját és anyja nevét, majd hitelesítették őket. A felsorolás sok idegen vagy idegen írásmódú nevet tartalmazott, mint például a cikk írója által viselt Lothár, amelynek eredetije a germán Lothar, a jelenleg elfogadott magyarosított változata pedig a Lotár.

A listával azonban sikerült a ló túloldalára átesni, ezért 1996-ban visszavonták, helyette megszületett egy összesen 2710 tételt tartalmazó névjegyzék, amely figyelembe vette a magyar hagyományok és a szokásrend mellett az új igényeket is.

Hová lettek az Erzsik, a Józsik?

– A neveket a divat, a különböző szokások, média befolyásolja. Utóbbit e tekintetben régebben jobban nyomon lehetett követni, például a Zoltán név gyakorivá válását az 1970-es években Várkonyi Zoltán 1966-os, Jókai Mór azonos című regényéből készült filmje, a Kárpáthy Zoltán segítette elő – mondja Raátz Judit.

Mivel az individualizmus korát éljük, és ma már mindenki ki akar valamiben tűnni, a másik fő csapásirány, hogy egyre többen szeretnének egyedi, különleges nevet adni gyermeküknek, ezért a még mindig toplista élén álló hagyományos neveket évről évre kevesebben választják.

Persze ma már nem a politikusok, főként nem a nem létező földesurak a mérvadók, hanem a celebek, így egyes „sztárok” gyermekeinek a neve is divatot teremthet. Miután 2013-ban az akkor épp „trendi” celebpár, Berki Krisztián és Hódi Pamela Zselykének keresztelte gyermekét, két év leforgása alatt kétszázról 653-ra nőtt az újszülött Zselykék száma.