Magyarország ellen az Európai Bizottság még januárban indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben, majd – miután az áprilisig folytatott egyeztetéseken a magyar kormánnyal nem sikerült megállapodásra jutnia – június 18-án az uniós bírói szervhez fordult. Az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jogi előírások tagállami betartásán.

Az EU Bírósága július 13-án úgy döntött, hogy az Európai Bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Az október elsejei tárgyaláson ítéletet még nem hoznak, csupán a felek fejtik majd ki álláspontjukat.

Az uniós végrehajtó testület szerint mivel Magyarországon 70-ről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés végrehajtásának következményeként csak idén 236 bíró szolgálati viszonya szűnne meg. Brüsszel szerint az új rendelkezések – az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés uniós tilalmára figyelemmel – „objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében”.

Keresetlevelében az Európai Bizottság azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a magyar törvénnyel megvalósított hátrányos megkülönböztetést törvényes cél nem igazolja, illetve az „nem megfelelő és szükséges a kitűzött célok eléréséhez”.

Időközben – júliusban – az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta a bírák jogállásáról szóló törvény nyugdíjazással összefüggő, a kötelező felmentésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét, és a megtámadott rendelkezést annak ez év január 1-jei életbe lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Az Ab-döntés kihirdetésének napján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány a tervek szerint javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére – tette hozzá.

Az Országgyűlés már tárgyalja azokat az alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, amelyek értelmében a bírák nyugdíjkorhatárát 62-ről 65 évre emelnék.

(MTI)