Nem a háború, hanem a szankciók miatt szabadultak el az energiaárak
Nem elég, hogy az Oroszország szankcionálására bevezetett európai energiaembargók és más szankciók hatástalannak bizonyultak, ezen a télen Európa ráadásul még súlyos árat is fog fizetni érte. Moszkva, az EU bürokratáinak várakozása ellenére nem került nehéz helyzetbe – sőt, tovább erősödött gazdaságilag –, Európára viszont rászakadtak a brutális energiaárak, ráadásul még súlyos gázhiány is fenyeget. Ez az európaiak érdekeivel ellentétes, Brüsszel által kierőszakolt szankciópolitika miatt van, és nem a háború miatt – szögezte le az Origo megkeresésére Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője.– Az ukrajnai háború kitörése óta az Európai Unió hat Oroszország elleni szankciós csomagot fogadott el, amelyekkel párhuzamosan előbb elszabadultak az energiaárak, majd a Nyugat-Európába szállított orosz földgáz mennyisége is mintegy a felére csökkent. Soros György amerikai spekuláns eközben azzal biztatja kitartásra a szankciók tekintetében Európát, hogy az EU „erősebb az orosz gáznál„. Valóban erősebb az Európai Unió, mint az orosz gáz?
– Köszönjük a biztatást Soros Györgynek, de neki nincs túl sok köze Európához – nem itt él és nem szembesül az itt élők problémáival. Könnyű a partvonalon túlról véleményt mondani és arra biztatni, hogy ha már az európai vezetők miatt – akiknek egyébként valószínűleg ő is „súgott” – beleugrottunk a kútba, még üldögéljünk is az alján egy darabig. Az ilyen tanácsokra nem szorulunk rá. Meggyőződésem ráadásul, hogy
Amit Soros György üzent, az nem is annyira jóindulatú biztatás, mint az Egyesült Államok direktívája arra vonatkozóan, hogy Európának hogyan kell eljárnia a szankciók kérdésében.
Ha egy kicsit hátrébb lépünk, azt láthatjuk, hogy jelentős érdekellentét húzódik az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között, és az ukrajnai háború esetében egy amerikai-orosz konfliktusról beszélhetünk. Amerika érdeke ebben a felállásban egyértelműen az, hogy az Európai Unió Ukrajna mellett kiállva Oroszországot tekintse ellenségnek, és ennek megfelelően is járjon el: szállítson fegyvereket Ukrajnába és vessen ki gazdasági szankciókat Oroszországra – annak ellenére, hogy mindez egyáltalán nem szolgálja az európai embereknek az érdekeit, sőt: ellentétes azokkal. Hiszen jobban fáj Európának ez a ránk kényszerített szankciós politika, mint amennyire hatással van Moszkvára. Visszafelé sült el ez a bizonyos kéretlen szankciós fegyver, ezért nőnek az energiaárak.
– Amit elmondott, azt igazolja, hogy nem a háború verte fel az energiaárakat, sokkal inkább az Oroszországra kivetett, Brüsszel által erőltetett szankciók.
– Az energiaárak felrobbanása egyértelműen a szankciós csomagok számlájára írandó, és nem a háborúéra. Az egyenlet levezetése egyszerű: Európa lemondott az energiabiztonságot szavatoló orosz gázról, úgy, hogy közben nem pótolta azt a kieső energiamennyiséget, ami szükséges ahhoz, hogy télen az európaiaknak legyen mivel fűteniük és hogy az ipar zavartalanul működjön. Nem véletlen, hogy a német alkancellár pénzügyi összeomlástól tart, a külügyminiszter pedig nem tartja kizártnak, hogy az emberek az utcára vonulnak. Ha a választók a hideg lakásaikban nem kapnak megoldást a vezetőiktől, akkor a saját kezükbe fogják venni a sorsukat. Erre már látunk példákat Európa-szerte: megkezdődött a felhalmozás és a lakosok spórolni kezdtek az energián.
A teljes interjú elolvasható az Origo oldalán, IDE kattintva!