– Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója szerint a korrupciós ügyekben és a 2006-os őszi tüntetések kapcsán van szükség elszámoltatásra. Ön, mint a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott büntetőbírája, hogyan vélekedik az elszámoltatásról?

– Az elszámoltatást nem a kisrendőrökkel kell kezdeni, mert csak akadályokba fogunk ütközni. A rendőrnek, ha bűncselekményt követett el, joga van megtagadni a vallomást, vagy hazudozni. Ezért az elszámoltatást legfelül, Gyurcsány Ferencnél kell kezdeni, mert ő nem tudja elhárítani a politikai, a jogi és a személyes felelősséget. Az Alkotmány felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy irányítsa a rendőrséget. Gyurcsány 2006 őszén az igazságügy-miniszteren, Petrétei Józsefen át közvetetten, de egyes adatok szerint közvetlenül is utasította az Országos Rendőrfőkapitányt és annak helyetteseit. Gyurcsányt büntetőjogi felelősség terheli. Egyrészt súlyosan megsértette a gyülekezési törvényt, másrészt bűnös több ember ellen elkövetett emberölés kísérletében. Vadászpuskából lőttek gumilövedékkel emberek fejére, felsőtestére. A nyakon található a bolygóideg. Fojtogatás, vagy a nyakra mért bármilyen erőbehatás során a bolygóideg izgalma azonnali szívmegállást okozhat. Tudom, mert több ilyen halálos, emberölési ügyet tárgyaltam.

– Gyurcsány elleni büntetőfeljelentését a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasította. Elő lehet venni újra ezt az ügyet a választások után?

– Természetesen. Nem csak ezt, a többit is, ahol megszüntették a nyomozást. Csak egy olyan ügyészségre van szükség, amelyik tenni is akar valamit. Meg kell válni azoktól az ügyészektől, akik nem teljesítették alkotmányos kötelességüket. Az ügyésznek alkotmányban előírt kötelessége, hogy minden bűnt következetesen üldözzön. Nagyon remélem, hogy az új legfőbb ügyész következetesen végigviszi és megvizsgálja, melyek voltak az eredménytelen nyomozás okai. El kell számoltatni az összes rendőrt, aki részes volt ebben a tömegoszlatásban. Két okból: az azonosítószámok és az elmaradt jelentések miatt. Gergényi Péter azt hazudta, egy ORFK-utasítás tette lehetővé, hogy az azonosítószámokat ne tegyék fel a ruhákra. A rendőrségi törvény előírja, hogy a rendőr mindig köteles azt viselni. Továbbá a rendőrség belső szabályai előírják, hogy minden parancsnoknak jelentést kell készítenie, ha valamilyen esemény történt, hogy mi történt, mit csináltak az emberei, stb. Egyetlen ilyen jelentés sincsen. Mivel a rendőrök emberi életeket veszélyeztettek, mindegyikkel szemben el kell járni. Nem azt kell vizsgálni, hogy melyik lövés talált, vagy hogy ki lőtte fejbe a szerencsétlent. A rendőr kötelezettsége a segítségnyújtás is. Mivel nem volt limitálva az okozható sérülés súlyossága, ezért segíteniük kellett volna a súlyos sérülteken. Az olaszliszkai perben azt mondta az ügyész, hogy mindenki, aki jelen volt Szögi Lajos lincselésén, bűnrészes. Gyurcsány esetében is csak a bűnrészességi fok a kérdés, hogy felbujtó vagy csak bűnrészes.

– Mi a helyzet azokkal a bírókkal, akik futószalagon hozták a begyűjtött tüntetők előzetes letartóztatását elrendelő ítéleteket?

– A PKKB-n, illetve a BKKB-n dolgozó bírók elsőfokon mintegy százötven embert csuktak le harminc napra. A bírói szakmán belül mindenki tudja, hogy ők azért hoztak téves, rossz ítéleteket, mert utasították, megfenyegették őket. Ennek is a végére kell majd járni, főleg azért, mert akik ebben érintettek voltak, még jutalmakat is kaptak, Juhász Ferenc-díjat. Persze nem lesz egyszerű, mert a bírói szervezet érinthetetlen, független a politikától, hatalomtól. Hogy pontosan mi történt, azt magának a bírói szervezetnek kell megvizsgálnia. Lomnici Zoltánnak írtam egy levelet, amelyben kifogásoltam a bírók tevékenységét, és azt javasoltam, hogy az érintett bírókat küldjék el továbbképzésre a Bírói Akadémiára. Lomnici ezt elhárította.

– Egy oszlatásban részt vevő rendőr elmondta, hogy a rendőrök beszűkült tudatállapotban voltak, és bosszút akartak állni a tévéostromért.

– Ez a nyilatkozat tovább rontja a jogi felelősségi helyzetet. A bosszú ugyanis súlyosbító körülmény. Aljas indokból elkövetett cselekedet. Egy újjáalakuló Igazságügyi Minisztériumnak lépnie kell ezekben az ügyekben. De ebben az új minisztériumban nem lesz helye azoknak, akik szervilisek voltak a hatalommal, akik közreműködtek abban, hogy alkotmányellenes, jogállamiságot sértő szabályok szülessenek.

– Mint például?

– Például az objektív felelősség elve. Ha egy autóvezető elkövet egy szabálysértést, akkor nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírságot szabnak ki, csak azért, hogy tízszer akkora legyen a büntetés. A rendőrség azért egyezett bele ebbe a nyilvánvaló törvénytelenségbe, mert megvonták a költségvetési keretüket, és Draskovicsék előírták, hogy ha tovább akarnak működni, hajtsanak be tizenhatmilliárd forintot. Ez olyan, mintha a bíróság működése attól függne, mennyi pénzbüntetést és vagyonelkobzást szabnak ki. A Nyomozóügyészséget meg kell erősíteni, mert az ügyészek túlterheltek, tele van az asztaluk elintézetlen aktákkal. Ez is az egyik módja annak, hogyan lehet gátolni a jogállam működését.

– Kormánypárti politikusok értetlenkednek, hogy a Fidesz miért nem tette meg eddig a feljelentéseket, miért várnak ezzel a választások utánig?

– Számtalan feljelentés történt Gyurcsány és a többi vezető beosztású személy ellen. Öt évtizeden keresztül foglalkoztam büntetőjoggal és a legmagasabb bírói beosztásban dolgoztam, Gyurcsány Ferenc elleni feljelentésemet a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal, majd a Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztálya mégis lesöpörte az asztalról. Addig, amíg az ügyészségeken belül létre nem jönnek új szervezeti keretek, nincs értelme feljelentéseket tenni. Attól tartok, Gyurcsány felelősségre vonásával az lesz a gond, hogy meg sem áll Moszkváig, a Gazpromnál talál magának valami elfoglaltságot, és nehezen tudjuk kézre keríteni. De ha listán kerül az Országgyűlésbe, akkor a parlament a mentelmi joga ellenére ki tudja adni az igazságszolgáltatásnak. Ezért nem mindegy, hogy a Fidesz győzelme milyen mértékű lesz. Ezért is érdekes látni, hogy bizonyos pártképződmények, mint a Jobbik vagy az MDF mindent megtesznek, hogy ne legyen meg a kétharmad.

– A Jobbik azt mondja, azért nem lesz elszámoltatás, mert a Fidesz is érintett a korrupciós ügyekben.

– Ha lenne egyetlen ilyen ügy is, akkor azt már nagydobra verve tárgyalták volna, ettől zengene a média. Gondolkodjunk el, kinek az érdekét szolgálja a Jobbik, amikor folyamatosan gyalázzák Orbán Viktort és a Fideszt? Meggyőződésem, ha a Fidesz a beígért elszámoltatást nem hajtja végre, akkor mint pártnak, vége van. Ehhez nem kell nagy államháztartási fedezet, mert az ügyészség megerősítéséhez nem kell annyi pénz, mint az oktatás vagy az egészségügy rendbetételéhez. Ha a Fidesz rövid távon szeretne eredményt felmutatni, akkor az elszámoltatással kell kezdeni. De ehhez is kellenek a kétharmados törvények, mert vannak beágyazott emberek, akik az egész folyamatot megakadályozhatják. Őket törvényes keretek között, a jogállamiság eszközeivel el kell mozdítani. Erre kell a Fidesznek a kétharmados felhatalmazás. Ha azt akarják, hogy ne húsz évig tartson az elszámoltatás, akkor meg kell teremteni azt a bírói hátteret, amelyik képes ésszerű határidőn belül letárgyalni az ügyeket. Legyenek olyan bíróságok, amelyek ilyen ügyekre szakosodnak. Az a szemlélet nem tartható tovább, hogy úgy mérik egy bírói munka minőségét, hány ügyet tárgyalt.

– A vidéken, tanyákon élő emberek még az elszámoltatásnál is jobban várják a közbiztonság megszilárdítását.

– Ha nincs rendőr, akkor nem lesz közbiztonság sem. A rendőrnek a rendteremtés legyen a kötelessége, és ne fordítsa el a fejét, ha a rézgyűjtő kisebbségivel szemben kell intézkedni. Nem új szervezetre van szükség, hanem egyre, de az hatékony legyen. Azokat a rendőröket, akik 2006 őszén verték az embereket, rendfokozatra és beosztásra való tekintet nélkül le kell küldeni a falvakba, hogy ott tartsanak rendet. Legyen az a műveleti területük.

– Kell változtatni a magántulajdon védelemről szóló szabályokon?

– Hiába módosították a büntető törvénykönyvet, a jogos védelem szabályait, mert van benne egy csapda, mégpedig az, hogy az élet kioltására alkalmas eszközzel nem lehet védekezni. 2006-ban egy tüntetőt azért ítélték el, mert két civil ruhás nyomozó állítása szerint egy üres füstgázgránátot a rendőrsorfal felé dobott. Az ítéletből nem derült ki, milyen messze voltak a rendőrök vagy egyáltalán észrevették-e, mi történt. A bíró megállapította, hogy ez a füstgránátflakon élet kioltására alkalmas eszköz. Ezt a döntést is kifogásoltam Lomnici Zoltánnál. Kértem, hogy kezdeményezze, hogy a Legfelsőbb Bíróság Büntetőkollégiuma hozzon erről egy állásfoglalást. Ha bármi lehet élet kioltására alkalmas eszköz, akkor még egy nejlonzacskó is, mert ha valakinek a fejére húzzuk, az megfullad. Ha élet kioltására alkalmas eszköz nem lehet a jogos védekezés eszköze, akkor ez a szélsőséges bírói értelmezés gyakorlatilag használhatatlanná teszi a jogos védelem szabályát. A vagyon védelme alkotmányos alapelv. Azt kellene eldönteni, melyik az a védekezési mód, amelyik a társadalom számára elfogadható. Az idős, kiszolgáltatott emberek milyen védekezési eszközöket vehetnek igénybe. Törvényesség pedig egyféle van. Nincs más törvény és más jogrend az olyan kisebbség számára, akiknek a többség és az állam törvényei nem jelentenek semmit. Az ország most a feje tetején áll. Ha vissza akarjuk szerezni a jogállamba vetett hitünket, az elszámoltatásnak és a felelősségre vonásoknak meg kell történniük.

Lass Gábor