Az egyesület pénteki közleményében jelzi: „azok, akik ezt a döntést hozták, elfelejtették, hogy a birkózást öt kontinens 180 országában űzik. Elfelejtették azt is, hogy a birkózás tradíciói az ókori olimpiák idejére nyúlnak vissza, ahol a műsoron az egyik legnépszerűbb sportág volt.”

Az egyesület valótlannak nevezi azt az állítást, hogy a birkózóversenyek a nézők számára érdektelenek, a szabályok értelmezhetetlenek. A szervezet szerint a londoni olimpia birkózóversenyei telt ház előtt zajlottak, a bevezetett új szabályok pedig közérthetőek, és a nézők számára élvezhetővé tették a küzdelmeket.

„Azok, akik ezt a szégyenteljes döntést hozták, nem vették a fáradságot arra, hogy csak öt percig tanulmányozzák az új szabályokat” – írta a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete. „Úgy gondoljuk, nem szabad megengedni, hogy az olimpiai mozgalom eszmeiségét üzleti érdekek határozzák meg, ezért felhívjuk a többi olimpiai sportág bajnokait, csatlakozzanak tiltakozásunkhoz.”

A levélben hangsúlyozzák: az olimpiai játékok műsora birkózás nélkül elképzelhetetlen.

A NOB végrehajtó bizottságának keddi határozata komoly nemzetközi felháborodást váltott ki, Jacques Rogge NOB-elnök azonban nem lepődött meg a heves reakciókon. Elmondta: a NOB számított a reakciókra, s tudták, hogy kritizálni fogják a határozatot, bármelyik sportágat is választják.

Schmitt Pál: a birkózásnak küzdenie kell

Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja arra hívta fel a figyelmet: a NOB végrehajtó bizottságának határozata egyelőre annyit jelent, hogy a sportágnak meg kell küzdenie a programban maradásért.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke közleményében a vb döntésének előzményeivel kapcsolatban kifejtette, hogy a szokásoknak megfelelően a NOB programbizottsága értékelte az egyes sportok szereplését, s ez alapján az ötkarikás programból három sportágat javasolt esetleges kihagyásra. Ez a három a birkózás, az öttusa és a gyeplabda volt.

Ezek után a vb titkos szavazással a birkózás felfüggesztése mellett döntött, így most a sportág helye megüresedik. Erre a helyre hét új sportág – a vusu sportos változata, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a programban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball -, továbbá a birkózás pályázik.

Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy a pályázók a soron következő – májusi, szentpétervári – vb-ülésen bemutatkozó előadást tartanak a bizottság előtt, ez alapján a tagok – ahogyan fogalmazott: – „kiválasztják azokat a sportokat, amelyek közül egyet a NOB közgyűlés a szeptemberi ülésén be-, vagy akár visszaszavaz az olimpiai programba”.

„Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a birkózósport nem került végleges törlésre a 2020. évi olimpiai játékokról, egyelőre csupán érvelnie kell, sportnyelven szólva, meg kell küzdenie a programban maradásért” – fogalmazott Schmitt Pál.

Kiemelte, hogy a sportágakkal szembeni elvárások között hangsúlyosan szerepel „a sport népszerűsége és elterjedésének mértéke a világon, az egyenlő versenyzési lehetőség nők és férfiak számára, a doppingellenes közös küzdelemben való részvétel, a mindenki számára világosan érthető szabályrendszer és bíráskodás, illetve a televíziós közvetíthetőség és nézettség”.

A MOB-ot korábban 21 évig irányító sportvezető emlékeztetett rá: előfordult már több más magyar sikersportággal, hogy hasonlóan nehéz helyzetbe került, korábban az öttusa, a vívás, a vízilabda és a kajak-kenu olimpián maradása is megkérdőjeleződött, ám ezek a sportok sikeresen változtatták meg szabályaikat, jól alkalmazkodtak az elvárásokhoz.

„Őszintén remélem, hogy a birkózósport, amely nem csak ősi sport, hanem a fiatalság nevelésének egyik fontos eszköze, sikeresen vívja meg ezt a harcát, amelyhez magam is, mint a NOB tagja, minden segítséget meg kívánok adni” – írta Schmitt Pál volt köztársasági elnök.

Hegedűs Csaba vészjóslónak tartja a döntést, de bizakodik

Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke vészjóslónak tartja a döntést, ám bízik benne, hogy sikerül megváltoztatni azt.

A nemzetközi szövetség (FILA) vezető testületében is dolgozó sportvezető a Kossuth Rádió Sportvilág című műsorának adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a FILA sok nehéz helyzettel megbirkózott már korábban, s hiszi, hogy ez most is így lesz. Ugyanakkor nem titkolta, hogy a vb mostani ajánlása váratlanul ért mindenkit, így őt is.

„A FILA-ülés egyik fontos pontja lesz ennek a helyzetnek a kitárgyalása és annak a stratégiának a meghatározása, mellyel a birkózó társadalom a vb mostani véleményével szembe fog állni” – mondta a FILA-vezetőség hétvégi, thaiföldi ülésének helyszínén tartózkodó Hegedűs, hozzátéve, hogy ő és minden kollégája azon dolgozik majd, hogy érveiket felsorakoztatva kivédjék ezt a „támadást”.

A 100. magyar ötkarikás bajnok, aki a londoni, illetve a négy évvel korábbi pekingi olimpián is a birkózóversenyek igazgatója volt, már csak azért is érthetetlennek tartja a döntést, mert a legutóbbi két olimpia után a birkózók küzdelmeit elismeréssel emlegették a szakemberek, telt ház előtt zajlottak még az előcsatározások is, és a Sports Illustrated című rangos amerikai sportlap például 2008-ban a sportág eseményeit nevezte a legmagasabb színvonalúnak az egész játékokat tekintve.

Hegedűs Csaba arra a kérdésre, hogy a birkózásban a sokak által érthetetlennek nevezett szabályváltoztatások hibának bizonyultak-e, úgy reagált, hogy a változások nem voltak öncélúak, s azokkal a kor kihívásainak felelt meg a FILA.

A birkózás mindössze egyszer, az 1900-as ötkarikás játékokon nem szerepelt. A sportág az aranyérmek számát tekintve (19) a negyedik legeredményesebb Magyarországon. Az első győzelmet 1908-ban Weisz Richárd szerezte meg Londonban. Azóta olyan kitűnő utódok csatlakoztak hozzá, mint Polyák Imre, Kozma István, Hegedűs Csaba, Növényi Norbert, Kocsis Ferenc, Sike András, Farkas Péter vagy Repka Attila. Legutóbb, Athénban Majoros István jutott fel a csúcsra.

A tavalyi, londoni játékokon három érmet, egy ezüstöt és két bronzot nyertek a magyarok.

Lőrincz Tamás megdöbbent és csalódott

A tavalyi londoni játékokon 66 kg-ban másodikként végzett sportoló az MTI-nek azt mondta, szóhoz sem jutott, amikor értesült a hírről, hogy a tervek szerint a 2020-as olimpia programjában már nem szerepel majd a birkózás.

„Azt gondolom, a világ legnagyobb szégyene lenne, ha ezt az ősi sportágat levennék az olimpia műsoráról” – fogalmazott a Ceglédi VSE 26 éves versenyzője.

A 2006-ban Európa-bajnok Lőrincz hozzátette, nem látja még, hogy a pályafutását milyen módon érinti majd a későbbiekben ez a döntés, de abban reménykedik, lesz olyan erős nemzetközi lobbi, amelynek hatására nem kerül ki a birkózás az ötkarikás programból.

„Nem látok bele pontosan, hogyan zajlanak az egyeztetések, de a magam részéről elképzelhetetlennek tartom, hogy épp ez a sportág ne legyen ott az olimpián” – nyilatkozta Lőrincz.

A NOB végrehajtó bizottságának döntése még nem tekinthető véglegesnek, a vezető testület ugyanis május végén, Szentpéterváron akár még vissza is helyezheti a műsorba a most megnevezett sportágat. Ezzel együtt nem tűnik valószínűnek, hogy nem a hét új pályázó – a vusu sportos változata, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a programban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball – közül választ majd egyet.

Értetlenül áll a vb-döntés előtt a hazai szövetség főtitkára

„Derült égből villámcsapásként ért a hír, egész egyszerűen nem is értem az egészet. Én meg voltam győződve arról, hogy a birkózás helye stabil az olimpia műsorában” – nyilatkozta az MTI-nek Gáspár Tamás, , a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) főtitkára, aki pályafutása során két olimpián, 1980-ban Moszkvában, illetve 1988-ban Szöulban is szőnyegre lépett.

Az 1986-os budapesti világbajnokságon aranyérmes Gáspár hozzátette: a brit fővárosban tavaly nyáron remek mérkőzéseket láthatott a közönség.

„Londonban az én megítélésem szerint élvezetes, jó meccsek zajlottak, ráadásul telt ház előtt, jó hangulatban. Még egyszer mondom, érthetetlen ez a dolog, többet most nem is tudok hozzátenni” – fogalmazott az MBSZ főtitkára.

Hasonlóan szomorúan reagált a hírre Módos Péter is, aki bronzérmes volt a kötöttfogásúak 55 kilogrammos súlycsoportjában a londoni játékokon.

„Nagyon nem örülök ennek a hírnek” – kezdte mondandóját az MTI megkeresésére. „Az az igazság, hogy én a családi hagyományok miatt akkor is birkózni kezdtem volna, ha már annak idején nem lett volna olimpiai sportág, de az biztos, hogy a gyerekek nagy részét külön motiválja a sportágválasztáskor is, hogy olimpiai bajnokok szeretnének lenni.”

Oroszországban provokációnak tartják a NOB döntését

„Nem vagyok az összeesküvés-elméletek híve, de nyilvánvaló a NOB döntésének háttere. A szovjet és orosz birkózók az olimpiákon 77 aranyérmet szereztek. Érthető, hogy ez sokaknak nem tetszett” – mondta a Vesz szport nevű orosz hírügynökségnek Alekszandr Karelin, háromszoros olimpiai bajnok és kilencszeres világbajnok orosz birkózó.

Karelin szerint az orosz sportolók dominanciája és a nemzetközi birkózó szövetség, a FILA álláspontja együtt befolyásolták ezt az olimpiai felépítményt szétromboló döntést.

Georgij Brjuszov, az Orosz Birkózó Szövetség alelnöke azt hangoztatta, hogy Oroszország számára ez nemcsak egy sportág, hanem történelem, és örökség. „Ivan Buddobnov, Anatolij Parfjonov, Alekszandr Karelin, vagy Buvajszar Szajtyijev nevét mindenütt ismerik a világban” – idézte a vezető szakembert a championat.com internetes oldal.

Dmitrij Mindiasvili, a grúz származású neves szakember, egykori birkózóbajnok a Szportekszpressz című újság internetes oldalán hevesen reagált. Az idős szakember abszurdnak nevezte a döntést és úgy fogalmazott: „akkor vegyük le a napot is az égboltról!” Szerinte a birkózás kizárását követően az olimpiai játékokat is meg lehetne szüntetni.

„Szerintem ez lehetetlen. A birkózás az egyik legősibb sportág és nem szabad megfosztani a nézőket ettől a látványos sporttól” – vélekedett az RBK orosz hírügynökségnek nyilatkozva Anatolij Margijev, a moszkvai CSZKA sportklub birkózó szakosztályának vezetőedzője. A szakember a 2012-es londoni nyári olimpiai játékok aranyérmesének, Szamal Otarszultanovnak az edzője is egyben.

Dmitrij Rogozin, a szókimondásáról ismert orosz miniszterelnök-helyettes a Golosz Rosszijinak nyilatkozva kijelentette, hogy doppingvizsgálatnak kellene alávetni a NOB tisztviselőit, akik felvetették a birkózás kizárásának lehetőségét az olimpiai játékokról.

A Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági lapnak a NOB-hoz közeli, név nélkül nyilatkozó forrásai azt állították, hogy a NOB döntése mögött egyrészt a FILA elnökének, Rafael Martinettinek a politikája, másrészt Mihail Mamiasvili, az Orosz Birkózó Szövetség elnökének viselkedése állhat.

Oroszország számára hatalmas érvágás lenne a birkózás kizárása az olimpiáról. Tavaly Londonban az orosz birkózók 11 érmet szereztek.

(MTI)