„Ilyen válasz volt, amikor a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap megtartását” – tette hozzá a politikus, aki a településen Tasó Lászlóval, Nyíradony fideszes polgármesterével felavatta a nemzeti összetartozás emlékhelyét.

Az egységes magyar nemzetről is szóló törvényről Halász János megjegyezve, hogy ennek köszönhetően a korábban gyásznapként számon tartott június 4. ünnepnapként kerülhet a naptárba.

A politikus a kommunista, szocialista rendszerből fakadó beidegződésként értékelte, hogy magyarországiak „románozzák” a Romániában élő magyarokat, a felvidékieket pedig „szlovákozzák”. Mint mondta, „óriási a felelősségünk”, hogy ez megváltozzon.

Halász János az ősök örökségének a szeretet nevezte, amely „az a nyelv, melyben merünk őszintén beszélni, merünk egymásba kapaszkodni, és merünk összetartani, határon innen és túl”.

Tasó László polgármester elmondta: az emlékhelyet a budapesti Hősök terén lévő emlékmű, illetve a parlament kupolacsarnokának képei ihlették; egy emlékoszlopon lévő turul madarat félkörívben vesz majd körül 16 magyar király, erdélyi fejedelem, államférfi. Az első szobor – Juha Richárd szobrászművész alkotása – Attila hun fejedelmet ábrázolja.

A következő Árpád vezér lesz, a tizenhatodik pedig Kossuth Lajos – mondta Tasó László, az emlékhely megálmodója, hozzátéve, hogy terveik szerint évenként egy mellszoborral bővül majd a nyíradonyi nemzeti arcképcsarnok.