Öngyilkos harc Tarnabodon

A Magyar Demokrata több ízben is foglalkozott a 700 fős faluban zajló felzárkóztató programokkal, amelyeket a Máltai Szeretetszolgálat működtet civil vállalkozások támogatásával. E cégek közül kiemelkedik a Glia Kft., amely a helyi elektronikai bontó üzemeltetőjeként a máltaiak mellett az egyik legjelentősebb helyi munkáltató. Emellett egy mintagazdaságot és egy közösségi térként működő kávézót tartanak fenn, valamint üzemeltetik a falu egyetlen élelmiszerboltját is. A Máltai Szeretetszolgálattal és annak iskolájával való együttműködésük komplex szociális hálót hozott létre, amelynek célja, hogy különböző közösségi projekteken keresztül segítsen a helyieknek megélhetést találni és felzárkózni.

A Glia Kft. többek között aktívan részt vesz abban a programban, amelynek keretében a településen működő cégek a szakiskolások gyakorlati helyeként szolgálnak, így a diákok tanulmányaik során valós munkakörnyezetben szerezhetnek olyan tapasztalatokat, amelyeket a mindennapi életben és a munkaerőpiacon is kamatoztathatnak a jövőben. A közösség munkáját az idén a településre látogató Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa is elismerte. Az eredmények mellett azonban a misszió számos kihívással jár. Ezeket eddig a sikerek ellensúlyoztak, és lendületben tartották a munkát. Az utóbbi időben azonban politikai érdekellentétek nehezítik a falu életét, miközben a helyi közösségnek nagyobb szüksége volna a segítségre, mint bármikor. Az egész Európát érintő gazdasági stagnálás ugyanis kihat a legkisebb települések életviszonyaira is.

A problémák akkor kezdődtek, amikor 2023 januárjában elhunyt Pető Zoltán korábbi polgármester. Halála után időközi választást tartottak, ezen testvére, Pető Sándor nyerte el a többség bizalmát, és 2024 júniusában ismét polgármesterré választották. Az önkormányzat irányításáért azonban egy másik csoport is versenybe szállt, Tarnabod pedig éles politikai küzdelmek színterévé vált, megosztva a szegénységtől gyötört közösséget. A polgármester ellenlábasa végül nem kapott elegendő szavazatot, de az ötfős képviselő-testületbe bekerült három szövetségese, akik azóta is mindent megtesznek, hogy akadályozzák a polgármester és helyettese munkáját. A helyzet nemrég odáig fajult, hogy nemcsak százmilliós nagyságrendű pályázati pénzekről kellett lemondania Tarnabodnak, hanem a falu puszta működése is veszélybe került.

A gáncsoskodás része, hogy a három ellenzéki képviselő nem szavazta meg a falu költségvetését sem. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tették a szociálisan rászoruló gyermekek szociális étkeztetését a nyári és őszi szünetben. A költségvetés hiánya miatt a fejlesztési projektek is csúsznak, beleértve a bölcsőde építését is, amelyre a település 150 millió forintos támogatást nyert el, ám a határidő lejárta után az EU-s pályázati szabályok értelmében az összeget vissza kellett utalni. A képviselők akciója érthetetlen módon országos politikai támogatást is kapott, amikor Lőcsei Lajos, a Momentum parlamenti képviselője melléjük állt és a kormányt, valamint a hazai közállapotokat tette felelőssé amiatt, hogy a bölcsődére szánt pénz elúszott, az önkormányzat pedig csődhelyzetbe került.

– A momentumos képviselő, a Lőcsei körbekiabálta a világot, hogy milyen gonosz a magyar állam, hogy elveszi a szegény falvak pénzét. Pedig a bajt a három tarnabodi képviselő okozta. Mi próbáltuk neki elmagyarázni, de nem értette meg – mondja egy névtelenséget kérő falusi.

A csődhelyzet ellenére a képviselő-testület fejenként 200 ezer forintos tiszteletdíjat szavazott meg magának, valamint úgy döntött, hogy az elmaradt javadalmazásokat is visszamenőleg szeretnék megkapni. A pénzügyi zárlat miatt azonban ezekhez az összegekhez egyelőre nem férhetnek hozzá. Bencsik Attila, a Glia Kft. tulajdonosa is úgy érzi, hogy időközben a polgármester ellenlábasainak célpontjává vált ő maga és a cége is. Elmondása szerint azóta próbálják akadályozni a falu érdekében indított projektjeit, amióta az önkormányzati választások során egyik politikai oldal mögé sem állt be. Ugyanakkor világossá tette, hogy kész együttműködni azokkal, akik valóban a helyi közösség javát szolgálják. A polgármester konstruktív hozzáállása miatt több projektben hatékonyan tudtak együttműködni, ám ez hadüzenettel ért fel a három önkormányzati képviselő szemében. Nem telt el sok idő, és váratlan problémák merültek fel a közösségi kávézó építési engedélyével kapcsolatban. Bár korábban az önkormányzat és a képviselők engedélyt adtak az építésre, most három képviselő szerint hiányosak a helyiség engedélyei, ezért lebontásra ítélték. Az ügyre végül a miskolci bíróság tett pontot azzal, hogy eltörölte a határozatot, indoklása szerint ugyanis a lebontás kárt okozna a falunak.

– A kávézó anyagi hasznot nem termel, de jelentős társadalmi és közösségi értéket képvisel. A fiatalok kipróbálhatják magukat a pult mögött, a gyerekek pedig délután hatig itt tartózkodhatnak, ingyenesen használhatják a számítógépet, olvashatnak és játszhatnak. A falunak nagy szüksége van erre a helyre, és nagyon hiányozna, ha nem volna – mondja Pusoma István alpolgármester.

Senki előtt nem titok a faluban, hogy a helyi hatalmi harc célja a polgármester leváltása, illetve hogy ellenlábasai közül kerüljön valaki a helyére. Eközben a Glia Kft. és a Máltai Szeretetszolgálat is folyamatos zaklatásnak van kitéve. A helyi iskola konyháját, a kávézót és a boltot is rendszeresen feljelentik az ÁNTSZ-nél, ami azzal a kockázattal jár, hogy az egyetlen bolt bezárása esetén a leginkább rászoruló rétegek csak uzsorásokon keresztül juthatnának élelmiszerhez. Ez jellemző ugyanis minden olyan szegény településre, ahol nincs bolt. Az ellenségeskedés különösen érthetetlen, hiszen Bencsik Attila cége számos embernek ad munkát, miközben ingyenes közösségi ellátó szervezetként is működik.

– Ha az önkormányzat kéri, segítenek megjavítani a gépeket, vagy kölcsönadják a sajátjaikat. Még a kapákat is megköszörülik, ha arra van szükség – mondja Pető Sándor polgármester.

A falu működésének a blokkolása minden kezdeményezésre kiterjed. Néhány hónapja megalakult Tarnabodon az Összefogás a Településünkért Egyesület, amely az együtt gondolkodás legjobb példája lehetett volna, első komoly projektjeként pedig a tarnabodi és boconádi posták megmentését tűzte ki célul.

– Sajnos Tarnabodon az ellenzék nem támogatja a kezdeményezést, míg Boconádon pozitív fogadtatásra talált, jövő márciusban ott működni is fog a szolgáltatás – mondja Pusoma Tibor, az egyesület elnöke.

A helyi lakosság hallgat. Ennek egyik magyarázata, hogy a választási kampány során a képviselők azt terjesztették el a faluban, hogy a településen működő civil szervezet és cégek pályázati forrásai a lakosok kezébe kerülnek, ha rájuk szavaznak az önkormányzati választáson. A helyiek elmondása szerint ebben kulcsszerepe van a történet egyik legfurcsább szereplőjének, Vajda Andrásnak, aki egyfajta háttéremberként vagy szakértőként támogatja a csapatot. Állítólag ő fogalmazza meg a beadványaikat és látja el őket jogi tanácsokkal. Az illetőről szinte semmit nem lehet tudni, amolyan árnyékként kíséri az eseményeket. A folyamatoknak köszönhetően azonban egy olyan projekt is támadások kereszttüzébe került, amely óriási előrelépést hozhatna a település életébe. A Glia Kft. a Máltai Szeretetszolgálattal és a Pécsi Egyetemmel együttműködve egy kutatás-fejlesztési pályázatot nyert el, amelynek gyakorlati megvalósítása kifejezetten Tarnabodra koncentrálódik.

Egy komplex energetikai projekt valósulna meg, alapját pedig egy napenergiával működő biomassza-feldolgozó adja. Az üzem által előállított faaprítékot a faluközpontban építendő fűtőmű hasznosítaná, amelyhez a település intézményei kapcsolódnának, míg a legyártott brikettet azok a lakosok használhatnák, akik nem csatlakoznak a központi fűtési rendszerhez. A projekt részeként energetikailag korszerűsítenének tíz falusi intézményt is, köztük az általános iskola, az óvoda két épületét, az elektronikaihulladék-bontó üzemet, a boltot, az étkezdét, a gyermekházat, a polgármesteri hivatalt és az orvosi rendelőt. A politikai szembenállás ezt a pályázatot is érinti, mivel a munkálatokhoz szükséges közterület-használati engedély kiadását a képviselő-testület három tagja indoklás nélkül megtagadta. Bencsik Attila szerint az a legfájdalmasabb a falura nézve, hogy inkább nem is vesznek részt azokon a pályázatokon, amelyeken pedig a település jó eséllyel nyerne, mivel elvész a befektetett munka, ha azok is a gáncsoskodás áldozataivá válnak.

– Nemrég lezárult a Svájci Alap által kiírt Digitális terek elérhetőségének és a hátrányos helyzetű csoportok digitális kompetenciájának fejlesztése program, ahol a település indulhatott volna a 32 millió forintos támogatásért. Részesülhetett volna Tarnabod az Interreg Central Europe pályázatából lehívható százmilliós nagyságrendű forrásokból is. De senki nem áll neki megírni, ha úgyis kárba vész minden erőfeszítés – fejti ki Bencsik Attila.

A cégvezető azonban hozzáteszi, hogy a Máltai Szeretetszolgálat és a faluban működő civil vállalkozások nyitottak lennének a probléma megoldására, feltételük mindössze annyi, hogy a megállapodások a település érdekeit szolgálják. A falusiakkal folytatott beszélgetésből azonban kiderült, hogy kevés esély van a békülésre, a polgármesterrel szemben álló csoportok ugyanis üzleti lehetőségként tekintenek az önkormányzat feletti ellenőrzésre.