Tíz esztendeje vált újból munkaszüneti nappá Magyarországon mindenszentek napja – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel. Mint írták, a keleti egyház már 380-ban megülte ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác (608-615) pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án, Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel azt.
III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep – ismertették az ünnep történetét.
Az MKPK sajtószolgálata rámutatott: november 2-án tartja az egyház halottak napját, amikor minden elhunytról, „de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről” emlékeznek meg. Az egyház „a feltámadásba vetett hittel tölti meg a halottak tiszteletének más kultúrákban is szokásos, ősi cselekedetét, amelynek minden nép a maga módján tesz eleget”. Az egyház kezdettől fogva imádkozik a halottakért – tették hozzá.
A halottak napja mai formája a X. századra vezethető vissza: a cluny-i bencés szerzetesek már akkor ezen a napon emlékeztek meg az összes meghalt emberről. Az egyház az ünnepen „bizalommal kér” kegyelmet Istentől az elhunytak számára – írta az MKPK sajtószolgálata.
(MTI)
