Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

– Van-e akár bármennyire is csekély törvényi alapja annak, hogy Brüsszel pénzt tartson vissza Magyarországgal szemben?

– Nincs. A tavaly decemberi EU-csúcson olyan kompromisszum született, hogy bár a költségvetési és helyreállítási támogatások ügyében vizsgálhatja az unió a pénzek felhasználásának jogi körülményeit, nyilván korrupcióellenes vonatkozásban, de a tágabb értelemben vett jogállamisági követelményeket addig nem alkalmazhatják, amíg az Európai Unió Bírósága nem dönt arról a Magyarország és Lengyelország által beadott keresetről, amely éppen e jogállamisági kritériumok előzetes normakontrollját kérte. Jellemző azonban, hogy a bizottság a hazánkról szóló negatív jogállamisági jelentésre hivatkozva már most visszatartja a pénzünket, ami járna az országnak a helyreállítási alapból. Jól látható, hogy igazából a magyar gyermekvédelmi törvény áll a magyarok elleni durva, eddig soha nem látott támadások mögött. A fősodor nem tűri el, hogy más értékek szerint éljünk, mint amit ők előírnak nekünk. Pedig ha valami nem felel meg a jogállamisági kritériumoknak, akkor éppen az unió eljárása velünk és a lengyelekkel szemben.

– Van-e olyan fórum, ahol tényleges és pártatlan orvoslatot lehet keresni ebben az ügyben?

– Sajnos nincs. A bizottság jelenleg már nem más, mint a globális érdekkörök és elitcsoportok akaratának végrehajtója. Elvileg persze ott lenne még az a bíróság, amelyikhez most jóhiszeműen beadtuk a keresetünket a jogállamiság kérdésében. Csakhogy a bíróság döntései már jó ideje a Soros-féle hálózatok érdekeit, a nyílt társadalom ideológiáját szolgálják. A döntéseket előkészítő tanácsnokok több tagja is a Soros-hálózat által fizetett emberekből került ki, és kerül ki ma is.

Korábban írtuk

– Lehet, hogy a pénzvisszatartási akció már a 2022-es választást célozza? Már győzködi a hazai ellenzék a szavazókat, hogy jelentős összegtől esett el az ország Orbán Viktor miatt.

– Nyilvánvaló, hogy a brüsszeli fősodor szemében a pénz visszatartása hasznos eszköznek látszik a polgári kormány ki­ütésére. Olyan eszközöket is bevetnek már, amelyekre eddig azért nem fanyalodtak. Ugyanez a helyzet a lengyel fronton is. Új korszak kezdődött a globalisták és a szuverenisták közötti szembenállásban. A globalisták valós büntetésekkel, pénzmegvonásokkal váltják fel eddigi, főként verbális támadásaikat, lejáratókampányaikat. Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa nemrég bejelentette, hogy Brüsszel a lengyel és a magyar kormánnyal kapcsolatban kimerítette a párbeszéd minden lehetőségét, olyan lépések következnek a bizottság részéről, amelyek már a szankciókról szólnak. Már nem törekednek arra sem, hogy korrekt eszközökkel lépjenek fel velünk szemben.

– Ha már korrektség. Mennyire lehet komolyan venni azt az uniót, ahol Magyar György fiára, az ismert ellenzéki jogászra bízták a magyar jogállamisági jelentés összeállítását?

– Deutsch Tamás és a Fidesz EP-frakciója levélben kifogásolta Magyar Gábor személyét, mint aki egyértelműen szemben áll az Orbán-kormánnyal, tehát nem lehet elfogulatlan. Věra Jourová, a bizottság alelnöke és Didier Reynders bizottsági biztos azonban kurta válaszában Magyar Gábor elleni személyes támadásnak nevezte a levelet. Világossá téve, hogy nekik semmit sem jelent, amit a Fidesz vagy a magyar kabinet vezetői, tisztviselői mondanak. Mert az igazság a bizottság oldalán van.

– Nagy harc alakult ki a tervezett klíma­adó körül Orbán Viktor és a brüsszeli elit között. Havonta húszezer forint veszteséget jelentene az adó a családoknak. Miért nem szólalnak meg a kérdésben a nyugati társadalmak, elvégre a zsebükre érzékenyek lehetnének?

– Jelentős részük bedőlt a migrációval, a multikultival, a genderideológiával kapcsolatos hamis téziseknek, és befogadta immár a klímahisztériát is. Vakon hisz abban a tudománytalan, de a fősodor által hangoztatott megállapításban, hogy a globális felmelegedés egyetlen oka az emberi faj túlzott szén-dioxid-kibocsátása, és ha ezt radikálisan csökkentjük vagy megszüntetjük, akkor a régi módon működik majd az időjárás. Ezért a nyugati polgár, mint fegyelmezett alattvaló, szó nélkül fizetne. Pedig a Lajtán túli társadalmakat épp kurázsijuk miatt tiszteltük egykor, még a vasfüggöny mögül. Ráadásul az adótervezet igazságtalanul rakna ugyanolyan adóterhet a szegényebb közép- és kelet-európai családokra, mint a gyarmatosításból, majd a Marshall-segélyből meggazdagodott nyugati jóléti államok lakosaira.

– A magyar gyerekvédelmi törvény körüli harcból is látni, Brüsszel mindent félresöpört, migrációt, természeti katasztrófákat, járványt, és csak a magyarok és a lengyelek betörésével foglalkozik.

– Féltjük nemzeti identitásunkat, keresztény kultúránkat, erkölcsi értékrendünket, ezért védjük a határainkat a migrációval szemben, védjük hagyományos családmodellünket, ami követhető példa nemcsak Közép- és Kelet-Európa, de az önpusztítást elutasító nyugat-európai politikusok, pártok és emberek számára is. Ezért akarnak a globális erők a magyarokba és a lengyelekbe taposni.

– A gyermekvédelmi törvény elleni harc kifejezetten Magyarországgal szembeni politikai akció, vagy már javában folyik az emberiség androgünné, azaz semlegesneművé alakítása, ami köztudottan az Új Világrend céljainak egyik eleme?

– Azért fontos a globalistáknak hazánk letiprása és a magyar modell szétzúzása, mert valóban elszánták magukat arra, hogy egy új, kozmopolita világtársadalmat hozzanak létre, benne nemzeti, vallási és nemi identitás nélküli, arctalan, ellenállásra képtelen fogyasztói tömegekkel, akik már utódokat sem szeretnének, csak és kizárólag az individuális tárgyi és testi élvezetek, perverziók kiélése az egyetlen céljuk. Éppen úgy, mint egykor, a Római Birodalom utolsó korszakában. Ez valóban a halál kultúrája.

– Kiléphetünk az unióból? Vagy megvárjuk, amíg bennünket is magával ránt a mélységbe zuhanó Nyugat?

– Még pár hónapja is másként érveltem volna, de most már ki kell mondanom, hogy az unióban maradásunk nem öncél. Bekövetkezhet, és talán el is jött már az a pillanat, amikor újra át kell gondolnunk, hogy mit nyerünk és mit vesztünk az uniós tagságunkkal. Vajon ez az EU még az az európai értékközösség, amire annyira vágytunk? Szerintem nem szabad és nem is érdemes mindenáron benn maradnunk. Amíg lehetséges és értelme van, addig maradjunk. De ha meg akarják fosztani a magyarokat az identitásuktól, értékeiktől, hitüktől és normáiktól, akkor miért is ragaszkodnánk egy olyan államszövetséghez, amelyik elő akarja írni nekünk, hogyan éljünk? A benn maradás gondolata mellett legyen egy B tervünk is, dolgozzuk ki ennek a feltételeit. Svájc és Norvégia külön kereskedelmi szerződéseket kötött az unió­val, ami jól működik. Nem ördögtől való dolog a kilépésről beszélni, sőt, most már kell is beszélni róla.