Nem kockán nyertük a hazánkat
Füzér önkormányzata, élén polgármesterével, Horváth Jenővel, a hétvégén ünnepélyes keretek között kezdeményezte a településen található vár újjáépítésének utolsó szakaszát. A rendezvény részeként felavatták a rekonstrukció során elkészült várkonyhát és sütőházat, az alsó bástyán felhúzták az országzászlót, és időkapszulát süllyesztettek a földbe a várudvar keresztje tövében. A polgármester megtisztelő felkérésére mi a Magyar Demokrata legújabb, nemzetiszín szalaggal átkötött számát tettük a kapszulába.
Nem volt véletlen a felkérés, hiszen lapunk hűen követte és követni is fogja a vár újjáépítésének „modern kori” eseményeit. Horváth Jenő polgármester elmondta, 2026-ra szeretnénk befejezni a munkálatokat. Ugyanis akkor lesz éppen 500 éve annak, hogy a vár korabeli tulajdonosa, Perényi Péter a mohácsi csatavesztés után Visegrád helyett ide, a füzéri erősségbe mentette a Szent Koronát, és itt őrizte egészen 1527 novemberéig. A jeles főúrról nemrég drámát írt Téglássy Imre. Itt, a vár színpadán lesz a történelmi darab ősbemutatója, 2026-ban.
Rendszeresen felkeresi a várat a történész Perényi János, a nemesi család leszármazottja. Szavaiból kiderül, hogy fő kutatási területe az 1848–49-es szabadságharc. Arról írta a disszertációját, hogy miképpen jelent meg a korabeli svéd sajtóban a magyarok XIX. századi szabadságküzdelme. A volt bécsi nagykövet tisztelettel és elismeréssel tekint a füzéri vár újjáépítésének nagy munkájára.
Vita dúl a műemlékesek és a történészek körében arról, hogy hagyjuk-e a történelmi romokat a maguk autentikus állapotában, vagy építsük újjá az emlékeket, még úgy is, hogy a munka során sérülhet valamennyire például egy vár történelmi hitelessége. Perényi János az újjáépítés mellett foglal állást – már csak Füzér okán is –, mert szerinte csak egy széppé, mutatóssá varázsolt erősség képes vonzani a fiatalokat, az ő hazafias, nemzeti szellemiségű nevelésük pedig mindennél előbbre való.
A polgármester úr beszédében leszögezte, Füzér lesz az ország első teljesen újjáépített vára. Tervezett 2026-os átadását történelmi igazságtételnek kell tekinteni, rekonstrukciója politikai közakarat eredménye. A Habsburgok 1676-ban felgyújtatták az erősséget, amely hosszú álomba szenderült, de 350 év után, vagyis 2026-ban teljes pompájában ébred fel majd. A vár már az újjáépítési munka során is vonzotta az érdeklődőket, több mint 400 ezren látogattak el ide az elmúlt hat év során.
Ez az erősség hazánk hét csodájának egyike, itt állt már a tatárjárás előtt is, ezt Kocsi László ezredes mondta, aki Benkő Tibor honvédelmi minisztert képviselte a rendezvényen, és közvetítette a tárcavezető füzérieknek címzett gratulációját is.
Bár már így is lenyűgöző látványt nyújt a vár, szépsége mellett spirituális jelentőségét is kiemelte majd minden szónok. Hörcsik Richárd, a térség fideszes parlamenti képviselője úgy véli, az újjáépített erősség átadásával helyreáll a világ rendje, Kövér László, az Országgyűlés elnöke pedig arról beszélt, hogy a füzéri vár újra szolgálatba lép majd. Magát a helyet olyan szellemi magaslati pontnak nevezte, ahonnan rálátni történelmünk fontos fejezeteire.
A házelnök szerint a vár újjáépítése része annak a folyamatnak, amelyben újra birtokba vesszük kulturális örökségünket. A kormány és az Országgyűlés is büszke arra, ami itt, Füzéren történt, tette hozzá Kövér László, megköszönve a helyieknek, hogy visszaadják a nemzetnek a szemet gyönyörködtető erősséget. Olyan békét és biztonságot akarunk, amelyet tisztes gyarapodás kísér, aktualizálta mondandóját a házelnök. De ahhoz hogy ez így is legyen, április 3-án az urnákhoz kell járulnunk. Nemzetünk sorsa – benne a füzéri vár jövője is – függ most a voksainktól. Ne játsszuk el a hazánkat, mert nem kockán nyertük azt, szögezte le végül Kövér László.
Szép ünnep volt ez, egy sor felemelő részlettel. Például a várkápolnában tartott ökumenikus istentisztelettel, az országzászló ünnepélyes felvonásával, a Szent Korona tiszteletére leadott huszonegy ágyúlövéssel, az időkapszula elhelyezésével. És a Hollóének Hungarica régizene-együttes játékával. A Szent Korona is megmutatta magát egy Füzéren őrzött csodaszép másolat képében. Védelméről a hagyományőrző Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének katonái gondoskodtak, korhű díszben, Woth Imre parancsnoksága alatt. Vibárdjuk oltalmában teljes biztonságban érezhette magát a Szent Korona másolata.