A széles mosolyáról és legendás balegyeneseiről, no meg a szállásmesterben felejtett késéről ismertté vált Fülig Jimmy rákényszerül, hogy hozzáértés nélkül két munkakört is ellásson egy hajón. Fél napig pincérként borogatja a mártásokat a vendégek ölébe, a másik fél napon át pedig fűtőként dolgozik, megállás nélkül.

Amikor már végképp erőt vesz rajta a kimerültség, Rejtő hőse megállapítja, nem ő a hibás, hanem az utasok, túlságosan eleven mindenki a hajón, ezért ópiummal kábítja el a tengerjáró utasait…

Azt a tényt, hogy a kettős munkakör emésztő fáradalmai hatására az ember előbb-utóbb valami másokat kábító eszköz után nyúl, jól példázza a magyar parlament mentelmi bizottsága elnöke, a szocialista Géczi József Alajos esete is Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-aktivisták ügyében. „Aggályos az egész ügy, túl sok benne a politikai elem. Az eljárásnak mindenféleképpen vannak koncepciós elemei, lehet, hogy ebben nem az ügyészség a felelős, de ez több, mint egy éve húzódó politikai vita” – mondta a szocialista bizottsági elnök különös magyarázatképpen arra, hogy nem függesztették fel Dávid és Herényi mentelmi jogát.

Mint ismeretes, a két MDF-es politikust személyi adatokkal való visszaélés és kényszerítés megalapozott gyanúja miatt kívánta kihallgatni az ügyészség, mivel álláspontjuk szerint Dávid Ibolya és Herényi Károly az UD-ügyként elhíresült politikai botrányban egy felvételt felhasználva elérték, hogy Almássy Kornél visszalépjen az MDF elnökjelöltségétől, a kihívó nélküli „drámai csatában” pedig Dávid Ibolya maradt a balra tolódott törpepárt vezetője. Bár az ügyészségi kikérő már nyár elején megérkezett, a teljes szerepzavarban lévő Géczi-bizottság először olyan állásfoglalást hozott, miszerint az ügyészség adja át azokat a dokumentumokat, amikre az MDF-vezérekre vetülő gyanút alapozza. Erre az ügyészség természetesen nem jogosult, hiszen alapvető feladata a vádat megalapozó körülmények felderítése és a vád képviselete, nem pedig a mentelmi bizottságban is helyet foglaló, az ügyben könnyen gyanúsítottá váló Dávid Ibolya számára előzetes információk megadása.

Futó Barnabás ügyvéd szerint nonszensz, hogy az érintettek ügyében a mentelmi bizottság bizonyítékokat kér a legfőbb ügyésztől, hogy dönthessen a két politikus mentelmi jogáról, miközben egyikük tag a bizottságban. Géczi és bizottsága tehát hatáskörükön jóval túlterjeszkedve egyszerre kívánta eljátszani az ügyész és a bíró szerepét, mikor pedig az időhúzó lehetőségek elfogytak, előadták a koncepciós perről szóló kábítást.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a parlament egyik bizottsága az ügyészséget elfogultsággal, koncepciós perek előkészítésével vádolja, hiszen a nyomozásért és a vád előterjesztéséért Dávid és Herényi ügyében az ügyészség felel. A két MDF-es politikus az országgyűlési szavazáson már nyugodt lehetett. Ugyanazon az ülésen, amelyen a lassan új „köteles beszéddel” megvádolt Molnár Oszkár edelényi polgármester mentelmi jogáról is szavaztak a honatyák, Dávid Ibolya mentelmi jogát 171 igen és 178 nem szavazat mellett, Herényi Károly mentelmi jogát pedig 170 igen és 180 nem vokssal nem függesztették fel. Géczi a bizottság véleményének ismertetésekor felemlegette a Fidesz árnyék-titkosszolgálatát, Dávid Ibolya pedig arról beszélt, hogy a fiát sohasem vonták eljárás alá kábítószerügyben Amerikában, ám arra, hogy az általuk említett tényezőknek milyen szerepük van egy ügyészségi kikérő vonatkozásában, valamiért nem tértek ki.

A legfőbb ügyész nyilai

A mentelmi jog nem új keletű intézmény, arra szolgál, hogy a politikust megvédje a felesleges zaklatásoktól, és a munkájára tudjon koncentrálni. Egyrészt azt jelenti, hogy a képviselő nem felelős a képviselői minőségben végzett tettei vonatkozásában, másrészt azt is jelenti, hogy a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani. A képviselő mentelmi jogáról kizárólag szabálysértési eljárás, tehát csekélyebb súlyú ügyek esetén mondhat le, minden más esetben mentelmi jogának felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt. Amíg a vádiratot be nem nyújtják, a legfőbb ügyész dolga a mentelmi jog felfüggesztését kérni. Ha erre sor kerül, a mentelmi bizottságnak elviekben azt kellene vizsgálnia, hogy az eljárás a képviselőt indokolatlanul elvonja-e munkájától.

A jogirodalom egyetért azzal, hogy kisebb súlyú esetekben, mint amilyen a becsületsértés vagy rágalmazás vétsége, nem feltétlenül kell felfüggeszteni a mentelmi jogot. Dávidék esetében ugyanakkor súlyosabb vádakat fogalmazott meg az ügyészség, ezért volt szükséges a mentelmi bizottságnak előbb az időt húzva olyan adatokat kérni az ügyészségtől, amelyeket az nyilvánvalóan nem adhatott ki, valamint ezért kellett a koncepciós per rémét az ügyre vetíteni.

A szocialisták védőernyője érthető, ha figyelembe vesszük a közelgő költségvetési végszavazást, ahol nagyon is elkelhetnek a még parlamenti tényező MDF képviselőinek voksai. Természetesen nem a Dávid és Herényi ügyében mutatott produkció az első a skandalumok sorában.

Az Országgyűlés honlapját böngészve éves szinten 15-20 mentelmi jogot érintő előterjesztést tárgyal a T. Ház a rendszerváltás óta, tekintélyes részük rágalmazás és becsületsértés, amelyek esetében többször képviselő vádol képviselőt. Ezekben az esetekben a parlament általában nem függeszti fel a mentelmi jogot. Az ügyészség több esetben indítványozta a képviselő kiadását közlekedési szabálysértések esetében, két évvel ezelőtt pedig élénk vita kerekedett abból, hogy a képviselőnek meg kell-e fújnia a szondát, ha a rendőr erre felhívja.

A függetleneket erősítő, de gyakorta a szocialistákkal együtt szavazó, a közelmúltban öngyilkossági kísérletet elkövető Lengyel Zoltán a rendőrség közlése szerint agresszíven lépett fel 2007 őszén az őt megszondáztatni igyekvő egyenruhásokkal szemben, mire azok megbilincselték és előállították. Lengyelt, aki feljelentést tett a mentelmi joga megsértése okán, egy másik esetben volt házastársa sérelmére elkövetett zaklatás vétsége miatt is kikérte az ügyész. A mentelmi jog fonákságát jól mutatja, amikor a közlekedésbiztonság veszélyeztetője próbál mentességére hivatkozni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ittas vagy bármely más okból vezetésre képtelen személy emberéletet veszélyeztet.

Répássy Róbert fideszes képviselő szerint „a mentelmi jog nem akadálya a szondáztatásnak, és semmiféle egyéb közlekedésrendészeti intézkedésnek, a tettenérés pedig mindig felülírja a mentelmi jogot, ha pedig egy országgyűlési képviselő nem veti alá magát a rendőri intézkedésnek, akkor etikai vétséget követ el, amelyre részben a parlament illetékes bizottsága, részben a frakciók belső szabályzatai nyújtanak megoldást.”

A mentelmi jog körébe tartozó érdekesség a közelmúltban miniszterelnöki megbízottnak kinevezett Alföldi Albert korábbi esete is. A képviselő, akit a napokban a Tata Motors egyik, még elméleti síkon mozgó, esetleges beruházása kapcsán bíztak meg koordinációs feladatokkal, a Horn-éra alatt már kapott kikérőt.

A Bajai Városi Bíróság előtt egy kényszervallatási ügyben tanúként kívánták meghallgatni, és mikor ezt többedszerre is elmulasztva nem jelent meg az idézésre, eljárást indítottak ellene, olvasható egy tanulmányban. A mentelmi bizottság előtt legfőbb érve az volt, hogy a tárgyi ügyhöz érdemben úgysem tudna hozzászólni.

Karsai József szocialista képviselőt kényszerítés bűntettének kísérlete miatt kérték ki az emlékezetese dinnyeblokád ügyében, Szabados József szocialista politikus esetében hűtlen kezelés bűntettének és magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja miatt kellett volna mentelmi jogát félretenni. A T. Ház többsége azonban összezárt az ő hátuk mögött is.

Jövőre veletek, ugyanitt!

Természetesen a mentelmi jog sem tart örökké. Abban a pillanatban, amint a képviselőt nem választják újra, avagy a parlament kétharmados többsége elszánja rá magát, a mentelmi jog megszűnik. Ebben az esetben az érintett képviselő már a teljes jogegyenlőség jegyében be kell hogy sétáljon a rendőrségre, ügyészségre, bíróságra, el kell viselnie, hogy esetleg körbefényképezik, ujjait a tintába mártva megörökítik ujjlenyomatát, rosszabb esetben pedig megnyílik előtte a rácsos pihenő.

Így járhat például Kolompár Orbán, aki mögül kihátrált az Országos Cigány Önkormányzat, miután a Vám- és Pénzügyőrség vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást a cigány vezér és kilenc társa ügyében jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése gyanújával. A kisebbségi vezetőt az EP-választásokon induló jelöltként illette mentelmi jog.

Dávid és Herényi cselekménye sem évül el még a jövő év derekáig, ha pedig nem választják meg őket, avagy a Fidesz 2/3-os aránnyal győz, nem maradhatnak adósak a most időlegesen megúszott számadással az UD-ügyben. Számukra jelzésértékű lehet, hogy a titkosszolgálati szálakat mozgató Szilvásy György, mentelmi joga nem lévén, már gyanúsított az UD-botrányban, bár még a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél „töretlen felé a bizalom”, és Budai Bernadett volt kormányszóvivő sokatmondó elszólását idézve megilleti az „ártatlanság védelme”.

A bűnösség vélelme viszont nagyon is megalapozottnak tűnik csupán a legutóbbi időszak botrányköveit, a BKV, a MÁV százmilliós kifizetéseit, „érdekes” közbeszerzési tendereket vizsgálva, amelyeknek közös nevezőjük, hogy egyetlen balliberális politikus sem akar értük önként felelősséget vállalni.

„A szocialisták éppen azért félnek a nagyarányú Fidesz-győzelemtől, mert a mentelmi jog felfüggesztéséhez kétharmados többségre van szükség a parlamentben. Én mindenesetre eltökélt vagyok, a demokráciának meg kell védenie magát a hatalmukkal visszaélő vezetőktől, vissza kell adni az embereknek a hitet; aki dolgozik, az boldogul is, aki pedig a közérdekre hivatkozva szélhámoskodik, megkapja, amit megérdemel” – mondta korábban a Demokratának Orbán Viktor. Úgy legyen.

Udvarhelyi István