Nem őszinte a mosoly

Bő másfél héttel ezelőtt még úgy látszott, minden addiginál messzebb került a megállapodás az MSZP és az Együtt között. A feszültséget az okozta, hogy Bajnai Gordon olyan ötlettel állt elő a Mesterházy Attilával folytatott tárgyaláson, amelyről korábban nem esett szó a felek között. Azt javasolta, hogy rövid, nagyjából kéthetes kampány és egy tévévita után két vagy három, közösen megbízott közvélemény-kutató végezzen egy nagymintás felmérést, és ennek végeredménye alapján dőljön el, ki lesz Orbán Viktor kihívója a jövő évi választáson.

A szocialisták dühét csak fokozta, hogy az elvileg zárt tárgyalással egy időben Bajnai ötlete felkerült az ATV internetes oldalára is, magyarul az Együtt kiszivárogtatással is nyomást akart gyakorolni az MSZP-re.

– Kényszerpályára tettek engem – reagált a történtekre Mesterházy, majd saját ötlettel állt elő: tartsanak valódi, „hús-vér emberekkel megrendezett” előválasztást. – Ez innováció a magyar politikában, felrázza az ellenzéki szavazókat, nagyon erős és korrekt, a demokrácia alapelveit maximálisan tiszteletben tartó javaslat – dicsérte saját javaslatát.

Mindebből világos volt, hogy egyrészt egyik „miniszterelnök-jelölt-jelölt” sem akar visszalépni a másik javára, másrészt mindkét fél olyan megoldást keresett, amelyből nagyobb eséllyel jöhet ki győztesként. Hiszen a közvélemény-kutatások alapján egyelőre, ha minimálisan is, de Bajnai az erősebb, míg egy olyan előválasztásra, ahol mozgósításra, vagyis működő pártszervezetre van szükség, inkább az MSZP képes.

A néhány napos, meglehetősen fagyos hangulatot követően aztán múlt szerdán már nyitottabbnak tűntek a szocialisták. A párt elnöksége úgy döntött, továbbra is tárgyalnak a Bajnai-csoporttal.

– Amíg van fogadókészség a másik oldalról a tárgyalások folytatására, addig félretesszük az előválasztásról szóló javaslatunkat – nyilatkozta Mesterházy Attila.

A békülékenyebb hangnem állítólag annak volt köszönhető, hogy az MSZP-elnök titokban rendezte a nézeteltérést Bajnai Gordonnal, belátva, hogy a nyílt csatározás egyik félnek sem tesz jót.

Egy nappal később kiderült: nem csupán a szocialisták állnak el javaslatuktól, hanem Bajnaiék is letesznek a közvélemény-kutatásokon alapuló castingról. A megállapodás lényege, hogy a szocialisták és az Együtt–PM szövetség is külön listát állít, s egyik szervezet sem nevez meg kormányfőjelöltet, míg az egyéni körzetekben koordináltan indultak.

Utóbbi annyit tesz, hogy abban a hetvenöt választókerületben, ahol az MSZP választhatja ki az indulót, az Együtt nem állít jelöltet, míg a fennmaradó, Bajnaiéknak jutó harmincegy helyen (az övék lesz hét budapesti körzet, a II., az V., a VII., a XII., a XVI., a XXI. és a XXII. kerület, valamint például az egyik miskolci, debreceni, szegedi, győri és kaposvári választókerület is) a szocialisták nem jelölnek. A megegyezés szerint közös stábokkal és összehangolt kampánystratégiával készülnek 2014-re, vagyis bár elméletben ellenfelek, nem gyengítik egymást.

– A mai nappal kicseleztük Orbán Viktort – értékelte a megállapodást Bajnai Gordon.

A győzelemként eladni próbált félmegoldás azonban korántsem aratott osztatlan sikert a baloldalon. Több baloldali médium és az internetes közösségi oldalakon hozzászóló ellenzéki szavazók is élesen bírálták. Érdekesség, hogy tavaly nyáron még a Bajnai hátországának számító Haza és Haladás sem tartotta jó ötletnek a valós összefogás nélküli koordinált jelöltállítást: Szigetvári Viktor és Vető Balázs tanulmánya „mesterkélt technikának” minősítette.

„Az egyfordulós, vegyes, gyenge kompenzációs elemet tartalmazó, kétszavazatos, újválasztási rendszerben egyetlen optimális megoldás van a szavazatvesztés megakadályozására. A választók támogatásának egy politikai szereplőre, jelöltállítóra történő fókuszálása. Minden más megoldás, így a koordinált jelöltállítás is komoly kockázatokkal és szavazatvesztési eséllyel jár együtt” – írták Szigetváriék.

„A koordinált jelöltállítás politikai értelemben segít az önálló karakter megőrzésében, de véleményünk szerint valójában a politikai együttműködés révén keletkező dilemmát nem oldja fel, a lényegi kérdésre választ nem ad. (…) Hogyan akarhatnak közösen kormányozni bizonyos politikai szereplők, ha ilyen szintű eredményes egyeztetésre sem képesek? Az önálló politikai arcél megőrzéséről pedig még annyit, hogy a koordinált jelöltállítás mesterkélt technikája a politikai táborválasztás dilemmáját nem vágja át, mint gordiuszi csomót. A politikai dilemmákat politikai értékeléssel és politikai döntéssel kell kezelni.”

Élesen kritizálta Bajnait és Mesterházyt Gyurcsány Ferenc is, aki szerint „nem Orbán Viktort cselezték ki, hanem önmagukat”, majd hozzátette, a megállapodás legfeljebb „fügefalevélnek” jó, hogy eltakarja a teljes összefogás elérésre tett kísérlet kudarcát.

– A két pártvezető kolléga arcmentése nem egyenlő a sikerrel – mondta a volt kormányfő. Ritkán jutunk erre a következtetésre, de Gyurcsány Ferenc ezúttal közel járt az igazsághoz. Ez a megoldás ugyanis leginkább arra volt jó, hogy mind Mesterházy, mind Bajnai elkerülje a megszégyenülést. Az MSZP-elnök ugyanis 2010-ben egy biztosan vesztes választáson vállalta a kormányfőjelöltséget, s az elmúlt években pártelnökként próbálta visszaépíteni a szocialistákat a történelmi mélypont után. Ehhez képest hónapok óta fennállt veszélye annak, hogy kénytelen lesz mosolyogva beállni a baloldali kormányzás után az elsüllyedt hajót elhagyó, a közélettől bő két évre lényegében visszavonuló Bajnai Gordon mögé.

Bajnainak sem jöttek be a számításai. Hosszú előkészítés után úgy tért vissza a belpolitikába tavaly októberben – amerikai hátszéllel, drága kampánnyal –, hogy ő lesz Orbán Viktor kihívója. Ehhez képest a lendületesen kezdő Együtt támogatottsága hónapok óta csökken, mint ahogy személyes népszerűségben is egyre kisebb az előnye Mesterházyval szemben. Márpedig ilyen tendencia láttán már egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy valóban ő lehet a várva várt baloldali megváltó. Most ő is kapott egy esélyt a túlélésre, és Mesterházynak sem kell beletörődnie a második ember szerepébe.

Ez azonban kockázatokat is rejt. Elméletben ugyanis lehet, hogy nem vesznek el baloldali szavazatok: az MSZP és az Együtt–PM hívei listán az általuk preferált szervezetre voksolhatnak, míg az egyéni körzetekben nem lesznek egymás vetélytársai. De ez csak az ideális forgatókönyv.

Az ellenzéki szempontból rosszabbik lehetőség viszont az, hogy akár több százezer voks is elveszhet. Ha ugyanis a Bajnai-csoport és a volt LMP-sekből álló Párbeszéd Magyarországért nem egyesül, hanem két párt szövetségeként indul, akkor közös listájuknak a bejutási küszöb kétszeresét, vagyis tíz százalékot kell teljesítenie, miközben a Demokrata mérései szerint az Együtt–PM a teljes népesség körében négy, a biztos pártválasztók körében nyolc százalékon áll. Ezt a lécet, a tíz százalékot ráadásul a – 31 körzetből származó – töredékszavatok nélkül kell megugrani, ami egyelőre ugyan valószínűbb, hogy sikerül, de biztosra mégsem vehető. Ha pedig nincs bejutás, a Bajnaiékra adott listás szavazatok, valamint az egyéni jelöltjeik töredékvoksai elvesznek.

Az „együtt, mégis külön” félmegoldás matematikailag lehetséges veszteségén túl biztosan van azonban politikai hátránya a mostani egyezségnek. Mégpedig az az üzenet, hogy hiába voltak a hangzatos szólamok, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila egyéni érdekei fontosabbak voltak a tényleges baloldali összefogásnál. Ennek lehetett az az oka, hogy egyikük sem akart háttérbe szorulni a másik mögött, de az is, hogy úgy látják, 2014-ben a Fidesz az esélyes, így már 2018-ra építkeznek. Vagyis féltek attól: az Orbán Viktorral szembeni vereséget szavazóik a közös kormányfőjelölt nevéhez kötik.

Akármi is a magyarázat, a személyes érdekek diktálta alku egyikükre sem vet jó fényt.

Bándy Péter

Gyurcsányék is jöhetnek

Mivel az Együttel csak félmegoldás született, előtérbe került az a forgatókönyv, amiről két héttel ezelőtt a Demokrata is írt, vagyis az összefogás látszata miatt az MSZP érdemi támogatottsággal amúgy nem rendelkező kispártokban keres szövetségest. Mesterházy Attila már bejelentette, hogy tárgyalásra hívja a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót, a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Pártot, illetve a Schmuck Andor fémjelezte szociáldemokratákat. Ezekből a tárgyalásokból a Bajnai-csoport már kimarad.

– Az MSZP és az Együtt–PM megállapodása alapján a szocialisták feladata tárgyalni a DK-val, ők adhatnak át egyéni választókerületeket és listás helyeket. Ha ez megtörténik, az Együtt–PM támogatni fogja a DK egyéni körzetekben közös jelöltként induló politikusait – nyilatkozta Bajnai Gordon.

Gyurcsány Ferenc nehéz tárgyalópartner lesz. A Mesterházy–Bajnai-megállapodást keményen kritizáló volt kormányfő ugyanis bejelentette, az Együtthöz hasonlóan a DK számára is az a tárgyalások kiinduló pozíciója, hogy önálló listát állítanak, ami mellett mind a 106 egyéni körzetben saját jelöltet neveznek meg.

– Én nem akarok surranó pályán bekerülni a parlamentbe, én nem akarok kegyelemkenyéren élni – mondta magabiztosan Gyurcsány Ferenc.

Éles bírálatot fogalmazott meg az MSZP másik lehetséges szövetségese, az újabban szociáldemokrata Schmuck Andor is. Ő úgy értékelte a Bajnai–Mesterházy-megállapodást, hogy „az a legkisebb közös többszörös alapján létrejött legnagyobb rossz”. Szerinte a szocialisták, hasonlóan Horn Gyulához 1994-ben, engedtek egy zsarolási potenciállal rendelkező törpe pártnak.