Nemcsak a gyásszal, a jövőbe tekintéssel is törődni kell
A trianoni trauma arra figyelmeztet, hogy nemcsak a gyásszal, hanem a jövőbe tekintéssel is törődni kell – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Tolna megyei Alsónánán.
Potápi Árpád János a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hozzátette: a XX. század vesztes évszázad volt a magyarok számára; a vesztes első világháborút a trianoni békediktátum követte, majd „a reménysugár után elveszítettük” a második világháborút, sőt a trianoni ország területét is csökkentették három faluval.
Az elmúlt tíz év nemzetpolitikája azt eredményezte, hogy „ma talán erősebbek vagyunk” – mondta.
Állampolgárságot, szavazati jogot kapott minden magyar, bárhol éljen a világban, elfogadtuk az alaptörvényünket, „ezekre építve bizakodhatunk abban, hogy a XXI. század nyertes évszázad lesz a magyaroknak” – fogalmazott.
Felidézte: a trianoni békeszerződéssel Magyarország területének kétharmadát és a magyar nemzetiségű lakosok egyharmadát veszítette el. Néhány várost említett, amely azelőtt „ezerszáz évig Magyarországhoz” tartozott: Pozsony, Komárom, Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyvárad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Újvidék, Eszék, Zágráb, Lendva.
Emellett elveszítettük gazdasági potenciálunk nagy részét, erdeink 90 százalékát, vasútvonalaink kétharmadát, iparvidékeinket – emlékeztetett.
Azt mondta, száz év történelmi léptékben nem nagy idő, „mindig reménykedni kell, hiszen ahogy a mondás tartja, semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké”.
Hangsúlyozta, hogy a XX. század minden nehézsége ellenére a magyar a legerősebb nemzet a Kárpát-medencében.
Amíg fiatalok és gyerekek vannak, addig van jövője a nemzetnek, van értelme tervezni, nemzetpolitikát, családpolitikát „tenni” – mondta Potápi Árpád János.
Az államtitkár kifejtette: ma nem realitás a határok megváltoztatása, és nem igaz az a tévhit – ami erősen él az emberekben -, hogy száz év után a trianoni békeszerződést felül lehet vizsgálni.
A realitás az – mutatott rá -, hogy a Kárpát-medence közös hazája magyaroknak, szlovákoknak, ukránoknak, ruszinoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, németeknek és más nemzetiségeknek, amelyet közösen építettünk az elmúlt ezer évben.
Talán a XXI. század már arról fog szólni, hogy az erős Közép-Európát építjük – mondta.
Az évfordulón a 700 lakosú település evangélikus templomának kertjében emlékművet állítottak, Nagy Csaba nagysármási származású fafaragó alkotását Potápi Árpád János, Kollár László András polgármester és az alkotó avatta fel. A történelmi Magyarországot ábrázoló domborművön Wass Alberttől származó idézet – „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – olvasható.