Mit hozott és mit vitt eddig az árstop?

A rezsi, az üzemanyag, a kamatok és az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után a kormány néhány óra múlva újabb terméknél vezethet be hatósági árat. Az infláció így is az egekben van, de adja magát a kérdés, hogy vajon mekkora lenne a drágulás árstopok nélkül – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Üzemanyagárstop

A kabinet 2021. november közepén literenként 480 forintban rögzítette a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát. Akkor a benzinkutakon a 95-ös benzinért 506 forint/litert, a nem prémium gázolajért 512 forint/litert kellett volna fizetni. Ezeket az árakat váltotta fel a hatóságilag maximált 480 forintos árszint. Azóta ennél csak olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, drágább nem.

A benzin esetében az árnyékár csak egy rövid időszak (2021. december 8-ától egy hétig) erejéig került a rögzített árszint alá, a gázolajnál egyszer sem következett be ilyen. A lépést eredetileg három hónapra vezették be, de február közepétől meghosszabbították, legutóbb év végéig. Időközben többször is szigorodtak az üzemanyagárstop szabályai, de a lényeg nem változott: egy átlagos ötvenliteres tankolással az aktuális világpiaci árhoz képest 10-15 ezer forintot spórolnak meg a magyar autósok.

Csak februárig összesen 22,4 milliárd forintnyi benzinpénz maradt a járműtulajdonosoknál, becslések szerint május közepéig további 44 milliárd forint megtakarítás jött össze. Azóta ez könnyen meghaladhatta a százmilliárdos határt is.

Az üzemanyagárstopban ugyanakkor markáns gazdaságpolitikai megközelítések is visszatükröződtek. A kormányzat a döntés bejelentéskor jelezte, hogy abban bíznak, hogy az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is. Ezt a számok igazolták: az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban hat százalék, így egy hét–tízszázalékos áremelkedés hatására az infláció 0,4–0,5 százalékponttal lenne magasabb a jelenlegi szintnél.

Kamatstop

A lakossági hitelek átmeneti kamatfixálásáról szóló rendelet tavaly december 24-én jelent meg. Az intézkedés lényege, hogy a hitelek kamatát kamatfordulókor nem az aktuális piaci viszonyok alapján, hanem a 2021. október 27-ei állapotnak megfelelően kell meghatározni. Az intézkedés már körülbelül 350 ezer adóst véd hitelének jelentős, akár tízszázalékos drágulásától.

A kormány legutóbb 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett rendelkezést, illetve annak hatályát is kiterjesztette. Ennek betudhatóan 2022-ben nyolcvan-, 2023 első félévében pedig több mint hatvanmilliárd forint marad az érintetteknél. A kamatstopnak köszönhetően az idén egy átlagos család 282 ezer forintot takarít meg, ez az összeg 2023 első félévében 174 ezer forintra tehető. Jövőre a kamatstop intézménye nélkül a törlesztőrészlet 55 százalékkal emelkedne.

Élelmiszerárstop

Februártól lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár. Ennek értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szintre állították vissza. Az intézkedés néhány tized-, legfeljebb fél százalékponttal csökkentheti az inflációt, de más értékelések szerint ez talán 1-2 százalékpontra is tehető.

Másrészt szociális vonzata is van: megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak, személyeknek az intézkedés nagyobb segítséget jelent, mivel az ő vásárlói kosarukban ezek a termékek nagyobb arányban vannak jelen.

Rezsi

A hatósági áras gáz- és villanyszámlák kibírták az Európában dúló energiaválságot, de augusztustól kétlépcsős rendszer állt fel. A kormány csak az átlagfogyasztásig tartja fenn az árstopot, fölötte úgynevezett lakossági piaci árat vezetett be. A rezsicsökkentett energiaár különösen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, a reálbérek változása pedig pozitív maradjon.

Azzal, hogy a nyár végétől megváltozott az árképzés, egyszeri inflációs ugrás történt, de ezzel párhuzamosan a fogyasztást is visszafogta, ami az infláció mérséklődését segíti hosszabb távon.