Fotó: MTI/Varga György
Hirdetés

Németh Szilárd Zrínyi-újvárnál a költő, hadvezér, politikus születésének 400. évfordulójára tartott emlékévnek a HM, a Zrínyi-hagyományok ápolásában érintett települések, múzeumok által szervezett záróeseményén hangsúlyozta: a kormány, a Fidesz-KDNP – „nem kis ellenszélben” – ilyen Magyarországot épít 2010 óta.

Az államtitkár jelezte, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egyhangúlag támogatta azt a javaslatot, hogy Zrínyi-újvár nemzeti emlékhely legyen. Véleménye szerint ebben nagy szerepe van az általa Magyarország első számú Zrínyi-kutatójának nevezett Padányi József vezérőrnagynak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának, önkormányzatoknak, egyházaknak és a lakosságnak is.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára azt mondta, bár a Zrínyiek horvát származásúak, de magyar lelkűek és gondolkodásúak voltak, és a magyar történelem kiemelkedő alakjaivá váltak, mert sokszoros túlerővel szemben is kiálltak a nemzet és annak hagyományai védelmében.

Zrínyi Miklós költő és hadvezér a legkimagaslóbb férfiak egyike volt, egész életét a hazájának szentelte, a nemzet jövőjéért küzdött minden cselekedetével. Hadvezéri, politikusi és irodalmi tevékenysége arra irányult, hogy minél szélesebb körben hirdesse az összefogás szükségességét a török elleni harcban – mondta a politikus.

Korábban írtuk

Cseresnyés Péter szavai szerint Zrínyi hitte, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk a magunk erejéből is elűzni a törököt, s megerősödve megszabadulhatunk a másik igától, a Habsburg elnyomás alól is”.

„Aki akar, annak semmi sem nehéz” – idézte az államtitkár Zrínyi főműve, a Szigeti veszedelem fő gondolatát.

A politikus azt mondta: a Szigeti veszedelem is azért íródott, hogy fölrázza a nemzetet, bizonyítsa, még egy kis nép is képes egy birodalom legyőzésére, ha összefog és erkölcsös. „Ez a hit és akarat ma is aktuális, jelenleg ugyanezekért az értékekért kell és érdemes kiállnunk” – közölte.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy Zrínyi-újvár „eleink hősi cselekedeteire” emlékezteti a látogatókat. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik bármit is tettek a helyreállításáért, a nemzeti emlékhely cím eléréséért.

„Ehhez a tradícióhoz, identitáshoz, nemzethez ragaszkodáshoz kell hűnek lennünk, amikor döntéseket hozunk az életünkről, jövőnkről, amikor felelősen kiállunk közös értékeinkért, ezzel is tisztelegve őseink nemzetmegtartó küzdelme előtt” – mondta.

Szászfalvi László (KDNP) Somogy megyei országgyűlési képviselő arról szólt, hogy az emlékezés mindig győzedelmeskedik „a nihillel, az összeomlással szemben”, és mindig továbbviszi az életet. Úgy fogalmazott: „emlékezés nélkül nincs élet, nincs megmaradás, nincs és nem is lehet jövendő”.

Zrínyi Miklósról azt mondta: a költő és hadvezért egész életében a haza szeretete, a nemzeti elkötelezettsége és a nemzetért vállalt áldozata vezérelte.

Nem akármiért harcolt és nekünk sem akármiért kell a 21. században, hanem „a keresztény szerelmes hazánkért, Urunkért, feleségünkért, gyermekeinkért, magunk tisztességéért és életünkért” – fogalmazott a politikus.

Szászfalvi László kijelentette, hogy ez a Zrínyi-elkötelezettség a 21. század nemzeti stratégiája, a 21. századi modern nemzeti program. „Mert hogyan is lehetne jobban, tartalmasabban összefoglalni a ma élő magyar nemzeti közösség feladatát, küldetését, hivatását, mint ahogy azt tette Zrínyi akkor és ott?” – tette fel a kérdést.

Padányi József Zrínyi-újvár, a hadtudóshoz köthető egyetlen magyarországi épített emlék jelentőségét érzékeltetve elmondta, azt Zrínyi 1661-ben kezdte el építtetni a murai átkelőhely, a Muraköz, Stájerország védelmére, Kanizsa mint török végvár „blokkolására”, a falvakat fenyegető törökök „nyomás alatt tartására”.

Azzal, hogy török területre építkezett, Zrínyi tudatosan provokálta a portát, azt üzenve: ennek a porladó nemzetnek, amely képes befolyásolni a mindennapokat, a török portyákat, kell, hogy legyen önbecsülése, tartása – tette hozzá.

A vezérőrnagy emlékeztetett: a hadvezér a várból vezette híres 1664-es téli hadjáratát, amellyel kivívta egész Európa csodálatát.

Az esemény végén a megemlékezés résztvevői koszorúkat helyeztek el a várvédők tiszteletére a helyszínen álló emlékműnél.