Fotó: ShutterStock.com
Hirdetés

A Velencei-tó a Kádár-rendszer hanyagsága miatt sokat veszített csáberejéből, a rendszerváltás utáni évekre szinte teljesen eltűnt a köztudatból. Az egykor közkedvelt Fejér megyei üdülőhelyet a 2000-es évekig a nyaralótulajdonosokon kívül alig látogatták, reneszánsza csupán egy évtizede kezdődött meg, miután az állam kiemelt fontosságú körzetté nyilvánította a térséget, majd az adósságkonszolidáció részeként átvállalta a part menti települések tartozását. Azóta az infrastruktúra lassú, de folyamatos fejlődésének hatására robbanásszerűen megnőtt a környék népszerűsége, az utóbbi években pedig már nemcsak az ide érkező vendégek száma dönt rekordot évről évre, hanem a letelepedőké is.

A Velencei-tó vonzerejét az idegenforgalmi bevételekből finanszírozott fejlesztéseken kívül az elhelyezkedésének is köszönheti: a kiváló közlekedési adottságokkal rendelkező térség mára nem csupán a székesfehérvári, hanem a budapesti agglomerációnak is része lett. Idén a tó környéki lakóingatlanok iránt évek óta nem tapasztalt kereslet mutatkozik, az ország legnagyobb ingatlanhirdető weboldalának adatai szerint mintegy 22 százalékkal volt több érdeklődő, mint az elmúlt öt év átlaga. Mindez drágulást hozott, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára március közepén meghaladta az 550 ezer forintot, ami csupán 24 százalékkal marad el a fővárosi átlagértéktől. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemeli, a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások is jelentősen hozzájárulnak, hogy egyre többen döntenek úgy, a tó még mindig csendes, nyugodt és természetközeli településeinek egyikén kezdenek új életet. Balogh László szerint az elkövetkezőkben ezek a helyek legalább olyan népszerűek lehetnek majd, mint a legnagyobb települések belvárosa volt 2015 és 2019 között. A járvány lecsengése után a Velencei-tó ugyanakkor a befektetők fantáziáját is megmozgathatja, a tervezett turisztikai beruházások és az új lakóingatlanok miatt ugyanis a tópart előbb-utóbb négy évszakossá válik.

Fejér megyében 2019 óta a nyaralók iránti kereslet is rendkívül megugrott. Noha Gárdonyban négyzetméterenként átlagosan 400 ezer forintot is elkérnek egy-egy ilyen jellegű ingatlanért, a jó állapotban lévő másfél, kétszobás lakások és házak egy-két héten belül elkelnek. A nyaralóvásárlást tervezőknek nincs könnyű dolguk, hiszen a különböző családtámogatási lehetőségeknek, köztük a falusi csoknak köszönhetően fel kell venniük a harcot az állandó lakóingatlant keresőkkel is, néhány esetben még licitálásra is sor kerül a felek között.

– Elsősorban azok választják lakóhelyül a térséget, akik hajlandók naponta ingázni a tó és a főváros vagy Székesfehérvár között, vagyis akik szeretnének festői környezetben élni, de nem akarnak búcsút inteni a nagyvárosi létnek sem. Az érdeklődők most is főleg kertes ingatlant, családi, iker- vagy sorházat keresnek, ám a környék új agglomerációs jellegéből adódóan az utóbbi időben már többlakásos új építésű társasházak is felkerültek a kínálatba – mondja a Demokratának Balogh László. Hozzáteszi, a járvány kitörése óta egy új jelenség is megfigyelhető: ma már nem csak pár napra adnak bérbe nyaralót, hanem hosszabb időre is, ami kiváló lehetőség azoknak, akik nem szeretnének saját tulajdonú ingatlant, vagy nincs lehetőségük vásárolni, de szívesen eltöltenének akár két-három hónapot is a Velencei-tó partján.

Korábban írtuk

Fotó: ShutterStock.com

A lakóingatlant keresők körében a legnépszerűbb a tó déli részén elhelyezkedő városka, Gárdony, aminek lakossága az elmúlt 4-5 esztendőben közel 500 fővel növekedett évente. A friss beköltözők jellemzően fiatal budapesti családok, de érkeznek ide az ország távolabbi pontjairól is, a polgármester elmondása szerint van olyan utcájuk, amit majdhogynem teljes egészében miskolciak laknak.

– Természetesen örülünk annak, hogy a fiatalok a jövőt látják településünkben, szép dolog, hogy itt szeretnének családot alapítani és nevelni a gyermekeiket, a lakosság ilyen iramú növekedése azonban óriási terhet ró ránk. A kormányzat segítségével igyekszünk úrrá lenni a helyzeten, az infrastruktúrát illetően próbálunk maximálisan igazodni az igényekhez, de ez nem egyszerű feladat. Bár jó úton járunk, közel sincsenek olyan színvonalú szolgáltatásaink, mint egy nagyvárosnak. A bölcsődéink, óvodáink és iskoláink megteltek, ezért újakra van szükség, jelenleg is több építkezés zajlik, hogy mihamarabb orvosoljuk a problémát – fejti ki lapunknak Tóth István. Hozzáteszi, úthálózatuk sem volt felkészülve a növekvő forgalomra: Gárdonyban évente csaknem kétszáz autóval több koptatja az aszfaltot.

Fotó: ShutterStock.com
Fotó: ShutterStock.com

A fejlesztésekkel kapcsolatban nehéz megfelelni mindenkinek: ami jó a régi lakóknak, annak nem feltétlenül örülnek az újak, ami pedig az újak érdekeit szolgálná, nem minden esetben felel meg az évtizedek óta itt élőknek. A polgármester szerint sokan csak akkor szembesülnek azzal, milyen is valójában a vidéki lét, miután kiköltöztek, ez pedig rengeteg konfliktust eredményez. Míg egyesek azt kifogásolják, hogy túl sok a fa, és állandóan leveleket kell söprögetni, másokat a kémények füstje zavar, sőt volt, aki a járvány első hullámának idején azt sérelmezte, hogy nyaralótulajdonosként nem részesülhetett azonnali háziorvosi ellátásban. A problémák ellenére Tóth István optimista, szerinte előbb-utóbb összecsiszolódnak a régi és az új lakók, ehhez azonban arra van szükség, hogy mindenki alkalmazkodjon egy kicsit a másikhoz. Továbbra sem akarják megakadályozni, hogy bárki is letelepedjen Gárdonyban, hiszen a település fejlődéséhez épp annyira elengedhetetlen az állandó lakók, mint a nyaralótulajdonosok és az alkalmi vendégek jelenléte. A városvezetés ezért arra törekszik, hogy mindenki számára élvezhetővé tegye a települést, jelenleg is zajlik a tópart nagyszabású rekonstrukciója és a város második leglátogatottabb turistacélpontjának számító termálfürdő további fejlesztése.