Önkéntes hazaszeretet
Európa békéjét veszély fenyegeti, a nagyhatalmak vetélkedése régen nem látott kihívások elé állítja kontinensünk vezetőit. A körvonalazódó gazdasági válság és az időszakosan felbukkanó vírusveszélyek szintén jelentős biztonsági kockázatot hordoznak. Vészhelyzetben fontos, hogy az állam a társadalom minél szélesebb rétegeire tudjon támaszkodni a védekezésben. A tartalékos katonai szolgálat intézményét azért hozták létre, hogy a magukban elhívást és rátermettséget érző civilek önkéntes alapon szerveződve szolgálják hazájukat háború vagy katasztrófahelyzet esetén.
Ukrajnában háború dúl, Európa fegyverkezik, a Pax Americana „világbékéje” a hidegháború óta nem volt annyira ingatag, mint napjainkban. Megnyugtató azonban a tudat, hogy a magyar haderőfejlesztés jó ütemben halad. Védelmi képességeink fejlesztésével hamarosan eljuthatunk oda, hogy a NATO-n túl a Magyar Honvédség (MH) is megfelelő szinten tudja garantálni a Kárpát-medencei magyarság biztonságát. A Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében soha nem látott eszközbeszerzés zajlik a honvédségen belül. Leopard harckocsikkal, PzH 2000 önjáró tarackokkal, Airbus helikopterekkel erősödik a hadsereg, Mistral rakéták, felújított és modernizált Gripen vadászgépek védik a magyar légteret, közben megkezdődött a radaros MCP tűzvezetési pontok modernizációja, a SAMOC légvédelmirakéta-irányítóközpont kiépítése. Carl Gustaf M4 többfunkciós gránátvetőt és modern kézifegyvereket kapnak a magyar honvédek, mindemellett a Lynx harcjárműgyár építése is megkezdődött, Várpalotán pedig közepes és nagy kaliberű lőszerek gyártásával foglalkozó üzem létesül.
Kell az ember
Jó minőségű és megfelelő mennyiségű humánerő nélkül azonban a legmodernebb haditechnika sem ér többet, mint az összeg, amit kifizettünk érte. A gépeket vezetni, irányítani kell, a lőfegyver pedig csak gyakorlott kezekben válik a védelem eszközévé. A Magyar Honvédség létszámát 2019 júliusában 37 650 főben határozta meg az Országgyűlés, ezt a keretszámot 2026-ra kell teljesítenie a honvédség vezetésének. A professzionális állomány mellett azonban a tartalékos haderő is fontos szerepet játszik a honvédelemben, egy esetleges fegyveres konfliktus esetén ugyanis gyors létszámnövelésre lenne szükség. Az önkéntes tartalékos állomány létszámát nem érinti az említett országgyűlési döntés. Bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt tíz évben komoly fejlesztésen esett át az önkéntes tartalékos rendszer Magyarországon, a tartalékos állomány létszáma pedig jelentősen emelkedett.
2010 végén mindössze 17 önkéntes tartalékos szolgált a magyar hadseregben. Az azóta eltelt 12 évben az Országgyűlés sorra hozta meg azokat a határozatokat, amelyek a létszám növelését serkentették. 2017-ben az ország 197 járásában területvédelmi századokat állítottak fel, 2018 októberére a tartalékosok száma elérte az Országgyűlés által jóváhagyott nyolcezer főt, ugyanabban a hónapban az engedélyezett létszámot húszezerre emelte az Országgyűlés, a célszámot 2028-ra kell teljesítenie a honvédelmi minisztériumnak (HM). 2021 novemberében különböző szolgálati jogviszonyban 11 400 tartalékos katona állt szolgálatban. A következő hat év feladata, hogy ez a tartalékosmennyiség elérje a húszezret. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nemrég kinevezett hadügyminiszter egyik legfontosabb feladatának a tartalékos haderő fejlesztését jelölte meg.
A Magyar Honvédségen belül összesen négy tartalékos szolgálati formát lehet elkülöníteni: önkéntes műveleti tartalékos, önkéntes védelmi tartalékos, önkéntes területvédelmi tartalékos, speciális önkéntes területvédelmi tartalékos. Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat 2012-től van jelen az MH kötelékében, az önkéntes területvédelmi tartalékos 2017-től. Ez a két szolgálati forma a legkönnyebben vállalható azok számára, akik a civil életben találták meg a hivatásukat, de érdeklődnek a honvédelem iránt.
Régen nyűg volt
A tartalékos szolgálatra való jelentkezés feltétele a 18. életév betöltése, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, minimum nyolc általános. Egészségügyi, fizikai és pszichikai szempontból is felmérik a jelentkezőket. Az alkalmassági kritériumok teljesülése esetén köthető meg a szerződés, mindkét szolgálati forma esetében öt évre.
Az önkéntes műveleti tartalékos minden évben maximum két hónapra hívható be szolgálatteljesítésre a meghatározott katonai alakulathoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tavasszal és ősszel 3-4 hétre kell bevonulniuk az önkénteseknek. Az első évben 25 napos alapkiképzést kell teljesíteniük, amelynek során elsajátítják a szükséges szakmai alapismereteket, a lövészeti, harcászati és a gyakorlati ismeretanyagot. A képzés megegyezik a szerződéses állomány alapfelkészítésével, ezáltal az önkéntes védelmi tartalékos teljes értékű katonai alapkiképzést szerez. A második év megkezdése után csak egy évente esedékes kéthetes képzésen kell részt venniük. A tényleges szolgálatteljesítés azonban kiterjed a misszióban részt vevő honvédek pótlására, emellett természeti és ipari katasztrófák esetén látnak el speciális feladatokat.
„Légy szűkebb lakhelyed biztonságának záloga!” Ez az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálat jelmondata. Ebben a szolgálati formában az önkéntes a lakhelyéhez legközelebbi századhoz kerül. Az alapkiképzés húsz napot vesz igénybe, amely tíz plusz két határszolgálati felkészítő modulból áll. A kiképzés tömbösítve vagy egy-két havonta 2-3 napos modulok teljesítésével történik. A képzés során elméleti, területvédelmi ismereteket szereznek, valamint harcászati, lövészeti foglalkozásokon vesznek részt a katonák. A képzésre való behívás időpontjáról minimum két hónappal korábban kap tájékoztatást az érintett. A szolgálatteljesítés a különleges jogrend idejére is kiterjed, ennek a tartalékos szolgálatnak ugyanis épp az az egyik legfőbb célja, hogy különleges jogrend, katasztrófahelyzet esetén járási szinten használható tartalékos erő álljon rendelkezésre.
A jelentkezés folyamatos, egyre többen szeretnének részesei lenni ennek a férfias kalandnak. Gergelynek például egy barátja mesélt a tartalékos szolgálatról, aki a pécsi egyetemre járt, ahol előadást tartottak a tartalékos szolgálatról. 2018 nyarán mindketten jelentkeztek. Gergely elmondása szerint elsősorban a sorkatonaság hiánya motiválta, úgy érezte, hogy kimaradt az életéből egy fontos élmény, hiányzik az a tudás, amelyet csak a seregben szerezhet meg egy férfi.
– A férfiasság része, hogy az alapvető hadászati, harcászati, térképészeti ismeretekkel tisztában legyen az ember. Ami az előző generációk számára nyűg vagy magától értetődő volt, az az én korosztályomnál hiányként jelentkezik – mondja Gergely.
Arra a kérdésünkre, azt kapta-e a kiképzés során, amit elvárt, Gergely igennel válaszol, elégedettnek érzi magát, megismerkedhetett a Magyar Honvédségben rendszeresített fegyverekkel, megtanulta össze- és szétszerelni és megfelelően használni őket.
– Semmihez sem hasonlítható érzés, amikor az ember felelősséget vállal egy éles fegyverért – teszi hozzá.
Gergely elmeséli, hogy bár lehetősége lett volna a képzést tömbösítve elvégezni, mégis a modulonkénti formát választotta, két-három hetente hétvégenkénti foglalkozással. Utólag azonban megbánta a döntését, ugyanis a többhetes intervallumok alatt elfelejtette a tananyag egy részét.
– Folyamatosan gyakorolni kell, hogy rutinná váljon a megszerzett tudás. Ezen múlik, hogy éles helyzetben ér-e valamit a kiképzés, vagy sem – magyarázza Gergely.
A honvédség lehetőséget nyújt további kiképzőmodulok elvégzésére is, ezekre azonban külön kell jelentkezniük a tartalékosoknak. Gergely az elmúlt években több ilyenen is részt vett, hogy frissen tartsa tudását. A pluszgyakorlatok beszámítanak az évente kötelező húsznapos szolgálatba.
Márton hasonló tapasztalatokat osztott meg a kiképzéssel kapcsolatban, mint Gergely: minél töményebb az élmény, annál tartósabban marad meg az emberben. A rendszeres frissítés pedig elengedhetetlen. Mártonnak nagy segítségére volt egy amerikai hadgyakorlaton való részvétel is, amelynek során rengeteg hasznos ismeretre tett szert.
– Kifejezetten a magyar tartalékosoknak és az ohiói nemzeti gárdának szervezett hadgyakorlaton vettem részt az USA-ban. A felkészülés többet ért, mint az alapkiképzés, sokkal intenzívebb volt, hétfőtől péntekig, öt-hat napos blokkok, majd pedig a tényleges hadgyakorlat – meséli Márton.
A tartalékosok a határszolgálatban is részt vehetnek, illetve külföldi kiküldetésekre is van lehetőség. Márton elmondása szerint sokan mentek ki fél évre Koszovóba a KFOR-ba, illetve a rendszeres kerülő külföldi hadgyakorlatokon is szívesen látják a tartalékosokat. Szerbia az egyik legközelebbi helyszín, ahol a Platinum Gold gyakorlatot rendezik meg minden évben, de Amerikába is folyamatosan várják a tartalékos jelentkezőket. Mindezek mellett a hazai hadgyakorlatokon is érdemes részt venni, rendszerint ezek is nemzetközi akciók, rengeteget lehet tanulni közben. Ám a jó állóképesség, a megfelelő fizikai erőnlét elengedhetetlen ezek teljesítéséhez. Ezt azért fontos megemlíteni Márton szerint, mert míg az alapkiképzés egy átlagos fizikai adottságú férfi vagy nő számára könnyen teljesíthető, a hazai és külföldi hadgyakorlatok, a pluszkiképzések, a külföldi missziókon való részvétel sokkal jobb fizikai felkészültséget igényelnek.
Hadgyakorlaton számos olyan feladattal és gyakorlattal találja szembe magát az ember, amely kimozdítja a komfortzónájából, meséli nevetve Márton.
A tartalékos szolgálat egyébként munka mellett is könnyen teljesíthető, kivéve ha valaki külföldi misszióban szeretne részt venni. Ez esetben minden a munkáltató rugalmasságán múlik. Arra is lehetőség van, hogy a munkáltató szerződést kössön a honvédséggel, így amikor a tartalékos munkavállalónak be kell vonulnia, akkor az adott napi bért a honvédség fizeti a munkaadó helyett. Illetve ennek a megállapodásnak köszönhetően a tartalékos szolgálattal töltött napok nem a szabadságból vonódnak le, hanem ledolgozott munkanapnak minősülnek.
A szolgálatért járó fizetés sem mellékes szempont. A szolgálatban töltött napok alatt a katonák azt a napi bért kapják, amit a hivatásos állomány tagjai. Hogy ez pontosan mennyi, az a rendfokozattól függ, ugyanis a honvédségi bértábla alapján számolják ki. Kalkulálni azonban meglehetősen pontosan lehet. Az önkéntes műveleti tartalékosok bére a már említett évenkénti két hónapos szolgálat alapján adódik. Főtörzsőrmesteri rendfokozatban például nettó 400 ezer forintot kapnak, ez kiegészül a rendelkezésre állási díjjal, ami az önkéntes műveleti tartalékosok esetében a mindenkori minimálbér 150 százaléka. Mindkét juttatás évi egyszeri kifizetést jelent. Ezek a civil fizetéssel együtt egy egészen szép summát tesznek ki. Az önkéntes területvédelmi tartalékos az éves húsz nap szolgálatért például őrmesteri rendfokozatban összesen nettó 170 ezer forintot kap illetményként, ami a rendelkezésre állási díjjal, azaz a teljes minimálbérnek megfelelő összeggel egészül ki. A három hónapos próbaidő letelte után pedig egy egyszeri 24 ezer forintos szerződéskötési díj is megilleti a tartalékos katonákat. A külföldi missziókon és hadgyakorlatokon való részvétel során azok a juttatások járnak a tartalékosoknak, amelyek a hivatásos állomány tagjainak is az említettek teljesítése közben.
Élmény és tudás
A tartalékos szolgálat alatt nagyszerű közösségi élményekkel gazdagodnak a katonák. Fiatalok és idősek, nők és férfiak, nyolc általánost végzett munkások és többdiplomás egyetemi professzorok kapnak egy időben kiképzést a járásukhoz tartozó századnál. Máté tapasztalata szerint az állomány a célzott hadgyakorlatok alkalmával szűrődik meg, a fizikailag és intellektuálisan legrátermettebbeket választják ki. A tartalékos szolgálat előrelépési lehetőséget is kínál. Róbert szerint ez két dologtól függ. Egyrészt akkor léptetnek elő valakit, amikor az adott alakulatnál megüresedik egy magasabb rendfokozat, másrészt az iskolai végzettségen múlik, hogy ki milyen beosztásba kerül. Aki felsőfokú végzettséggel jelentkezik, az tiszti rendfokozatot szerezhet, az altiszti rendfokozat pedig érettségihez van kötve.
– Újabb képesítés megszerzésével is feljebb lehet jutni. Ha pedig valaki időközben leérettségizik, és épp van hely, előléptetik – fejti ki.
Amikor Róbert tavasszal jelentkezett, még nem volt meg a diplomája. A diplomaosztóra csak nyáron került sor, ezért beosztásánál az érettségit vették alapul, annak megfelelő, törzsőrmesteri rendfokozatot kapott.
– Amióta lediplomáztam, lett volna lehetőség tovább lépni, de nem forszíroztam. Jelenleg is törzsőrmester vagyok. De alá fogok írni még öt évre, akkor talán megemlítem, hogy van diplomám – mondja.
Róbert sokakhoz hasonlóan kalandvágyból és a hadsereg iránti szimpátiából jelentkezett. Nem számít neki, hogy milyen rendfokozattal vesz részt a szolgálatban. Az a fontos, hogy élményeket és tudást szerezzen. Ha ideje engedi, szeretne ő is részt venni valamelyik külföldi hadgyakorlaton. Elmondása szerint nagyon sok olyan tartalékos van, akinek annyira megtetszett a katonaélet, hogy végül hivatásossá vált. A HM részéről is van igény az elhivatott katonákra. Van olyan lehetőség is, hogy a tartalékosból nem hivatásos lesz, hanem állandó behíváson vesz részt, a hónap minden napjára be van hívva, és részt vesz az adott alakulat mindennapjaiban, mint a hivatásosok. A juttatások és a díjazás pedig a rendfokozatának megfelelően jár neki. Pontosan úgy, mint szerződéses bajtársainak.
Az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf maga is tartalékos katona (a Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok), egyik legfontosabb feladataként pedig a tartalékos haderő fejlesztését jelölte meg. Az elkövetkező években így várhatóan tovább bővülnek a tartalékosok lehetőségei, egyre vonzóbb karrierpályát nyújt majd a Magyar Honvédség, hivatásosoknak és tartalékosoknak egyaránt.