– Miután a rendőrség múlt héten elfogta Horák Nóra gyilkosát, Kolompár Orbán, a Országos Cigány Önkormányzat elnöke bocsánatkérésre szólította fel önt, mert szerinte ön felelős a Kiskunlacházán kialakult romaellenes hangulatért. Bocsánatot kér?

– Úgy gondolom, nincs miért bocsánatot kérnem, hiszen soha nem mondtam, hogy ezt a szörnyű gyilkosságot cigány származásúak követték el. Ellenben többször is elmondtam, teljesen mindegy, magyar vagy cigány származásúak a tettesek, a lényeg az, hogy elfogják és felelősségre vonják őket. Kolompár azt a szövegkörnyezetből kiragadott mondatomat kifogásolja, amely a gyilkosság után tartott fáklyás felvonuláson hangzott el: „Elég volt Kiskunlacházán a roma erőszakból.” Szerinte ezzel arra utaltam, az elkövetők is romák voltak. Pedig a beszédem a gyilkosságot megelőző időszakról, a hónapok óta folyamatosan romló közbiztonságról szólt.

– Kolompár Orbánnal személyesen is ismerik egymást?

– Vele személyesen csak egyetlenegyszer találkoztam. Amikor pár nappal azután, hogy nyolc cigány fiatal egy tizenkét éves kislányt megtámadott, összehívtam a helyi cigány lakosok számára egy fórumot, amin ő is megjelent. De ott is csak a feszültséget próbálta szítani, semmilyen konkrét javaslattal nem állt elő. Az a stílus és politika, amit ő képvisel, az zsákutca és számomra teljesen elfogadhatatlan. Sokkal inkább neki kellene bocsánatot kérnie a magyar társadalomtól, hiszen ha bármilyen támadás ér egy cigány embert, rögtön rasszizmusról, fasizmusról beszél, általánosít, az egész magyar társadalmat megbélyegzi. A cigányság érdeke is, hogy ő végleg eltűnjön a magyar közéletből. Amíg ilyen vezetői vannak a cigányságnak, addig nem lesz megbékélés, csak az árkok fognak mélyülni. Bízom a cigány értelmiségben, hogy hamarosan elmozdítják a vezetői pozíciójából. Azon csodálkozom, hogy van még olyan közéleti személyiség, aki szóba áll vele. Többek között azt mondta, aki a roma út útjába áll, azon át kell taposni. Utoljára Hitler beszélt ilyen stílusban.

– Milyen most a hangulat a faluban, hogyan vélekednek az emberek a rendőrség munkájáról, a nyomozásról és az eredményről?

– Úgy gondolom, hogy a nyomozás még tartogathat meglepetéseket, amikor feltérképezik a gyanúsított baráti körét. Nem hiszek a magányos elkövető teóriájában. Nóra egy sportos alkatú kislány volt, P. József pedig egy dadogós, félénk, visszahúzódó személyiség. Nehezen hihető, hogy egyedül követte el ezt a brutális gyilkosságot. Rengeteg az ellentmondás és a kérdőjel, amelyeket tisztázni kell. Például azt mondják a rendőrök, hogy szakadó hóban indult haza a kislány, pedig hó nem esett azon az estén.

– Végh Tibor, a térség országgyűlési képviselője felszólította, hogy ne a nyomozással foglalkozzon, hanem a település békéjével.

– Vele nincs szoros kapcsolatom, úgy gondolom, hogy ő nincs igazán tisztában a helyi viszonyokkal, mert különben nem mondott volna ilyet. Természetesen ő is hivatalos volt a februári magyar–roma fórumra, de aznap reggel lemondta. Az elmúlt hét hónapban, mi nem csak beszéltünk a problémákról, hanem konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmaztunk.

– Ön nemcsak a helyi cigánysággal tartja a kapcsolatot, hanem az országos cigányvezetőkkel is. Februárban megszervezte az első Országos Magyar–Roma Fórumot, ahol több cigányvezető is a támogatásáról biztosította önt. Szűcs Gyula, a Demokratikus Roma Szervezet elnöke azt mondta, a cigányságnak nagy szüksége van az olyan polgármesterekre, mint ön.

– A résztvevők, cigányok és magyarok, mind egyetértettek velem abban, hogy el kell kezdeni egy őszinte párbeszédet. Ez a minimum. Sajnálatos, hogy pont azok, akik döntéshozó helyzetben vannak, gondolok Kolompár Orbánra és a kormánypárti politikusokra, nem jöttek el. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarországon vannak olyanok, akiknek nem az az érdekük, hogy megegyezés szülessen, hanem az, hogy konzerválódjon ez a feszült állapot. A magyar politikai elit még nem ismerte fel, hogy a társadalmi béke érdekében szükséges a megegyezés. Új alapokra kell helyezni a magyar–cigány viszonyt, rögzíteni kell az alapvető normákat, amelyeket követve megvalósítható a békés együttélés.

– Miből áll az a közbiztonságot javító intézkedéscsomag, amelynek már több elemét is megvalósították?

– Februártól a polgárőrség, az ORFK támogatásának köszönhetően két gépkocsival járőrözik, áprilistól pedig minden hétvégén a polgárőrséggel együtt két-két szolgálatban lévő rendőr lát el járőri feladatokat. Májusban átadtunk egy felújított épületrészt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság részére, így azóta nyolc rendőr járőrözik rendszeresen. Emellett megkezdődött a térfigyelő kamera-rendszer kiépítése, és elkezdtük az elhanyagolt ingatlanok felvásárlását. A polgárőrök nagy figyelmet fordítanak arra, hogy nyolc óra után tizennégy év alatti gyermek nem tartózkodhat közterületen, csak szülői felügyelettel. A Független Jogász Fórummal most azon dolgozunk, hogy kezdeményezzük a büntető törvénykönyv további szigorítását, ezen belül a büntethetőségi korhatár tizenkét évre, a tanköteles kor tizenhat évre történő leszállítását.

– Amikor polgármesterré választották, gondolt arra, hogy ilyen problémákkal fog szembesülni?

– Tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom, mert már akkor is lehetett érezni a feszültséget, de nem hittem volna, hogy ez ilyen mértékűvé válik. De azért vagyok polgármester, hogy megoldást találjak a problémákra. Nekem kilencezer ember érdekében kell dolgoznom, erre esküdtem fel, felelős vagyok a biztonságukért, és azért, hogy élhető legyen ez a szép település. Akármilyen nehéz a feladat, meg kell oldanom.

– Érzi a helyiek támogatását?

– Igen, úgy érzem, hogy a többség mellém állt, segítik, támogatják a munkámat. Igazából ez ad erőt. Ha a lakosság nem állna mellettem, nem tudnám ezeket a nehéz helyzeteket kezelni. Az is örvendetes, hogy amiről korábban nem beszélhettünk őszintén, arról már nemcsak Kiskunlacházán, hanem az egész országban lehet. Elindult egy folyamat, és ezt nem lehet már megállítani. Például azt, hogy cigány, kimondhatjuk újra.

– Az áprilisban tartott közmeghallgatáson ön megvédte Katanics Sándort, a ráckevei rendőrkapitányság vezetőjét, aki türelmet és megértést kért a zúgolódó lakosoktól, hogy még mindig nem találták meg Nóra gyilkosait.

– Határozott véleményem, hogy a magyar rendőrség képes lenne a közbiztonságot helyreállítani és garantálni. Mivel a rendőrség a kormány végrehajtó szerve, ezért a mindenkori végrehajtó hatalom nyomást gyakorol rá, próbálja orientálni, befolyásolni, még annak ellenére is, hogy az Alkotmány és a rendőrségi törvény függetlenséget és pártatlanságot mond ki. A liberális politika kihasználja a cigányok és a magyarok közötti feszült helyzetet, és különböző ideológiák alapján a rendőrséget és a bűnüldözést megfosztja a hatékony fellépéshez szükséges eszközöktől. Rendőrök gyakran mondják nekem, hogy azért nem intézkedtek, nehogy megvádolják őket rasszizmussal. A probléma tehát kétrétű: egyrészt van egyfajta gátlás a rendőrségben, másrészt a kormány szembeállította a társadalmat a rendőrséggel. Katanics ezredes úr tisztán látja ezeket a problémákat, korrekt, határozott rendőrvezető és ezért a magatartásáért tisztelem őt. Ameddig csak tud, elmegy a törvényesség keretein belül. Ezt sok rendőri vezető fél megtenni, mert az állása veszélybe kerülhet.

– Szintén a közmeghallgatáson mondta, hogy a helyi cigányság harminc napon belül hozza létre saját érdek-képviseleti szerveit, hogy írásba foglalják azokat az alapvető magatartási normákat, amelyeket kötelező betartani. Létrejöttek ezek a szervezetek?

– Két ilyen szerv is megalakult, az egyik a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségéhez, a másik a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumához kötődik. Az MCF támogatásáról biztosítja Kolompár Orbánt, míg az MCDSZ a távozását szeretné elérni. Velük a napokban fogjuk aláírni a megállapodást, de hamarosan az MCF-fel is megegyezünk. Utána már csak a cigányságon múlik, hogy be is tartják-e ezeket. Mindenkinek tiszteletben tartom a kulturális hagyományait, de Magyarországon a magyar törvények szerint kell mindenkinek viselkednie, és a mindennapi életben azokat a normákat be kell tartani, amelyek a békés egymás mellett élésnek a feltételei. Egy gyerek járjon óvodába, iskolába. Ha a tanár rászól a gyerekre, nem azért teszi, mert rasszista, hanem mert nevelni szeretné. A gyermekvállalás felelősséggel és kötelezettségekkel is jár, és a gyerekek által elkövetett erőszakért felelősek a szüleik is. A felnőtteknek teljesíteniük kell a szülői kötelességüket, és részt kell venniük a szülői értekezleten. Azokat a gyerekeket, akik továbbra is bántják társaikat, kitiltom az iskolából, már tiltottam ki magyar és cigány gyereket is. Legyen inkább magántanuló, az erőszaknak nincs helye az iskolában. Kiskunlacházán nincs helye azoknak a családoknak sem, akik sorozatosan megsértik a békés együttélés szabályait. Ezt nem csak én, maguk a cigányvezetők is így gondolják. Persze nem ez a végső megoldás, hanem az, hogy mindenki tartsa be az alapvető magatartási normákat.

Lass Gábor

DR. RÉPÁS JÓZSEF

1971-ben született Budapesten.

1992-ben a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tüzértiszti és üzemmérnöki, majd 2004-ben az ELTE-n jogi diplomát szerzett.

1994-től 1998-ig az FKGP színeiben a Pest Megyei Önkormányzat tagja lett.

1998-tól 2006-ig önkormányzati képviselő (1998–2002 között alpolgármester).

2006-tól Kiskunlacháza polgármestere (a Kisgazda Polgári Egyesület és a Magosz tagja).