Szűkebb otthonának, Mecseknádasdnak, amelynek polgármestere, jól jön a tisztséghalmozás. Az 1700 lakosú falu már-már kistérségi központ, hisz az országban egyedülállóan a harmadakkora Mecseknádasd elhódította a városi rangú Pécsváradtól a Zengőalja kistérség vezetői posztját. A falu és polgármesterének legújabb sikere a bicikliút, amelynek viakolor kockái a település egy gyér forgalmú utcáján csillognak-villognak – épp a polgármester háza előtt. Az uniós pénzből épített utacska fél kilométer hosszú sincs, néhány épület után a faluszéli parlagba fullad. A mecseknádasdi sikerek akár örömteliek is lehetnének – csakhogy a kistérség többi települése együtt sem kapott annyi pénzt, mint Mecseknádasd.

Eltitkolt alakuló ülés

Most az Európai Unió leaderprogramja kínál Wekler Ferencnek újabb lehetőséget. A program a kistérségi kisvállalkozások közötti együttműködés erősítését célozná: az unió pénzzel segítené a vállalkozók közötti spontán szerveződéseket, a közös munka megszervezését. Egy adott vonzáskörzetben élő vállalkozói kör tehát úgynevezett akciócsoportot alakíthat és közös tervekkel pályázhat a leaderprogramban elérhető pénzekre.

A jó pályázat százmillió forintot hozhat egy-egy akciócsoport számára – a 170 magyarországi kistérségből azonban csak 50 lehet a nyertesek között. Ha egy kistérség megnyerte a pénzt, az úgynevezett Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság dönt, hogy mennyit kapjon ebből az egyes vállalkozás, a civil vagy az önkormányzati szféra. Ennek elnöke, és az egész akciócsoportnak a vezetője lett most Wekler Ferenc.

– Nagyon fontos lehetett neki ez a jogcím, ugyanis mindent megtett, hogy a más véleményen állókat kizárja a bizottságból – mondja Csizmadia László grafikusművész, pécsváradi vállalkozó.

– Előre megírták a bizottság névsorát elnököstől, s csak azokat hívták meg az alakuló ülésre, akiktől támogató szavazatra számítottak – teszi hozzá Bíró Ferenc háziorvos, szintén Pécsváradról.

– Amikor mi mégis jelentkeztünk, azzal próbált lebeszélni, hogy rengeteg munkával jár a bizottsági tagság és nincs is benne olyan sok pénz – folytatja Adószegi Attila, egy pizzéria tulajdonosa. – Pedig nagyon is van, hiszen köztudott, hogy a leaderpályázatokon elnyert pénz 15 százaléka működésre fordítható – cáfol Győrfi Bálint, Zengővárkony református lelkésze.

A vállalkozók elbeszéléséből kiderül, a Wekler Ferenc által vezetett Zengőalja kistérség „önkéntes szervezőként” látott neki a leaderpénzekre pályázó Zengővidék Akciócsoport megszervezésének. Bár az uniós szabályok szerint az akciócsoportot önkormányzatok, vállalkozók és civilek alulról szerveződő közössége adná, az érintettek az utolsó pillanatig nem tudtak semmit az alakuló ülés időpontjáról. Legalábbis azok, akik Wekler ellenzékének számítanak a megyében.

Két nappal az ülés előtt Wekler Ferenc irodája még mindig nem mondott semmit az időpontról az érdeklődőknek, sőt a térség legnagyobb települése, Pécsvárad polgármestere – aki ráadásul a Zengőalja kistérség elnökhelyettese – még előző nap délben sem ismerte azt.

Csak egy interneten közzétett lista volt publikus, ahol viszont már készen olvasható volt az elnök, valamint a 19 tagú bírálóbizottság tagjainak neve. – Az utolsó pillanatban telefonon trombitálták össze a gyűlést, hogy az ellenzők közül minél kevesebben tudjunk elmenni. De mivel számítottunk erre, mégis sokan lettünk – folytatja Bíró Ferenc. – Nélkülünk nem lehetett volna többségi döntést hozni. Követeltük, hogy bizonyos neveket cseréljenek le a listán.

Saját akciócsoport

Wekler Ferenc azonban ahelyett, hogy demokratikus módon megváltoztatta volna a bizottságot, kivonult a teremből, hogy majd Mecseknádasdon megalakítja a saját akciócsoportját. Sajnos Weklert követték a hozzá hű polgármesterek, s mivel a leaderszabályzat szerint akciócsoport nem alakulhat meg az önkormányzatok többsége nélkül, ezzel gyakorlatilag megbukott az ülés.

Másnap Mecseknádasdon tényleg megalakult az akciócsoport. Az időpontról ezúttal is telefonon ment az értesítés, ezúttal azonban sikeres volt az arányok beállítása. Az újonnan regisztrált Wekler-hívekkel feldúsított szavazókör immár demokratikus módon utasította el a pécsváradi vállalkozók javaslatait, s szavazta meg az előzetesen elképzelt bírálóbizottságot. Pedig a vállalkozók nem kisebb neveket javasoltak, mint Mellár Tamás közgazdászt, a KSH korábbi elnökét vagy Sári Mihályt, a pécsi egyetem tanárát, mindkettőjük működtet vállalkozást a térségben.

Wekler mégis „akadékoskodó, nyári szabadságuk alatt unatkozó professzorokként” utasította el őket.

– Az egyetemen kistérség- és településfejlesztés a szakom, Mellár professzoré pedig gazdaságpolitika – jegyzi meg erre Sári Mihály. – Ehelyett olyan ember került be, akinek köztudottan köztartozása van vagy olyan, aki korábban eljátszotta egy önkormányzat vagyonát – teszi hozzá a református lelkész.

A pécsváradi vállalkozók most jogi úton próbálják helyreállítani a demokráciát. Nincs könnyű dolguk: mivel az akciócsoportok teljesen új szerveződésnek számítanak, kezdetben az sem volt világos, mely hivatalt kell megkeresni a fellebbezéssel. A szervezés visszásságai mellett további kérdés, mennyire egyeztethető össze Wekler Ferenc akciócsoportot bíráló bizottság elnöki pozíciója azzal, hogy Wekler Ferenc a leaderprogram országos bírálószervezetében is tisztséget tölt be? Bíró Ferenc azonban a fő problémának azt tartja, hogy Wekler Ferenc tulajdonképpen törvényesen is megtehet mindent Baranyában. Rengeteg pozíciójából adódóan kézben tartja a térség polgármestereit, akik azt hiszik, csak akkor juthatnak bármiféle juttatáshoz, ha támogatják a wekleri irányvonalat.

– Olyan hangnemet ütött meg az első ülésen, mint a kommunista idők pártvezetői – mondja Mellár Tamás.

A Wekler vezette Zengővidéke Akciócsoport már el is készítette a leaderprogramra szóló pályázatát. A prioritások között a következő olvasható: a mezőgazdasági termelés modernizációja, kistérségi marketingtevékenység támogatása, helyi termékek piacra jutásának elősegítése, turisztikai infrastruktúra fejlesztése, s Wekler régi kedvelt témája, az alternatív energiatermelés. A konkrét elképzelések azonban már sokkal kevésbé széles körűek: 35 millió forint jutna a térség egységes címerének megjelenítésére, s újabb 35 millió turisztikai fejlesztésre…

Az uniónak szánt tervezetben ez is olvasható: „a program gerincét a köz-, civil és vállalkozói szféra stabil partnersége adja”. Ami Csizmadia László olvasatában azt jelenti: – Holtbiztos, hogy tíz évig nem kapok semmilyen uniós támogatást!