Az egyik legrangosabb, Németországban átadott emberi jogi elismerést, a nemzetközi Rainer Hildebrandt emlékérmet vehette át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán este Berlinben. Az elismerést posztumusz Maléter Pál, az 1956-os forradalmi Nagy Imre-kormány később kivégzett honvédelmi minisztere is megkapta.

A Rainer Hildebrandt német antikommunista emberi jogi harcos nevét viselő emlékérmet évente egyszer ítéli oda a nemzetközi zsűri rendkívüli emberi jogi teljesítményért, az emberi jogok melletti erőszakmentes kiállásért.

Balog Zoltán elsősorban a romák társadalmi felzárkózása, valamint az NDK-ból elmenekült németek lelki gondozójaként folytatott 1989-es szerepvállalása miatt kapta meg az elismerést.

Maléter Pál az 1956-os forradalomban játszott szerepéért kapta meg posztumusz az emlékérmet, amelyet özvegye, Gyenes Judith vett át.

Balog Zoltánt Johannes Singhammer (CSU), a német parlament alsóházának (Bundestag) alelnöke, Maléter Pált pedig Michael Stübgen (CDU) német parlamenti képviselő méltatta.

Beszédében Balog Zoltán először az emberi jogok jelentőségéről beszélt, azokat különleges kincsnek nevezte. „Megtanultam az életemben, hogy ezek elválaszthatatlanok két további különleges kincstől, a szabadságtól és a szociális igazságosságtól” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ezt a szabadságot hatvan évvel ezelőtt vívta ki. Ennek kapcsán rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte, hogy a díjat azzal a posztumusz elismerésben részesített Maléter Pállal együtt kapta, akinek nevét már gyermekkorában megtanulta, noha nevét harminc éven keresztül hangosan nem lehetett kimondani. Egészen addig, míg a szabadság kivívásával – mint hangsúlyozta – el nem érkezett az igazság órája.

A miniszter felidézte, hogy tanulmányai részeként az egykori NDK-ban evangélikus teológiát tanulhatott. Emlékeztetett arra, hogy olyan kiváló keletnémet polgárjogi harcosokat ismerkedhetett meg, mint a volt keletnémet állam későbbi utolsó külügyminisztere, Markus Meckel. Felidézte az 1989-es magyarországi határnyitást megelőző eseményeket, majd a határnyitást, amikor az NDK-ból elmenekült németek ezrei hagyhatták el az országot.

A miniszter hangsúlyozta: a mai világ történései közül sok mindent nem lehet megérteni, ha nem tudjuk, hogy azok az emberek akkor mit éltek át a balti államokban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában, a Balkán déli részén. Ezek a tapasztalatok a mostani politikai, kulturális döntésekben is tükröződnek – tette hozzá.

A miniszter kiemelte a szociális igazságosság jelentőségét. Van egy elveszett nép Európában, a romák – mondta. Nyolcmillió emberről van szó, európai állampolgárokról, akik „a harmadik világ szintje alatt élnek” Közép- és Kelet-Európában. Nem lehet emberi jogokról beszélni akkor, ha ezeknek az embereknek nem biztosítják a szociális igazságosságot – hangoztatta.

Balog Zoltán a Bundestag alelnöke, Johannes Singhammer beszédéhez kapcsolódva azt mondta: Európa ma nehéz helyzetben van, sok a nézeteltérés, sőt vita az országok között, és „a magyar kormány ennek a vitának a része”.

Reméli – folytatta -, hogy a díj azt a meggyőződést fejezi ki: az alapok közösek. A vita csak akkor gyümölcsöző, ha az alapok – a demokrácia, a szabadság és az igazságosság – közösek – tette hozzá. Kitért arra, hogy ezeket a szavakat a keresztyén örökségen keresztül ismerte meg, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen örökség nélkül „nem tehetjük Európát jobbá” a mai állapotánál.

Balog Zoltán az ünnepség után az M1 tudósítójának nyilatkozva kifejtette: aktuálpolitikai üzenete is van a díjnak. Szerinte ugyanis kell „egy kis bátorság” napjainkban Berlinben ahhoz, hogy elismerjenek egy magyar minisztert. A média és egyes politikusok ugyanis megpróbálnak negatív sztereotípiát „rányomni” a magyar kormányzatra. Az elismerés mutatja azt az átalakulást is, ami jelenleg Németországban végbemegy: egyre többen látják, hogy a magyaroknak igaza van a bevándorlás kezelésének módjával kapcsolatban – fejtette ki.

A díjat Alexandra Hildebrandt hozta létre 2004-ben, férje halála után. Minden évben Rainer Hildebrandt születésnapján, december 14-én adják át a berlini Mauermuseumban, amelyet Hildebrandt alapított, és amely az egykori Checkpoint Charlie-nál, a Nyugat- és Kelet-Berlint elválasztó fal legismertebb átjárójánál áll.

A díjat odaítélő bizottság tagja volt többek között Joachim Gauck német államfő, Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher idén elhunyt egykori német külügyminiszter, James Douglas-Hamilton skót konzervatív politikus, Avi Primor egykori izraeli diplomata, Szergej Hruscsov politológus, Nyikita Hruscsov volt szovjet első titkár fia.

Korábban megkapta már az elismerést mások mellett posztumusz Jichák Rabin izraeli miniszterelnök, Suzanne Mubarak, Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök felesége, Oscar Elías Biscet González kubai emberi jogi aktivista, Bogdan Borusewicz lengyel antikommunista ellenálló, a varsói szenátus későbbi elnöke, Pozsgay Imre egykori államminiszter és Yoko Ono, John Lennon Beatles-alapító felesége is.

Balog Zoltán 2013-ban már megkapta a második legrangosabb német állami kitüntetést, a Nagy érdemkereszt csillaggal és vállszalaggal-t, melyet Joachim Gauck adományozott neki a német-magyar kapcsolatok ápolásáért, valamint a kisebbségek és emberi jogok védelme terén végzett tevékenysége elismeréseként.

MTI