Monor, a mintaváros

A kormány kiemelten kezeli az okosváros-fejlesztéseket célzó programokat, hogy élhető teret biztosítson a lakosság számára. A központi mintaprogram gyakorlati tesztelésének helyszíne a Pest megyei Monor. Az ország első okosvárosában megvalósított technológiai újításokat idővel a többi hazai településre is kiterjesztik majd.

Az átfogó piaci elemzéseket végző amerikai Orbis Research tavalyi prognózisa szerint 2025-re a városokban élő lakosság száma globálisan 58 százalékkal emelkedik majd, 2050-re pedig a világ népességének 80 százaléka városokban fog lakni. Mindez komoly településüzemeltetési kihívásokkal jár, ezért is fontos, hogy a modern technológia vívmányai segítsék az emberek életének kényelmesebbé tételét. Ezt a célt szolgálják például az üzleti és a tudományos életben működő mentorprogramok, amelyek anyagi és szakmai támogatást nyújtanak az innovatív ötletek megvalósításához.

Élhető települések

Mindezek mellett elindult a hazai okosváros-fejlesztési pilotprogram is, amelynek helyszínéül a kormány 2017 decemberében Monor városát jelölte ki. Egyrészt mert a kiterjedt vonzáskörzettel és közszolgáltatásokkal rendelkező 18 500 fős város évtizedek óta körzetközpontként működik, és a kistérség településeinek közel 60 ezres lakossága is igénybe veszi a monori szolgáltatásokat. Másrészt pedig, mert a járási székhely mérete lehetővé teszi a mintaprogram költséghatékony megvalósítását és működtetését. A csökkenő lakosságszámú falvakban a kezdeményezés akár enyhítheti is az elvándorlást, hiszen korszerű technológiát és azon keresztül új szolgáltatásokat tesz hozzáférhetővé olyan helyeken is, ahol korábban azok nem voltak elérhetők.

Interaktív táblákkal felszerelt okostantermek, köztéri internetpontok, telefontöltésre alkalmas wifikapcsolattal rendelkező okospadok, távolról felügyelhető köztéri illemhelyek, iskolai belépésre jogosító, a szülőnek jelzést küldő e-kártya, interaktív utcai tájékoztató táblák, emberi mozgást érzékelő okoszebra, időjárási viszonyokhoz, napszakhoz és forgalomhoz igazodó közvilágítás, haladásszenzoros fényerősség-szabályozás a kerékpárúton, modern térfigyelőkamera-hálózat… Többek között ezek azok a fejlesztések, amelyek a közeljövőben komfortosabbá tehetik a monoriak mindennapjait, a még idén elinduló mintaprogramnak köszönhetően.

A Demokrata rögtönzött utcai közvélemény-kutatásának eredménye szerint a helyiek egyelőre bizonyos fokú távolságtartással figyelik a város leendő digitális modernizálását, amelyet Zsombok László polgármester hatalmas kihívásnak, ugyanakkor óriási megtiszteltetésnek is tart.

A városvezető hangsúlyozza, hogy nem öncélú „kütyükkel” szeretnék teleszórni a várost, vagyis Monor elsősorban nem technológiaorientált okosváros szeretne lenni, hanem élhető, kényelmes település, hiszen az okosváros-fejlesztések célja a közszolgáltatások minőségének javítása.

Gondoskodó település

A polgármester tájékoztatása szerint 2018 előtt az ország egyes településein már megjelentek, de elszigetelten voltak jelen az okosváros-típusú fejlesztések, amelyeket a helyi önkormányzatok kezdeményeztek és koordináltak. 2017-ben azonban a kormány úgy döntött, hogy ezeket az újításokat a továbbiakban központi informatikai infrastruktúrán alapuló platformszolgáltatásként kívánja biztosítani a lakosság számára. A költségvetési forrásból finanszírozott projekt több kiemelt fejlesztési területet jelöl meg.

– Ezek közül az egyik, hogy az e-személyazonosító igazolvány egyfajta városkártyaként is szolgálna, amellyel szociális támogatásokat lehetne igénybe venni, de ez a kártya feljogosítana például a városi uszodába, könyvtárba, és különféle rendezvényekre történő kedvezményes belépésre is – sorolja a polgármester. – Szintén a program része egy központi mobilalkalmazás fejlesztése is, amelyet a helyi lakosok tölthetnek majd le. Ez az applikáció hivatott biztosítani az interaktív kommunikációt és információ­áramlást az önkormányzat és a monoriak között. Vagyis, ha egy helyi lakos például veszélyes kátyút észlel az úton, azonnal bejelentheti a hivatalnak, de az önkormányzat is közzé tudja tenni az applikáción keresztül a legfrissebb híreket, illetve programajánlatokat, amelyeket ráadásul folyamatosan frissíthet is – magyarázza a polgármester, kiemelve, hogy a további fejlesztési területeket is megjelölő program sikerének kulcsa a megfelelő tartalomszolgáltatás.

A városvezető úgy véli, hogy a projekt eredményessége attól is függ, hogy a pedagógusok, az önkormányzat dolgozói, és a településen élők mennyire lesznek fogékonyak az újfajta kommunikációt igénylő, hasznos tartalmakat közvetítő modern technológiák alkalmazására. Ahogy fogalmaz, a lakosságnak azt kell éreznie, hogy Monor gondoskodó település, amely korszerű fejlesztéseken keresztül segíti az ott élők mindennapjait.

Kreatív ötletek

Hazánkban számos olyan mentorprogram működik, amely szakmai és anyagi támogatást nyújt azoknak a startupoknak és fiatal tehetségeknek, akik képesek innovatív ötletekkel fellendíteni az okosváros-fejlesztéseket. Ebben a szellemben írta ki egyetemi csapatok számára a Smart City Challenge elnevezésű ötletversenyt a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a T-Systems Magyarország támogatásával. A MCC alapítványi fenntartásban működő tehetséggondozó intézmény, amely Kárpát-medence-szerte nyújt az oktatást kiegészítő, szakkollégiumi szintű képzéseket az általános iskola felső tagozatától kezdve az egyetemig.

A Collegium tehetséggondozó profiljába tehát kiválóan beleilleszkedik a verseny, amelynek győztesei ősszel részt vehetnek a barcelonai Smart City Világkongresszuson.

– Magam is a Collegium hallgatója vagyok, a verseny lebonyolítása jó alkalomnak bizonyult arra, hogy végigkövethessem a többfordulós projekt közös megvalósítását – magyarázza Heilmann István főszervező. – A csapatok az okos irodaházak, az okos tömegközlekedés, és a shared economy (szolgáltatások költséghatékony megosztása) témakörökben mérhették össze tudásukat. A döntő résztvevőinek egy létező hazai város, Zalaegerszeg aktuális problémáira kellett válaszokat találniuk. Többek között olyan kérdésekre, hogyan válik gazdaságosabbá egy irodaház működtetése az épületbe érkező és onnan távozó emberek adatainak feldolgozásával, hogyan tehető kényelmesebbé a jegy- és bérletvásárlás, milyen módon csökkenthető a levegőszennyezés a tömegközlekedés népszerűsítésével.

A harmadéves közgazdászhallgató példaként említi, hogy Magyarországon az agglomerációból ingázó autóvezetők jellemzően egyedül ülnek be reggel a gépjárműbe. Nyugat-Európában a szomszédok összefognak, és együtt utaznak annak érdekében, hogy csökkentsék a forgalmi dugókat és a környezetszennyezést, ráadásul ilyen módon a költségeket is megoszthatják egymással. A verseny főszervezője azt is kiemeli, hogy a jövő kétségkívül azoké az irodaházaké, amelyekben már a reggeli munkakezdéskor optimális hőmérséklettel és fényviszonyokkal várják a dolgozókat. Szerinte futurisztikusnak tűnhet, de egy ötletversenyen nem elképzelhetetlen, hogy a jövő irodaházában a munkáltatók a beosztottak napi ritmusához igazítják majd az okosapplikációkon keresztül továbbított információkat, és a késve érkező, ideges alkalmazottnak nyugtató teát, vagy akár délutáni masszást javasolnak…

A közgazdászhallgató úgy véli, hogy hazánkban ugyan már megjelentek az okosváros-fejlesztéseket célzó kezdeményezések, ugyanakkor a fenntartható települések koncepciója az elkövetkező években hatalmas kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában a vállalkozó kedvű ötletgazdák számára.