Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője elmondta, hogy a Balaton kotrását novembertől folytatni fogják a vízminőség védelme érdekében. Az első ütemre, 100 ezer köbméternyi iszap eltávolítására a forrás rendelkezésre áll. A tervek szerint a kortársi munkák a következő években is hasonló nagyságrendben folytatódnak majd – tette hozzá a főigazgató.

Hirdetés

Mint arról az MTI korábban beszámolt, a 2019-es algavirágzás kiváltó okainak megszüntetéséért tavaly III. fokú vízminőség-védelmi beavatkozást rendelt el a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, és sok évnyi kihagyás után ismét kotorni kezdték a Balatont. Mintegy 14 hektárnyi területéről csaknem 90 ezer köbméternyi mederiszapot távolítottak el.

A főigazgató beszélt arról is, hogy befejeződött a Balaton és a Kis-Balaton teljes geodéziai térképezése, ehhez kapcsolódóan az új partvonal-szabályozási tervek is elkészültek. Ezek alapján dönt majd a Balaton jogi partvonalának kijelöléséről a Miniszterelnökség – jegyezte meg.

Czipri András, a Dunántúli Regionális Vízmű projektirányítási csoportvezetője arról beszélt, hogy bár a vízellátórendszer a balatoni térség jelenlegi igényeit még a nyári csúcsszezonban is ki tudta elégíteni, felmerültek és felmerülhetnek helyenként műszaki gondok. Jelenleg a térség ivóvízellátásának 60 százalékát hat Balatonra telepített felszíni vízkivételi és -tisztítómű, 40 százalékát a nyirádi karsztvízbázisra telepített kutak biztosítják.

Korábban írtuk

Az üdülőrégió növekvő vízigényének kielégítéséhez komoly felújításra, korszerűsítésre szorulnak a felszíni vízművek – fogalmazott. További problémaként nevezte meg, hogy az elavult technológiák már nem alkalmasak a tó vízminőség-változásainak követésére, például algásodás esetén, a Balatonból történő ivóvízellátás költségei pedig igen magasak.

Kifejtette, komplex vízellátórendszer-fejlesztésre van szükség, amely hosszú távon megoldhatja a térség vízellátását, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz is. A tervek arról szólnak, hogy a két meglévő karsztvízbázis (Kincsesbánya és Nyirád) mellett további közeli karsztvízbázisokat is bekapcsolnának az ellátórendszerbe. A fejlesztési koncepció a Nyirád és kiegészítő Halimba vízbázis, Rákhegy és kiegészítő Inota vízbázis, valamint murai vízbázis igénybevételére alapoz. A megvalósítás forrásigénye az előzetes becslések szerint 146,3 milliárd forint. Jelenleg a fejlesztés az előkészítési szakaszban van, a tervezésre kiírtak egy feltételes közbeszerzési eljárást, amelynek bírálata még zajlik – mondta Czipri András.

Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője arról számolt be, hogy az üdülőrégióban nőtt a horgászat jelenléte és jelentősége az elmúlt években. Míg 2013-ban – a szelektív balatoni halászat leállításának évében – 61 967 horgászjegyet értékesítettek 516,1 millió forint bevétellel, tavaly már 93 741 horgászjegyeladásból 965,7 millió forintos bevétele származott a társaságnak. A haltelepítésekkel, tógazdasági haltermeléssel, halőrzéssel és horgászati szolgáltatásokkal is foglalkozó nonprofit társaság tavalyi bevétele 1,161 milliárd forint volt, az évet 127 millió forintos eredménnyel zárták.

Az ágazatvezető a jövőbeni feladatok közt említette a balatoni horgászhelyek csökkenésének megállítását, illetve bővítését. Ez utóbbi ügyben a következő hónapokban írásbeli megállapodásokat szeretnének kötni tóparti önkormányzatokkal egyebek közt a strandok fürdési szezonon kívüli használatáról. Az ágazatvezető fontos feladatnak nevezte csónakkikötők létesítését, és a meglévő, nem legális csónakkikötők helyzetének rendezését, engedélyeztetését, fejlesztését. Kitért arra is, hogy szükség lenne a Balatonon minden vízparti településen legalább egy, bárki számára hozzáférhető sólyahely kialakítása, ahol a horgászok a csónakjaikat vízre tehetik.