Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Üres a Dunakorzó
Hirdetés

Ősz van, verőfényes napsütés, ideális idő a városnézéshez, ám a fővárosi forgatagban hetek óta nyomuk sincs az ilyenkor megszokott, gondtalanul szelfiző külföldieknek. Üresen áll a Liszt Ferenc repülőtér kettes termináljának számos utasforgalmi területe, a repteret üzemeltető Budapest Airport lezárta a diszkontjáratok számára nyáron átadott egyes móló utasforgalmi területeit, a 2A terminál utasfelvételi csarnokát és érkezési szintjét, valamint a B móló indulási szintjének egy részét. Ahogy tavasszal, most is itt érezték meg először a turizmus visszaesését. Áprilisban 99,3 százalékkal csökkent az utasforgalom 2019 azonos időszakához képest. Nyár végére némileg javult a helyzet, augusztusban már négyszázezerig is felment az utasszám, de a kérészéletű fellendülés gyorsan véget ért szeptember elsején, amikor életbe lépett az újabb utazási korlátozás. Ma már alig háromezren fordulnak meg naponta a repülőtéren. Nagy érvágás ez a Budapest Airportnak, de bajban van most a vendéglátóipar minden szereplője, akiknek elsősorban a külföldről érkező turisták kiszolgálásából jött a fő bevételük.

– Budapest turizmusa továbbra is nehéz helyzetben van, mivel vendégforgalma túlnyomórészt a külföldi turistákra épül. A főváros kitettsége a külföldi turistáknak kilencvenszázalékos. A tavaly nyáron regisztrált külföldi vendégek hatvan százaléka a fővárosi szálláshelyekről maradt el idén nyáron – tudta meg a Demokrata a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, amely számos kampánnyal támogatja a hazai turizmus fellendülését belföldön, külföldön egyaránt. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján látható, hogy a pandémia a vidéki szálláshely-szolgáltatók vendégforgalmát kisebb mértékben vetette vissza, mint a budapesti, elsősorban külföldiek által igénybe vett szálláshelyekéit. Vidéken a szállodák nyolcvan százaléka nyitva, az összes szálláshely tekintetében ez a szám közel hetven százalék. Budapesten viszont az összes szálláshelyre vonatkozó nyitvatartási arány alig haladja meg a harminc százalékot – összegzi a szakmai szervezet.

Nem vált be az a próbálkozás sem, hogy magyar turisták bevonzásával mentsék meg a hoteleket, éttermeket, ugyanis a belföldi turisták több mint kétharmada eleve budapesti, akik pedig vidékről látogatnak a fővárosba, jobbára rokonoknál, ismerősöknél szállnak meg, ami nem segít a hotelek forgalmán.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Van, aki megúszta, van, aki nem

Unatkozva szívja cigarettáját a városnéző buszos utakat kínáló belvárosi iroda alkalmazottja. Mást nem is nagyon tudna csinálni, forgalma ugyanis egyáltalán nincs. Megkérdezzük, mennyire rossz a helyzet. Azt mondja, hetek óta nincs már érdeklődő.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

– Nulla a forgalmunk, nem jön senki. Most azzal fogunk megpróbálkozni, hogy visszanyesünk az árakból, hátha a magyar turisták közül valaki kedvet kap – mondja az eladó, de maga sem fűz hozzá túl sok reményt. Nyáron még volt egy kis felívelés, naponta hat-hét fő váltott jegyet, de már ez is a múlté. Két busz még elindul naponta, de csak a veszteséget termelik, nincs felszálló.

Nem mindenki járt ennyire rosszul. A Stifler bár teraszán békebeli látvány fogad, szinte minden asztal foglalt. Este telt ház lesz – mondja a csapos, akit arról faggatunk, megérezték-e a külföldiek elmaradását. Egyelőre nem, ugyanis a helyiek mintha igyekeznének minden lehetőséget kihasználni, senki nem tudja, mit hoz a jövő, így aztán kipótolják a hiányzó külföldieket. Még az sem borzolja túlságosan a kedélyeket, hogy mint minden szórakozóhely, hétfő óta a Stifler is csak 11-ig lehet nyitva. Az emberek alkalmazkodtak a helyzethez, inkább korábban érkeznek. A bulinegyedben többnyire a kisebb helyek jártak rosszul, közülük sokan már az első hullámot sem élték túl, vagy Niedermüller Péter ámokfutása tette be nekik a kaput. Siralmasabb képet mutat a Váci utca és a Dunakorzó, a külföldiek kedvelt úti céljai. Az éttermek túlélését is leginkább az határozza meg, mennyire függnek a turistáktól. A Vörösmarty térhez közeli Baraka a tavaszi leállás után már nem nyitott ki. A fine dining étterem elsősorban a külföldi közönség körében lett népszerű, és ezúttal ez okozta a vesztét. Zárva tart a Michelin-csillagos Babel is, bár a honlapjukon az az üzenet fogad, hogy „hamarosan visszatérünk”.

Nagyot zuhant a bevétel

– Az első hullám váratlanul és rendkívül gyorsan érkezett. Miközben még azt elemeztük, miként reagálnak a már érintett európai országokban, napokon belül már Magyarországon is leállt a turizmus, kiürültek a szállodák – mondja lapunknak Gál Judit. A kezdetekkor a bevétel 30-50 százalékos csökkenésével számoltak, ám a Danubius Hotels szállodalánc marketing- és kommunikációs igazgatója ma már megmosolyogtatóan optimistának látja ezt a feltételezést, hiszen bevételük száz százalékát vesztették el villámsebességgel.

– Mivel a 2008-as globális krízisből sajnos volt már tapasztalatunk, tudtuk, hogy ha a bevétel csökken, a profit is drámaian visszaesik, ezért azonnal hozzákezdtünk a működéshez nélkülözhetetlen költségek lefaragásához. A korlátozások feloldásánál szintén azonnal reagáltunk, a belföldi turizmus indult be először, május végétől már nyitottuk vidéki, majd néhány budapesti szállodánkat. Balatoni hoteleink szinte telt házzal mentek a főszezonban, de sajnos az ez év első felében és a határok lezárása miatt szeptembertől kiesett forgalom – amit vidéken és Budapesten egyaránt tapasztalunk – drámai volt, és ez a két sikeres hónap nem pótolhatja – véli az igazgató. És bár a belföldi turizmusra épülő hotelek iránt hamarabb mutatkozott kereslet, a vendégek túlnyomó részét magyarok tették ki idén, a Balatonon közel telt házas hónapok is voltak, az élénkülés a több mint tucatnyi közül csak pár szállodában és rövid ideig volt érezhető.

– A külföldi vendégek sajnos vidéken és a fővárosban is kisebb arányban érkeztek. A néhány megnyitott fővárosi szállodánk foglaltsága alacsonyabb volt a nyári időszakban is a vidéki egységeinknél, mindössze a harminc-negyven százalékot érte el. Az országhatárok szeptember 1-jei lezárása óta pedig azonnal, láthatóan és drámaian csökkent a foglaltság mind a fővárosi, mind a vidéki szállodáinkban, Budapesten most alig éri el a tíz százalékot – értékeli a helyzetet Gál Judit. Az igazgató a következő hónapokban sem számít semmi jóra.

– Tavasszal már meghoztuk azokat a szigorúbb költséggazdálkodási intézkedéseket, melyekkel a kiadásaink a lehető legalacsonyabban tarthatóak. Minden lehetséges költséget lefaragtunk, a fejlesztéseket, beruházásokat elhalasztottuk. A pénzügyi eredmények értékelésénél és a tervezésnél azzal számolunk, hogy 2019-hez képest több mint hetven százalékkal is alacsonyabb lehet idén az éves bevételünk. Ami a távolabbi kilátásokat illeti, hosszú távú visszarendeződésre készülünk a turizmust, szállodaipart illetően – mondja Gál Judit.

Fotó: MTI/Mónus Márton
Flesch Tamás
Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Gál Judit

Munkaerőt, munkahelyet menteni

Egyre sötétebbnek látja a jövőt Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke, mivel a helyzet jövő április-májusig biztos nem fog változni. Azoknál a szállodáknál is elkezdődött most az elbocsátási hullám, melyek a tavaszi időszakban még kitartottak.

– Az őszi előrejelzések három-öt százalékos foglalási arányt mutatnak a fővárosban, ez a fedezeti pont alatt van, tehát többe kerül nyitva tartani a szállodát, mint ha zárva lenne. A járványhelyzet súlyosbodásával mind több rendezvényt mondanak le a cégek, elmaradnak a külföldi gyógyvendégek, a hosszú hétvégére érkező repülős városlátogatók, azon szegmensek, amelyek egyébként ősszel a forgalmat gerjesztik – mutat rá a szállodaszövetség elnöke. Flesch Tamás úgy látja, a legnagyobb baj az, hogy ha így haladunk, akkor a hazai turizmus elveszíti azt a nemzetközi szinten is színvonalas munkaerő-állományát, amelyet az elmúlt években hosszas munkával, befektetett tőkével sikerült felépíteni képzésekkel és tréningekkel. A dolgozók egy része ugyanis az értékes tudását, tapasztalatait felhasználva vagy külföldre távozik, vagy pedig a szektort elhagyva keres magának új állást. Ez azzal fenyeget, hogy amint a vírus elvonult, és elkezdődik az újranyitás, a külföldi versenytársak kilőnek majd mellőlünk, mivel itthon addigra már nem lesz szakképzett dolgozó, akivel újra lehetne indulni – véli a szakember. Úgy látja, most a munkaerő megmentése a legfontosabb.

Flesch Tamás már márciusban is óva intett a túlzott optimizmustól a vírus utáni gyors visszarendeződést illetően. A szállodaszövetség prognózisa szerint 2021 húsvétja előtt biztosan nem fog helyreállni a hazai turizmus.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Váci utca

A szakma többi szereplője sem derűlátóbb, a Magyar Beutaztatók Szövetsége azzal számol, hogy leghamarabb a jövő nyári szezonban lesz lehetőség a csoportos utazások felfuttatására, addigra viszont bedőlhetnek a forgalmuk zömét elvesztő utazási irodák. A beutaztatás ugyanis nyáron is elég gyenge volt, jól lemérhető ez a dunai turistahajók forgalmán. Míg a járvány előtt naponta tíz folyami hajó kötött ki a fővárosban, idén nyáron ez a szám megfeleződött, és turista is kevesebb volt a fedélzeten. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál is látják, hogy nagy a baj, ezért a szervezet öt pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg a Fővárosi Önkormányzatnak címezve, amelyben szakértőik sikeres külföldi példákat gyűjtöttek, összevetve őket a budapesti helyzettel. Szerintük bizonytalanság uralkodik a fővárosi döntéshozásban, ezért léptek. Többek között azt indítványozták, hogy az önkormányzat csökkentse vagy teljesen engedje el a fővárosi tulajdonú ingatlanok bérleti díját; a vendéglátóhelyekre, turisztikai helyekre gépjárművel érkezőknek a parkolási díjat a fogyasztás, látogatás idejére; és segítsék a távolságtartási, higiéniás szabályok betartását.

Halmozott kockázat a szórakozóhelyeken

A tavaszi hullám időszakában már rengeteg tapasztalatot szereztünk arról, hogyan terjed az új koronavírus: a szakértők rendre ízekre szedik az esettanulmányokat, fertőzési láncokat, hogy tanulhassunk belőlük.

Egy többségében oxfordi kutatók által publikált tanulmányban olvasható, milyen tényezők növelik különösen a vírus átadásának a kockázatát: az egyik ilyen a hangerő. Háttérzajban az emberek hangosabban beszélnek, netán kiabálnak, ami sokkal intenzívebb levegőmozgás, több nyálcseppet juttat a levegőbe, amelyek messzebbre jutnak. Egy kaliforniai kutatás szerint a suttogás és a kiabálás közötti különbség, ami nagyjából 35 decibelnek felel meg, a kiáramló fertőzőképes vírusrészecskék számát ötvenszeresére növeli. A közös éneklés is erős kockázati tényező, ezért keletkeztek gócpontok kóruspróbákon és olyan munkahelyeken, ahol nagy a háttérzaj.

Szintén rizikót jelent az a körülmény, mekkora a légmozgás az egyes helyszíneken. A szánkból kikerülő nagyobb cseppek ugyan pár méter után a földre hullanak, és távolságtartással, illetve maszkviseléssel jól kivédhetők, de a néhány mikronos, aeroszolizált cseppek több órán át is levegőben maradhatnak zárt térben. Tehát szabad levegőn sokkal kevésbé kaphatjuk el a vírust, de ahogy szűkül a tér, úgy nő a kockázat; a legrosszabb kombináció nyilván az, amikor egy zárt helyiség szellőzése is rossz. Szintén jelentősége van annak, mennyien tartózkodnak egy helyen, illetve milyen távolságban egymástól.

Kockázati tényező az is, hordanak-e maszkot a helyszínen tartózkodók. Maszkban nem lehet italt fogyasztani, ráadásul alkoholos befolyásoltság alatt lazul a szabályok betartása.

Az se mindegy, mennyi időt töltünk ilyen terekben, tíz percet-e, egy órát, esetleg órákat. Hajlamos az ember azt gondolni, hogy ha már bement egy veszélyesebb helyszínre, az ott töltött idő nem befolyásolja a kockázatot. De ha kevesebb vírus jut a szervezetünkbe, könnyebben megbirkózhat vele az immunrendszerünk.

Belátható tehát, hogy ha összeadjuk a kockázati tényezőket, akkor az a legveszélyesebb, ha hosszú időt töltünk zárt, zsúfolt terekben, ahol az emberek nagyrészt nem viselnek maszkot, esetleg a szellőzés sem megfelelő, és nagy az alapzaj, mindenki kiabálni kényszerül, netán énekelnek is, a fizikai kontaktust pedig nem feltétlen kerülik – ez így együtt pedig tipikusan megfelel a szórakozóhelyeken tapasztalható körülményeknek.

Fotó: shutterstock.com