Négymillió forintra büntették Cseh Katalinék nyomdacégét
Négymillió forintra büntette a Közbeszerzési Hatóság Cseh Katalin családi nyomdacégét, a Pannónia Nyomda Kft.-t, miután kiderült, hogy egy közbeszerzés során a megrendelővel együtt szabálytalanul módosítottak a szerződésen, írja a Magyar Nemzet. A hatóság döntését a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a nyomda, ám a verdikt szerint jogos volt a büntetés. A napilap emlékeztet: a Pannónia Nyomda korábbi gyanús pályázati ügyleteivel összefüggésben az adóhatóság költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van.
A jogerős ítélet szerint a Közbeszerzési Hatóság (KbH) megalapozott döntést hozott, amikor négymillió forintra büntették a Cseh Katalin momentumos EP-képviselő családjának érdekeltségébe tartozó Pannónia Nyomda Kft-t egy közbeszerzés során történt szabálytalanság miatt – vette észre a Mediaworks Hírcentruma a Fővárosi Törvényszék 2022. június 21-én kelt döntését.
Az ügy előzménye, hogy a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 2020. novemberében írt ki egy közbeszerzést Magyarország Nemzeti Atlasza „Társadalom” című kiadványának nyomdai előállítására, amelynek magyar nyelvű változatából tízezer darabot terveztek rendelni, míg az angol nyelvű változatból kétezret. A kutatóközpont összesen 63 millió forintot szánt a projektre, amelyre három ajánlat érkezett: egy 28 milliós, egy 55 milliós és a Pannónia Nyomda 58 millió forintos ajánlata, amely a „legjobb ár-érték arány” miatt megnyerte a pályázatot. 2021. februárjában meg is kötötték a szerződést, ám 2021. március elsején leállt a munka, ugyanis a kiadványon dolgozó három nyomdász és könyvkötő szakember közül az egyikük koronavírusos lett, így a csapat „home office”-ba vonult – írja a Magyar Nemzet.
Az atlaszokat a szerződés szerint 2021. április 19-ig kellett volna leszállítani, ám a Pannónia Nyomda a megbetegedések miatt 5 hét haladékot kért. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont ebbe beleegyezett és végül május 24-ére halasztották a teljesítés határidejét, ami valamivel hamarabb összejött és a kutatóközpont már május 11-én kifizette a teljes vételárat.
A Közbeszerzési Hatóság (KbH) hivatalból 2021 októberében vizsgálta meg a közbeszerzést, és arra jutott, hogy a szerződésmódosítás során nem lehetett volna hivatkozni Covid-megbetegedésre. A KbH döntésében felidézte, hogy a kormány már 2020. márciusában egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett az egész országra, így a nyomdát nem érhette váratlanul, hogy egyik munkatársuk megbetegedett. Éppen ezért utasította el a Pannónia Nyomda és a kutatóközpont azon észrevételét, hogy ez egy előre nem látható probléma volt. A hatóság hozzátette: a nyomdának nem kellett volna feltétlenül karanténba küldeni az összes, a projekten dolgozó munkavállalóját 10 napra, hiszen esetükben egy PCR-teszttel is meggyőződhettek volna arról, hogy fertőzöttek-e.
A KbH tehát arra jutott, hogy a szerződés módosításával a felek megszegték a közbeszerzési törvényt, emiatt négy-négymillió forintnyi bírságot szabtak ki a nyomdára és a kutatóközpontra. A döntést a Cseh Katalin családjának tulajdonában levő nyomda megtámadta a Fővárosi Törvényszéken egy közigazgatási perben, amelyben a bírói tanács végül elutasította keresetüket.
A botrány előzményei
Mint ismert, a Pannónia Nyomda Kft. az egyik főszereplője a nyomdabotrány néven elhíresült ügynek, amelyben jelenleg is büntetőeljárás zajlik. Az Anonymous-ügy tavaly júliusban robbant ki: a bennfentes.net-nek küldött videókkal felbukkanó rejtélyes álarcos alak először Cseh Katalint, a Momentum EP-képviselőjét segített leleplezni. Az információk nyomán a PestiSrácok szövevényes céghálóról, a Magyar Nemzet a vállalkozások kifizetődő költözködéséről írt, míg az Origo a közbeszerzéseken való összejátszások gyanújára bukkant. Arra pedig a Demokrata figyelt fel, hogy a Cseh Katalin által vezetett vállalkozás egy olyan projekttel pályázott uniós támogatásra, amely szerintük a magyar olimpiai pályázat sikerre vitelében is segítséget nyújthat, miközben Cseh Katalin momentumosként nem csupán aktív részese volt a 2017-es olimpiaellenes aláírásgyűjtésnek, hanem egyenesen vezéralakja.
A sajtó az újabb és újabb részletek napvilágra kerülése után arra a következtetésre jutott, hogy nyilvános adatok alapján a Cseh Katalinhoz és üzlettársaihoz köthető cégháló tagjai működésüket összehangolva pályáztak uniós pénzekre és gyanús körülmények között nyertek el 4,8 milliárd forintot. A Cseh Katalin-ügyről szóló cikkeink itt olvashatók.