Minél rosszabb, annál jobb

Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője a múlt héten Brüsszelben, a költségvetési ellenőrzési szakbizottság ülésén arról beszélt, hogy az uniós jogállamisági mechanizmus hatékonyan működik, mivel Magyarország számára 21 milliárd eurónyi forrást függesztettek fel, amelyből egymilliárd eurót végleg elvettek. A pénzek befagyasztása miatt a magyar állam nem tud befektetni a közszolgáltatások fejlesztésébe, nem képes támogatni a gazdaságot és extra szociális szolgáltatásokat nyújtani az embereknek. Szerinte az RRF-program keretében ötven kórház felújítására lett volna lehetőség, de ezek a források befagyasztása miatt nem valósulhattak meg. A képviselő szerint ez az ellenzék politikai előnyét szolgálja, amely így optimistán tekinthet a 2026-os választások elé, mivel a növekvő elégedetlenség őket erősíti.

Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán közzétett bejegyzésében fenti eseményt a magyar demokrácia sötét napjának nevezte. A miniszterelnök hangsúlyozta, az Európai Parlamentbe küldött képviselők feladata a magyar érdekek képviselete volna, a Tisza Párt politikusai ehelyett a magyar emberek ellen dolgoznak. Orbán Viktor egyértelművé tette, akik Brüsszelben a magyarok ellen tevékenykednek, azoknak nincs helyük a magyar közéletben. Egy rádióinterjúban pedig Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéhez hasonlította Kollár Kinga szavait. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint az a minimum, hogy Kollár Kingának „el kell takarodnia a közéletből”.

„Én azért dolgozok nap mint nap Brüsszelben, hogy újra megkapjuk a pénzeket, amit az önök korrupciója miatt nem kapunk meg. Igen, felhívtam rá a figyelmet, hogy ez milyen károkkal jár Magyarországon. Szörnyű, hogy az emberek isszák meg a levét annak, hogy önöknek a luxizás fontosabb! És most is azon ügyködnek, hogy a segélykiáltó szavaimat kiforgassák és lejárassanak” – magyarázkodott Kollár Kinga egy hozzászólásban, amelyet egy kormánypárti politikusnak címzett. Magyar Péter is az Orbán-kormány „ipari méretű korrupciójára” hivatkozott, valamint azzal érvelt, hogy a Tisza Párt még nem is létezett, amikor felfüggesztették a hazánknak járó uniós források kifizetését.

Milyen hatással lehetnek Kollár Kinga kijelentései a Tisza Párt szavazói bázisára? Erről kérdeztük Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját. A politológus elmondta, bár a párt kemény magját, az úgynevezett O1G-frakciót valószínűleg nem érinti közvetlenül, a bizonytalan szavazók és azok, akik lazábban kötődnek a párthoz, elbizonytalanodhatnak.

– A kormánynak lehetősége nyílik arra, hogy bemutassa, az uniós pénzek visszatartása miatt milyen szavazói csoportok kerülnek nehéz helyzetbe, hiszen hátrányosan érinti többek között az egyetemistákat, a pedagógusokat, a gazdálkodókat és az egészségügyi ellátást is. Kevesen tudják, hogy a brüsszeli pénzek utófinanszírozási rendszere miatt a magyar kormány előfinanszírozza a projekteket, például a klímavédelmet, az energiatakarékosságot és a Covid utáni újjáépítést. Ezért a magyar államnak hitelt kell felvenni, államkötvényeket kibocsátani. Ez magas kamatköltségekkel jár, és hozzájárul a költségvetési hiányhoz. Mindannyian fizetjük tehát a Tisza Párt politikájának számláját, miközben hiába várjuk, hogy a pénz Brüsszelből megérkezzen – fejtette ki lapunknak az elemzési igazgató.

Megjegyezte, Kollár Kinga az uniós pénzek visszatartásának politikai előnyeiről Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéhez hasonló őszinteséggel beszélt. Cáfolta Magyar Péter állítását, miszerint a kormányzati korrupció miatt nem kapjuk meg az uniós forrásokat. Emlékeztetett rá, hogy az olasz parlamenti választások előtt Ursula von der Leyen 2022 szeptemberében a Princetoni Egyetemen arra figyelmeztette az olaszokat, alaposan gondolják át, hogyan szavaznak, mivel az Európai Bizottságnak megvannak az eszközei, amelyekkel felléphet egyes kormányok ellen, ahogyan azt hazánk és Lengyelország esetében is láthattuk.

– Manfred Weber kijelentése is, miszerint Magyar Péter a jövő, rávilágít arra, hogy Brüsszel politikai eszközökkel próbálja elérni a kormányváltást, Lengyelországhoz hasonlóan. A brüsszeli pénzek visszatartásával és a gazdaság destabilizálásával igyekszik gyengíteni a kormányt, ezáltal növelni az ellenzék esélyeit. A helyzet nemcsak a Tisza Pártnak vagy az ellenzéknek előnyös, hanem a brüsszeli globalista elitnek is, amely egy Tisza-kormánytól nagyobb együttműködést várhatna el. A lengyel példából kiindulva, ahol a kormány már minden uniós döntést támogat, Brüsszel úgy véli, egy ellenzéki kormány Magyarországon is jó lenne számukra, mert szabad utat kapna a migrációval kapcsolatos politikák támogatása, a közös uniós adósság elfogadása, az ukránok támogatása és a háborúra való készülődés – fejtette ki.

Nagy Attila Tibor politikai elemző „elképesztő butaságnak” tartja Kollár Kinga felszólalását.

– Mintha a Tisza Párt EP-képviselője vagy átaludta volna az elmúlt évtizedeket, híreket alig olvasott volna, vagy az összefüggéseket nem sikerült volna átlátnia. A Fidesz például a Sargentini- vagy a Tavares-jelentések idején hatékonyan pozicionálta magát a nemzeti érdekek védelmezőjeként és sikeresen állította be az ellenzéki pártokat a korábbi választások alkalmával a nemzeti érdekekkel szembemenőnek. Olyan állítás, miszerint a kondicionalitási eljárás hatása növelné az ellenzék esélyeit, épeszű ellenzéki politikus részéről elfogadhatatlan. Ha Kollár Kinga csak a NER-elit korrupcióját és urizálását említette volna, azzal nem lépett volna ki abból a keretből, amit már a Tisza Párt és az óellenzéki pártok számtalanszor hangsúlyoztak. A súlyos kommunikációs hibát azzal követte el, hogy kijelentette, az uniós források felfüggesztése az ellenzék esélyeit növeli a 2026-os választásokon.

Felvetésünkre, miszerint Kollár Kinga szerint a kormány kiforgatja a szavait és amit mondott, az csak segélykiáltás volt a részéről, Nagy Attila Tibor úgy reagált, hogy számára egyáltalán nem annak tűnt.

– A bizottsági ülés témája az volt, hogyan lehetne a jogállamisági mechanizmust még hatékonyabbá tenni. Kollár Kinga pedig arról beszélt, hogy a mechanizmus már most is rendkívül hatékony, hiszen Magyarországot komolyan érinti. Ez nem segélyfelhívás, sokkal inkább megfelelési szándék, ahol dicsérte a jogállamisági mechanizmust.

Kérdésünkre, hogy az ügy milyen hatással lehet a Tisza Párt megítélésére, úgy válaszolt, ez részben attól függ, a kormány mennyire használja ki ezt a jelentős mértékű hibát, mennyire lesznek hatékonyak és erőteljesek a már most futó kormánypárti hirdetések Kollár Kinga mondatairól, illetve milyen mértékben foglalkozik vele a kormánypárti sajtó. Véleménye szerint a kormányoldal váratlan lehetőséget kapott, amelyet akár a 2026-os országgyűlési választásokig is felhasználhat.

Magyar Péter nyilatkozatáról, miszerint a források visszatartása nem a Tisza Párt vagy annak politikusa miatt történt, hanem az Orbán-kormány korrupciós ügyei következtében, Nagy Attila Tibor kifejtette, Magyar Péternek abban igaza van, hogy a jogállamisági eljárás megindításakor a Tisza Párt politikailag még nem létezett. Ugyanakkor ez a tény önmagában nem tünteti el Kollár Kinga nyilatkozatát. Úgy véli, egy bocsánatkérés talán helyénvaló lenne, bár azzal fennállna a veszélye, hogy a hibát még inkább felnagyítanák. Éppen ezért szerinte a Tisza Párt inkább arra törekszik, hogy elhallgassa az ügyet, vagy ha mégis kénytelen róla beszélni, akkor igyekszik elkenni és a diskurzust más irányba terelni, például a NER-es korrupcióra helyezve a hangsúlyt.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház–Rendelőintézet előtt tartott sajtótájékoztatón bejelentette, az Európai Unió és a Tisza Párt politikai megállapodása miatt nemcsak ötven magyar kórház felújítása maradt el, hanem harminchárom mentőállomásét sem tudták elkezdeni. Az államtitkár megemlítette, tavaly nyáron „Brüsszel emberei” bejárták a magyar kórházakat, és neki már akkor feltűnt, hogy az RRF-program keretében felújítandó intézményeket látogatják.

A tavaly nyári uborkaszezon egyik emlékezetes mozzanata volt, amikor Magyar Péter hőmérővel a kezében sorra járta a kórházakat, és videókat gyártott a kórházak felújítandó helyiségeiről, azzal vádolva a kormányt, hogy nem ad elég pénzt az egészségügyi intézményeknek. A Tisza Párt elnöke mostani országjáró körútjának is központi témája a magyar egészségügy helyzete.

– Évente hatvanezer honfitársunk hal meg elkerülhető betegségekben. Ha volna minőségi egészségügyi ellátás, ha nem lennének éves hosszúságú várólisták, akkor nem halna meg minden harmadik férfi a hatvanötödik születésnapja előtt – mondta Magyar Péter Dorogon ugyanazon a napon, amikor pártjának EP-képviselője Brüsszelben örömködött az uniós források és a magyar egészségügy fejlesztésének akadályoztatása miatt.

Korábban több ellenzéki politikus is hasonlóan nyilatkozott az uniós forrásokkal kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke két évvel ezelőtt egy rádióműsorban elismerte, a DK képviselői aktívan dolgoznak Brüsszelben azon, hogy Magyarország ne kapja meg a régóta várt uniós pénzeket. Kijelentette, az uniós támogatások visszatartása hozzájárulhat a kormány leváltásához. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője közölte, nemmel szavazna Brüsszelben arra a kérdésre, hogy az Európai Unió megnyissa-e a pénzcsapokat Magyarországnak, mert szerinte a kormány ellopja az uniós forrásokat. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője hazafias kötelességnek nevezte az európai uniós források elleni küzdelmet. Donáth Anna, a Momentum Mozgalom volt EP-képviselője pedig úgy nyilatkozott, hogy az uniós források visszatartása érdekében végzett munkája „kilencven százalékban sikeres” volt.

Míg Dobrev Klára az uniós források visszatartását a korrupció elleni harc eszközeként értelmezi és azt állítja, ezzel a tolvaj kormány ellen lép fel, a Momentum politikusai pedig az uniós források visszatartásával a jogállamiságot védelmezik, addig Kollár Kinga nyíltan elismeri, hogy a pénzek befagyasztása minden magyart hátrányosan érint. A különbség nem csupán árnyalatnyi: Kollár Kinga szavai egyértelművé teszik, hogy az intézkedések célja nem a korrupció felszámolása, hanem a magyar emberek életének megnehezítése a politikai haszonszerzés reményében.

Vajon Magyar Péter kampányturnéján eljut-e odáig, hogy nyíltan beszéljen arról, mit eredményezett ötven kórház felújításának elmaradása? Hogy ez milyen hatással van a várólisták növekedésére és hány beteg egészségét és életét érinti? Emlékezzünk csak vissza arra, amikor a DK-s Arató Gergely a koronavírus-járvány idején azon sajnálkozott, hogy kevés az elhunytak száma Magyarországon. Az ellenzék számára akkor az lett volna a politikai előny, ha minél több magyar veszíti életét a járványban. Most Kollár Kinga szerint Magyar Péter és a Tisza Párt számára az a jó, ha minél kevesebb kórházat újítanak fel.