A jogalkotók szándéka világos: el kell érni, hogy a 18 év alattiak már semmilyen módon ne jussanak dohánytermékekhez.

Hazánkban jelenleg a dohányzás, ezen belül a cigarettázás a társadalmilag leginkább elfogadott legális drog. Széles körű elterjedése évtizedek óta súlyos gond, mértéke romló tendenciát mutat. A felnőtt férfiak közel negyven százaléka és minden negyedik nő naponta dohányzik.

Az európai átlaghoz képest ez az arány nagyon magas, még akkor is, ha világviszonylatban is minden tizedik ember haláláért a dohányzás tehető felelőssé. Megdöbbentő, de igaz: Európát, ahol a föld lakosságának mindössze 15 százaléka él, a világ összes dohányzással kapcsolatos megbetegedésének közel egyharmada terheli.

A WHO adatai szerint világviszonylatban az 1990-es évek végén a dohánytermékek okozta halálozások száma 1,2 millió volt. Ez a szám évről évre nő, jelenleg több mint hárommillióra becsülik, és egyes becslések szerint 2025-re elérheti a tízmilliót.

A statisztikai adatok szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada minden nap füstöl. A következmények nem maradnak el: egyes felmérések szerint a dohányzás a tüdőrákos halálozások 90 százalékáért, az összes tumoros halálozás 30 százalékáért, az idült légúti megbetegedések 80 százalékáért, a koszorúér-megbetegedések 25 százalékáért felelős.

Dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel félmillió beteget láttak el a magyar kórházakban 2010-ben. A dohányzás miatt kórházban kezelt betegek több mint harmada krónikus obstruktív tüdőbetegségben, ötöde érbetegségben, tizenöt százalékuk ischaemiás szívbetegségben szenvedett. Kilenc százalékot tett ki a stroke és nyolc százalékot a tüdőrák.

Hasonlóan megdöbbentő a járóbeteg-ellátás keretein belül kezeltek száma. A dohányzással összefüggésbe hozható betegségek miatt 2010-ben mintegy 440 ezer beteg jelent meg a járóbeteg-szakrendelésen. Az ellátásra szoruló betegek 40 százaléka krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), ötöde ischaemiás szívbetegségben, 17 százalékuk érbetegségben szenvedett.

2010-ben több mint húszezer ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede, a nőknél a tizede volt a füstölés következménye. A dohányzásnak tulajdonítható halálesetek több mint fele a legfeljebb nyolc osztályt végzettek köréből került ki. Minden második gazdaságilag inaktív volt. A dohányzó férfiak 16, a nők 19 évvel rövidítették meg az életüket. Még ennél is drámaibb a dohányzás mértéke a fiatalok körében. Száz 13–15 éves fiatal közül harminc cigarettázik, és jelentősen emelkedett azoknak az aránya is, akik sodort cigarettát, pipát, vízipipát szívnak. A 13–16 éves fiatalok 71 százaléka már kipróbálta a cigarettát. Közülük minden ötödik tíz éves kora körül vagy még előbb gyújtott rá először.

A dohányzás kipróbálása egyre fiatalabb életkorra tolódik, ami világjelenség, ám ebbe nem törődhetünk bele. A dohányzásról leszokni nagyon nehéz. Ezért az a legjobb, ha nem is szokunk rá. A rászokás általában fiatalkorban alakul ki, ezért az a legcélravezetőbb, ha minden lehetséges eszközzel fellépünk a fiatalkorúak dohányzásával szemben. Nem elegendő az iskolai tiltás, ha otthon szabad. A dohányzás visszaszorítását a legfiatalabbakkal kell kezdeni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy felnőttkorban ne lenne lehetséges szakítani ezzel a káros szenvedéllyel, azonban jóval nehezebb, mivel a nikotin a heroinhoz hasonló mértékű függőséget hoz létre. Nem igaz, hogy nincs akaratereje annak, aki nem bír egyedül leszokni a cigarettáról, a függőség mértéke ugyanis egyénenként eltérő.

Sajnos nincs adat azoknak a számáról, akik sikeresen szoktak le a dohányzásról, de annyi biztos, ilyenek is vannak, szép számmal. Nem voltak könnyű helyzetben, mert bár számos leszoktató módszer, gyógyszer, illetve nikotinpótló termék áll rendelkezésre, ezek többsége vagy hatástalan, vagy csak óriási akaraterővel, a betegséggel való szembesüléssel, a következményektől való félelemmel, esetleg teljes életmódváltozással párosulva hatékony. Néhány csodaszernek kikiáltott gyógyszerről azóta kiderült, hogy súlyos mellékhatásokat okoz. Ezt hallva egy dohányos inkább a káros szenvedélyének hódol tovább és elveszíti a bizalmát a többi módszer iránt is. Pedig a füstmentesség tartós fenntartásának rengeteg kedvező hatása van, függetlenül attól, hogy az illető mennyi ideje dohányzik.

Aki ötvenéves kora előtt leteszi a cigarettát, a dohányosokhoz képest a felére csökkenti annak veszélyét, hogy 15 éven belül meghal. Számos kedvező hatás szinte azonnal jelentkezik. Már 20 perc elteltével normalizálódik a pulzusszám és a vérnyomás, javul a vérkeringés a végtagokban. Nyolc óra múlva a vér nikotin- és szén-monoxid-szintje a felére csökken, az oxigénszint emelkedik. 24 óra múlva javul a szaglás, 72 óra múltán a tüdő kezd tisztulni, a légzés könnyebb lesz, nő a szervezet energiaszintje. 3 hónap múlva a köhögés, a zihálás és a légzési nehézségek csökkennek vagy teljesen megszűnnek, a tüdőkapacitás lényegesen javul. Egy év múlva a szívroham kockázata a dohányosokkal összehasonlítva a felére csökken. Tíz év múlva a tüdőrák kockázata a dohányosokénak a felére csökken, azonos lesz azokéval, akik soha nem dohányoztak. Emellett a csontritkulás veszélye is csökken. Tizenöt év múlva már nincs különbség a leszokott dohányos és a nemdohányzó között az egészségügyi kockázatok tekintetében.

A nemzeti trafikhálózat viszonylag nehezebb elérhetősége stratégiai kérdés. Az alábbi felmérés azt bizonyítja, hogy a dohányosok egynegyede szerint hatással lesz dohányzási szokásaikra a trafiktörvény, olvasható a Szinapszis Kft. felmérésében, amelyet a cég 2013 májusában online kérdőíves módszerrel végzett, 677 dohányos részvételével.

A válaszadók 46 százaléka férfi, 54 százalékuk nő volt, életkor szerint 43 százalékuk 35 éves vagy fiatalabb, 30 százalékuk 36–55 éves, 23 százalékuk 55 évnél idősebb. A minta összetétele régió, településtípus alapján vegyes, végzettség alapján döntően középfokú vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkeznek, jövedelmük átlagos.

Közülük a legtöbben a vásárlások számának csökkenése miatt gondolják azt, hogy csökkenteni fogják az elszívott cigaretta mennyiségét. A válaszadók 38 százaléka úgy gondolja, egyáltalán nem, egyötödük pedig úgy, hogy inkább nem lesz rájuk hatással a trafiktörvény. Nemek tekintetében nincs különbség, de életkor alapján igen: főként a fiatalok érzik úgy, hogy megváltozhatnak a jövőben a dohányzási szokásaik.

A felmérés a webbeteg.hu oldalon jelent meg, a felmérés még a nemzeti dohányboltok megnyitása előtt született, idén májusban.

Vannak, akik a jövőben maguk készítik el a cigarettát: újra divatba jöttek a töltős és sodort cigik, amihez a szükséges kellékeket ugyancsak a nemzeti dohányboltokban lehet beszerezni. Azért vonzóak, mert az áruk jóval kedvezőbb. A dohányosok ugyanis átlagosan 17 800 forintot költenek havonta cigarettára. Ennél a megkérdezettek egyharmada valamivel többet, egynegyede pedig jelentősen többet költ cigarettára, mint egy-két évvel korábban, aminek okát a dohánytermékek drágulásában látják.

A dohányosok felének érezhetően megterhelő a havonta kifizetett összeg, ez különösen az alacsony jövedelműek számára megterhelő. Ezért a dohánytermékek drágulása is a leszokás egyik motivációja lehet.

Bár a trafiktörvény életbelépése előtt is törvény tiltotta Magyarországon a dohánytermékek eladását 18 éven aluliaknak, ám a jelenleg is dohányzó serdülők több mint háromnegyede jelezte, hogy minden különösebb nehézség nélkül tudott magának cigarettát vásárolni. Leginkább ezen változtat az új trafiktörvény: a trafikokba 18 éven aluliak be sem léphetnek. A törvény betartását szigorúan ellenőrzik. Eddig összesen 38 esetben találkoztak olyan esettel, amikor fiatalkorút is kiszolgáltak.

A hatóság július elseje óta 274 esetben tartott ellenőrzést 18 éven aluliak bevonásával. 72 esetben volt olyan kihágás, amikor a fiatalkorút nem szólították fel a helyiség elhagyására. A szabályozás szerint a 18 év alatti személy nemhogy dohányterméket nem vásárolhat, de nem is tartózkodhat az üzletben. A hatóság a törvény megsértése esetén pénzbírságot szab ki, súlyosabb esetben pedig a forgalmazást is megtilthatja. Erre eddig két trafik esetében került sor.

A Kormányzati Információs Központ közleményében hangsúlyozta, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény elfogadásával a jogalkotó szándéka egyértelmű volt. Ha sikerül a fiatalokat megakadályozni abban, hogy rászokjanak a káros szenvedélyre, tíz-tizenöt éven belül számottevően csökkenhet Magyarországon a dohányosok száma és ezzel együtt a dohányzás társadalmi összköltsége, aminek 2010-ben 80 milliárd forint veszteség volt a szaldója.

A kiadási oldalon a magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadás 2010-ben meghaladta a 441 milliárd forintot. Ebből a legnagyobb összeget a gyógyszerkiadások (támogatás, térítési díj), a fekvőbeteg-ellátás, a korai halálozás miatti jövedelemveszteség és a rokkantsági nyugdíj tette ki. A bevételi oldalon 2010-ben 360 milliárd forint jelent meg, amelynek közel a háromnegyede a jövedéki adóból, negyede az áfából származott.

Az államnak tehát, minden ellentétes állítással szemben nem nyeresége, hanem súlyos vesztesége származik a dohányzásból, amit a dohánytermékek árának növelése sem tud ellensúlyozni, mert ha a dohánytermékek ára a masszív dohányosoknak kifizethetetlenné válik, a feketepiac erősödésével kell számolni.

Az egyedüli hosszú távú megoldást a nemzeti dohánybolthálózat jelenti, ahol szabályozott feltételek és fokozott ellenőrzés mellett csak a felnőtt korú dohányos veheti meg magának a napi füstölőt, amíg nem dönt úgy, hogy ő is búcsút mond káros szenvedélyének.

Hernádi Zsuzsa