Önkormányzati választás – hírfolyam
Vasárnap reggeltől az eredmények nyilvánosságra hozataláig folyamatosan frissülő hírfolyamban számolunk be a legfontosabb eseményekről, tudnivalókról.Az urnazárás utáni híreket ide kattintva olvashatják.
Egy Zala megyei településen már 100 százalék a részvétel
A Zala megyei Iborfián vasárnap kora délutánra minden választópolgár leadta szavazatát – derül ki a Nemzeti Választási Iroda 15 órakor készült összesítéséből.
A település részvételi arányáról itt olvashatnak bővebben.
Részvételi arány – 17 óra – 42,69 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 42,69 százaléka (3 426 129 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 44,07 százaléka, 602 899 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 48,66 százalék, ami 101 567 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 37,04 százalék, 160 454 szavazó.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 43,67 százalék 136 200 szavazó
Bács-Kiskun megye 38,08 százalék 161 353 szavazó
Békés megye 41,9 százalék 120 228 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 47,03 százalék 250 343 szavazó
Csongrád megye 45,34 százalék 152 236 szavazó
Fejér megye 41,92 százalék 144 988 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 41,78 százalék 154 857 szavazó
Hajdú-Bihar megye 37,04 százalék 160 454 szavazó
Heves megye 45,99 százalék 112 015 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 39,4 százalék 120 628 szavazó
Komárom-Esztergom megye 38,44 százalék 95 823 szavazó
Nógrád megye 46,54 százalék 73 948 szavazó
Pest megye 39,73 százalék 411 393 szavazó
Somogy megye 45,01 százalék 116 661 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 45,81 százalék 207 538 szavazó
Tolna megye 43,77 százalék 80 591 szavazó
Vas megye 48,66 százalék 101 567 szavazó
Veszprém megye 43,07 százalék 123 736 szavazó
Zala megye 42,7 százalék 98 671 szavazó
A köztársasági elnök is szavazott
Részvételi arány – 15 óra – 34,69 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 34,69 százaléka (2 784 346 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 36,37 százaléka, 497 525 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 38,19 százalék, ami 79 721 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 30,11 százalék, 130 455 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 31,47 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,11 százalék voksolt 15 óráig.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 35,64 százalék 111 165 szavazó
Bács-Kiskun megye 30,71 százalék 130 130 szavazó
Békés megye 34,88 százalék 100 078 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 38,04 százalék 202 484 szavazó
Csongrád megye 37,18 százalék 124 863 szavazó
Fejér megye 33,98 százalék 117 512 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 32,75 százalék 121 394 szavazó
Hajdú-Bihar megye 30,11 százalék 130 455 szavazó
Heves megye 37,74 százalék 91 927 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 32,58 százalék 99 744 szavazó
Komárom-Esztergom megye 31,1 százalék 77 527 szavazó
Nógrád megye 38,18 százalék 60 653 szavazó
Pest megye 32,39 százalék 335 436 szavazó
Somogy megye 36,63 százalék 94 957 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 36,4 százalék 164 910 szavazó
Tolna megye 35,33 százalék 65 056 szavazó
Vas megye 38,19 százalék 79 721 szavazó
Veszprém megye 34,71 százalék 99 716 szavazó
Zala megye 34,22 százalék 79 093 szavazó
Az érdi Fidesz feljelenti a helyi ellenzéket
Feljelentést kezdeményez a Fidesz érdi szervezete, mert álláspontja szerint az érdi ellenzék megsértette a választások tisztaságát.
Simó Károly, a Fidesz érdi szervezetének szóvivője az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, Csőzik László ellenzéki polgármesterjelölt és jelölőpártjai vasárnap több alkalommal megsértették a választások tisztaságát: szavazóhelyiségek előtt kampányoltak, plakátokat rongáltak és személyes adatokkal is visszaéltek.
Bővebben a linkre kattintva olvashatnak az esetről.
Minden főpolgármester-jelölt leadta már a voksát
Tarlós István, Puzsér Róbert, Karácsony Gergely és Berki Krisztián is az urnákhoz járultak az önkormányzati választáson.
A szavazó jelöltekről a linkre kattintva tekinthetik meg a fotókat.
Volt, aki a kutyáját is elvitte a szavazásra
Méghozzá nemzeti színű nyakörvben.
Tarlós István is szavazott már
Részvételi arány – 13 óra – 26,6 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 26,6 százaléka (2 134 806 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 28,36 százaléka, 387 905 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 29,36 százalék, ami 71 523 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 23,39 százalék, 101 338 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 23,68 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 23,53 százalék voksolt 13 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 27,12 százalék 84 584 szavazó
Bács-Kiskun megye 23,59 százalék 99 980 szavazó
Békés megye 27,26 százalék 78 237 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 28,54 százalék 151 919 szavazó
Csongrád megye 29,17 százalék 97 948 szavazó
Fejér megye 26,48 százalék 91 576 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 24,28 százalék 89 993 szavazó
Hajdú-Bihar megye 23,39 százalék 101 338 szavazó
Heves megye 29,36 százalék 71 523 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 25,64 százalék 78 495 szavazó
Komárom-Esztergom megye 23,97 százalék 59 755 szavazó
Nógrád megye 29,26 százalék 46 492 szavazó
Pest megye 25,4 százalék 262 984 szavazó
Somogy megye 27,83 százalék 72 146 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 26,65 százalék 120 732 szavazó
Tolna megye 26,97 százalék 49 662 szavazó
Vas megye 27,34 százalék 57 078 szavazó
Veszprém megye 26,07 százalék 74 907 szavazó
Zala megye 24,9 százalék 57 552 szavazó
Élhető, fejlődő, nyugodt Budapest
Tarlós István, a harmadik ciklusára készülő főpolgármester, a Fidesz-KDNP jelöltjének az a célja, hogy Budapest egy élhető, fejlődő, gyarapodó és nyugodt város legyen.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/elheto-fejlodo-nyugodt-budapest-169283/
Mobiltelefon-kitámasztót kapnak az első választók
Mobiltelefonok hátoldalára ragasztható kitámasztót kapnak a Nemzeti Választási Irodától az első választók.
A májusi európai parlamenti választás óta 38 ezren váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.
A piros-fehér-zöld színű, választás 2019-feliratú hajlítható mobiltelefon-kitámasztókat a szavazóhelyiségben vehetik át a fiatalok a szavazatszámláló bizottságoktól.
A legfiatalabb, 16 éves választópolgár házasságkötéssel szerzett nagykorúságot. A legtöbb első szavazó a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor 1-es számú szavazókörében adhatja le szavazatát. (MTI)
Semjén Zsolt is leadta szavazatát
Estig működik a Választási Információs Szolgálat
Vasárnap este 8 óráig működik a központi Választási Információs Szolgálat a 06-1-795-3310-as telefonszámon, ahol az önkormányzati és nemzetiségi választással kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ a polgárok.
Vannay-Skody Tamás, a Választási Információs Szolgálat munkatársa az MTI-nek azt mondta, vasárnap reggel 6 órától délig a legtöbben arról érdeklődtek, hová, melyik szavazókörbe kell menniük szavazni. A szavazókörökről a választópolgárok azonban nemcsak a Választási Információs Szolgálat munkatársaitól kaphatnak tájékoztatást, hanem az iroda www.valasztas.hu-n, a „Hova menjek szavazni?” kérdésre kattintva is (https://www.valasztas.hu/szavazohelyiseg-kereso_onk_2019).
Az információs iroda tájékoztatja a hozzájuk forduló választópolgárokat, jelölőszervezeteket az önkormányzati és nemzetiségi választásra vonatkozó jogszabályokról, a választójog gyakorlásához szükséges információkról.
Tájékoztatást adnak továbbá a választási eljárásban közreműködő szervekről és a jogorvoslati lehetőségekről. A választási információs szolgálat feladatairól, működéséről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. A helyi információs szolgálatok címét és egyéb elérhetőségeit közzéteszik az NVI honlapján (https://www.valasztas.hu/elerhetosegek) is. (MTI)
Szlovák nemzetiségiek szavaznak
Gyurcsány nem jósol
A korábbi évek tapasztalatai alapján nem érdemes jósolni a mostani önkormányzati választás részvételi adataiból – mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke vasárnap, miután családja kíséretében leadta szavazatát Budapesten.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/gyurcsany-nem-josol-169229/
Palóc népviseletbe öltözött szavazók Rimócon
Részvételi arány – 11 óra – 18,25 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 18,25 százaléka (1 464 602 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 17,48 százaléka, 239 057 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 20,96 százalék, ami 51 045 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 16,64 százalék, 72 073 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 16,31 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 16,50 százalék voksolt 11 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. (MTI)
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 19,35 százalék 60 340 szavazó
Bács-Kiskun megye 17,23 százalék 73 035 szavazó
Békés megye 20,03 százalék 57 490 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 18,96 százalék 100 950 szavazó
Csongrád megye 20,69 százalék 69 485 szavazó
Fejér megye 18,81 százalék 65 052 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 17,32 százalék 64 183 szavazó
Hajdú-Bihar megye 16,64 százalék 72 073 szavazó
Heves megye 20,96 százalék 51 045 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 18,9 százalék 57 858 szavazó
Komárom-Esztergom megye 16,77 százalék 41 794 szavazó
Nógrád megye 20,18 százalék 32 056 szavazó
Pest megye 17,21 százalék 178 218 szavazó
Somogy megye 20,12 százalék 52 164 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 17,97 százalék 81 434 szavazó
Tolna megye 19,71 százalék 36 289 szavazó
Vas megye 18,59 százalék 38 815 szavazó
Veszprém megye 18,48 százalék 53 095 szavazó
Zala megye 17,38 százalék 40 169 szavazó
Karácsony „Budapest visszaszerzésében” reménykedik
Ez a nap a budapestieké lesz, akik a szavazatukkal visszaszerezhetik városukat – mondta Karácsony Gergely, közös ellenzéki főpolgármester-jelölt újságíróknak, miután vasárnap leadta szavazatát Zuglóban.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/karacsony-budapest-visszaszerzeseben-remenykedik-169208/
Német nemzetiségiek szavaznak
Negyedórán belül ki kell érnie a rendőrnek a szavazóhelyiséghez
A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen a helyszínre.
A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasításban az olvasható: a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.
A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottság elnöke megkapja a szükséges tájékoztatást arról, hogy a rendőrök gyors igénybevétele milyen módon történhet meg.
Az utasítás szerint a közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr vagy a segítségkérésre reagáló rendőri erő 15 percen belül megérkezzen.
A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha ehhez szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek. Az intézkedés során – amelyről a rendőr minden esetben köteles jelentést készíteni – biztosítani kell a választás zavartalanságát.
A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot. (MTI)
Harminc nemzetközi megfigyelő regisztrált a választásra
Öt nagykövetség és egy szervezet összesen harminc nemzetközi megfigyelője regisztrált az önkormányzati és nemzetségi választásra – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból. Öt éve 26 nemzetközi megfigyelő követte az önkormányzati és nemzetiségi választást.
Az NVI internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerint harminc nemzetközi megfigyelőt akkreditáltak a választásra: a nagykövetségek közül az Amerikai Egyesült Államoké delegált húsz megfigyelőt. Mellettük a francia négy, a holland három, a spanyol és svéd egy-egy megfigyelőt akkreditált. A National Democratic Institute szintén egy megfigyelőt akkreditált az önkormányzati választásra.
A választási eljárásról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy más állam vagy nemzetközi szervezet képviselője a választások megfigyelése érdekében figyelemmel kísérje a választási szervek munkáját, a választási eljárás teljes menetét. A nemzetközi megfigyelő például betekinthet a választási bizottságok irataiba, kérdést tehet fel a választási szervek tagjainak, és felhívhatja figyelmüket az általa tapasztalt rendellenességekre. Nem zavarhatja és nem befolyásolhatja azonban a választási eljárást, a választási szervek munkáját, és köteles tevékenységét pártatlanul végezni.
A nemzetközi megfigyelőknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat a Nemzeti Választási Irodánál, amely a nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét a www.valasztas.hu oldalon közzé is teszi.
Öt éve kilenc nagykövetség és három szervezet összesen huszonhat nemzetközi megfigyelője követte a választást. (MTI)
Tóth Bertalan a „Fidesz leváltását” vizionálja
Az önkormányzati választásokon valódi esély kínálkozik a változásra, arra, hogy az ellenzék leváltsa a Fideszt – mondta újságíróknak a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke, miután vasárnap délelőtt leadta szavazatát az önkormányzati választáson Pécsen.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/toth-bertalan-a-fidesz-levaltasat-vizionalja-169196/
A legnagyobb szavazólap
Alkalmas embereket alkalmas feladatra
A döntés, amit meg kell hozni az önkormányzati választáson, hogy lesznek-e alkalmas vezetők a városok és a falvak élén – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, miután felesége, Lévai Anikó társaságában leadta szavazatát a főváros XII. kerületében. Orbán Viktor újságíróknak elmondta: Tarlós István főpolgármester-jelöltre szavazott; és erre kérte a fővárosi polgárokat is.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/alkalmas-embereket-alkalmas-feladatra-169173/
Részvételi arány – 9 óra – 7,2 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,2 százaléka (577 447 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 5,72 százaléka, 78 257 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,6 százalék, ami 24 665 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Pest megyében volt: 6,53 százalék, 67 607 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 6,60 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 6,97 százalék voksolt 9 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. (MTI)
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 7,8 százalék 24 325 szavazó
Bács-Kiskun megye 7,48 százalék 31 687 szavazó
Békés megye 8,6 százalék 24 665 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7,46 százalék 39 717 szavazó
Csongrád megye 8,45 százalék 28 383 szavazó
Fejér megye 7,71 százalék 26 671 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 6,9 százalék 25 578 szavazó
Hajdú-Bihar megye 7,23 százalék 31 304 szavazó
Heves megye 8,45 százalék 20 579 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,34 százalék 25 523 szavazó
Komárom-Esztergom megye 6,54 százalék 16 306 szavazó
Nógrád megye 8,08 százalék 12 836 szavazó
Pest megye 6,53 százalék 67 607 szavazó
Somogy megye 8,43 százalék 21 846 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7,59 százalék 34 402 szavazó
Tolna megye 8,41 százalék 15 477 szavazó
Vas megye 7,22 százalék 15 075 szavazó
Veszprém megye 7,52 százalék 21 592 szavazó
Zala megye 6,76 százalék 15 617 szavazó
Tilos lefényképezni a szavazólapot, de szelfi készíthető a fülkében
Jogsértő a szavazólapok lefényképezése, de a választók készíthetnek magukról szelfit a szavazófülkében.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/tilos-lefenykepezni-a-szavazolapot-de-szelfi-keszitheto-169162/
Érvényességi küszöb nincs
A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz.
Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú „legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot.
A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.
Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen) vagy ha a két legtöbb voksot kapó jelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek.
Öt évvel ezelőtt 8 településen alakult ki szavazategyenlőség a polgármesterjelöltek között, valamint 3 egyéni választókerületben a képviselőjelöltek között. Három tízezernél kevesebb lakosú településen pedig nem sikerült elegendő jelöltet választani, így ezeken a településeken is időközi választást kellett tartani. (MTI)
A „kiesett” jelölteket lehúzzák a szavazólapról
A „kiesett” (azaz visszalépő, vagy elhalálozott, esetleg választójogát elveszítő) jelölteket a szavazás előtt lehúzzák a szavazólapról.
A szavazólapokat nyomtató ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. a voksolás előtt október 4-éig tudta „lekövetni” a visszalépéseket, azaz azok esetében, akik eddig az időpontig léptek vissza, a nyomda még új szavazólapot tudott nyomtatni. Az utolsó héten visszalépő jelöltek esetében azonban nem volt már mód új szavazólapok nyomtatására, ezért az ő nevüket le kell húzni a szavazólapról.
Minden választáson előfordul, hogy jelöltek a nyilvántartásba vételük után visszalépnek, elveszítik választójogukat vagy elhaláloznak. A mostani önkormányzati választáson a jelöltek nyilvántartásba vétele után 525-en estek ki: kilencen elhunytak, nyolcan elveszítették választójogukat, 508-an visszaléptek. Utóbbiak közül 22 polgármester- és 15 egyéni listás jelölt csak a voksolást megelőző pénteken lépett vissza. A nemzetiségi választáson 269-en estek ki a jelöltek közül: hatan meghaltak, hárman elveszették választójogukat, 250-an visszaléptek.
A kiesés tényéről a szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni, a szavazatszámláló bizottság pedig szükség szerint szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról. (MTI)
Az ellenzék megtéveszti az embereket
Tarlós István szerint az ellenzék megtéveszti az embereket betarthatatlan ígéretekkel, s a kampány nem arról szól, amiről kellene. Erről a főpolgármester beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/az-ellenzek-megteveszti-az-embereket-169144/
Budapesten kiélezett a verseny
A választás tétje Budapesten az, hogy alkalmas, vagy alkalmatlan főpolgármester vezeti majd a várost – mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és budapesti elnöke, aki a Tarlós Istvánra szavazásra buzdított.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/budapesten-kielezett-a-verseny-169137/
Részvételi arány – 7 óra – 1,12 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,12 százaléka (89 867 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 0,92 százaléka, 12 555 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 1,35 százalék, ami 3877 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Komárom-Esztergom megyében volt: 0,95 százalék, 2359 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 0,99 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,06 százalék voksolt 7 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. (MTI)
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 1,2 százalék 3727 szavazó
Bács-Kiskun megye 1,1 százalék 4680 szavazó
Békés megye 1,35 százalék 3877 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,27 százalék 6767 szavazó
Csongrád megye 1,24 százalék 4154 szavazó
Fejér megye 1,14 százalék 3937 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 1,03 százalék 3818 szavazó
Hajdú-Bihar megye 1,18 százalék 5131 szavazó
Heves megye 1,28 százalék 3122 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,25 százalék 3815 szavazó
Komárom-Esztergom megye 0,95 százalék 2359 szavazó
Nógrád megye 1,17 százalék 1858 szavazó
Pest megye 1,01 százalék 10 497 szavazó
Somogy megye 1,3 százalék 3374 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1,31 százalék 5945 szavazó
Tolna megye 1,27 százalék 2343 szavazó
Vas megye 1,11 százalék 2322 szavazó
Veszprém megye 1,12 százalék 3221 szavazó
Zala megye 1,02 százalék 2365 szavazó
Két vagy három szavazólapot kapnak a választók
A választópolgárok – attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak – két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.
Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.)
A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.
Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.
A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában. (MTI)
Délig még lehet mozgóurnát igényelni
Vasárnap délig még igényelhetnek mozgóurnát a mozgásukban gátolt választók az önkormányzati és nemzetiségi választásra.
Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.
A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe.
Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet. A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják.
A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen.
Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. Mozgóurnát csak adott választókerületen belül kérhet a választópolgár. (MTI)
Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az önkormányzati és nemzetiségi választáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel.
Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 278 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett; erről soron kívül intézkedtek.
A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig 8 millió 25 ezer választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá. (MTI)
Megnyíltak a szavazókörök
Reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán.
Bővebben: https://demokrata.hu/magyarorszag/megnyiltak-a-szavazokorok-169104/
A hétvégén is lehet új személyi okmányokat igényelni
Vasárnap is rendkívüli nyitvatartás van a kormányablakokban, okmányirodákban, hogy a lejárt személyi okmányok helyett újakat igényelhessenek a választópolgárok.
A választási törvény szerint csak azok vehetnek részt a szavazáson, akik érvényes okmányokkal igazolni tudják magukat, és lakcímkártyájukat is magukkal viszik.
Akiknél nincsenek ott a szükséges okmányok, azok nem voksolhatnak. Minden választásnál akadnak azonban olyanok, akik csak a szavazatszámláló bizottság előtt szembesülnek azzal, hogy lejárt valamelyik személyi okmányuk.
A Miniszterelnökség korábban közölte: annak érdekében, hogy minden választásra jogosult szavazhasson az önkormányzati választáson, a választás hétvégéjén, szombaton és vasárnap rendkívüli nyitvatartási rend lesz érvényben a kormányablakkal, okmányirodával rendelkező településeken.
A nyitva tartó kormányablakok és okmányirodák listája erre a linkre kattintva érhető el. Az érintett kormányablakok és okmányirodák szombaton 8 és 19 óra között, vasárnap 7 és 19 óra között tartanak nyitva. (MTI)
Két polgármester-választás marad el
Jelölt hiányában nem lehet vasárnap képviselő-választást tartani a Baranya megyei Apátvarasdon, a Zala megyei Lakhegyen és a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson. Ezeken a településeken a helyi választási bizottság időközi választást fog kiírni, feltehetően a jövő év elejére.
A Nemzeti Választási Bizottság 2715 települési nemzetiségi választást írt ki, ezek közül a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szombati adatai szerint 2188-at tudnak megtartani, azaz 527 települési választás elmarad, nem lehet megtartani továbbá két területi szintű (azaz megyei) választást sem.
A jelöltek nyilvántartásba vétele után 498-an léptek vissza, ebből 173-an a polgármester-jelöltségtől, valamint 300-an a képviselő-jelöltségtől, ebből 62-en egyéni választókerületben, tízezer lakosnál nagyobb településen és 238-an egyéni listán, tízezer lakosnál kisebb településen. A nemzetiségi választástól 259 jelölt lépett vissza.
Az önkormányzati választáson kilenc, a nemzetiségin hat nyilvántartásba vett jelölt meghalt.
A szavazólapokat nyomtató ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. 25 millió darab szavazólapot nyomtatott, ebből az önkormányzati választásra 23,3 millió darabot, a nemzetiségi választásra pedig 1,7 millió darabot. A nyomda nyolcféle szavazólapot készített a vasárnapi választásra: polgármesterit, főpolgármesterit, egyéni listásat, egyéni választókerületit, megyei közgyűlésit, valamint települési, területi és országos nemzetiségi szavazólapokat. (MTI)
Kiemelt feladat a választás biztosítása
A rendőrség kiemelt feladata az október 13-ai helyhatósági választások biztosítása – mondta az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Halmosi Zsolt a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek és a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásához kapcsolódó rendőrségi feladatokról szólva közölte: a választás napján jogszerű, szakszerű, arányos, gyors, határozott intézkedéseket várnak el a rendőröktől.
A rendőrség pártsemlegesen, politikai befolyástól mentesen, a jogszabályok adta keretek között végzi tevékenységét a választás előtt alatt és után is – hangsúlyozta.
Halmosi Zsolt az európai parlamenti voksolásra utalva azt mondta, annak lebonyolítása során a rendőrség nem volt főszereplője a választásnak. „Ugyanez a szándékunk vasárnap is” – hangoztatta.
A vezérőrnagy felidézte, tavaly augusztusban kezdték meg a rendőri felkészítést az október 13-ai választás feladataira, a „viszonylag nagy” rendőri állomány oktatása, képzése, vizsgáztatása kellő időben indult.
A rendőrség fontos feladatának nevezte a köznyugalom biztosítását, hogy az állampolgárok gyakorolni tudják jogukat, „és ne tartsa őket vissza semmilyen közbiztonsági hiátus” a részvételtől.
Közölte, a rendőrség ezért nemcsak a köztereken biztosítja a közbiztonságot és a közrendet, hanem – jogsértés, bűncselekmény vagy szabálysértés esetén – akár a választás lebonyolításának helyszínén is intézkedik. A jogsértések megakadályozását, megszakítását, az elkövetők elfogását és felderítését szintén kiemelt feladatnak nevezte.
A rendőrség „megfelelő erővel” biztosítja a választáshoz kapcsolódó fontos épületeket, ezek között a Nemzeti Választási Irodát (NVI), a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) központját és a Belügyminisztériumnak (BM) a voksolás lebonyolításának informatikai feltételeit biztosító objektumait említette – mondta. Kiemelte azt is, hogy a szavazólapokat nem a rendőrség, hanem a nyomtatást végző szervezet szállította, de a rendőrök is jelen voltak a szállítási útvonalakon. Közölte, „megtörtént és megtörténik a szavazás napja előtt is” a szavazóhelyiségek tűzszerészeti átvizsgálása, mivel „nagy problémát okozhat”, ha közveszéllyel fenyegető bejelentés érkezik.
Vasárnap „megfelelő létszámú” tűzszerész, bombakereső és -kutató járőr lesz szolgálatban – mondta, azt is megjegyezve, hogy a voksolás biztosításában részt vevő teljes rendőri létszám szolgálati titoknak minősül.
Halmosi Zsolt erről csupán annyit közölt, hogy a közterületeken, a határokon, a határátkelőhelyeken annyi rendőr szolgálatát rendelték el, amennyi „az előre tervezhető feladatok ellátásához elégséges lesz”.
A rendőrség együttműködik a szavazatszámláló bizottságok elnökeivel, akik rendelkeznek a legközelebbi egységek elérhetőségeivel. A hívások beérkezésétől számított 15 percen belül kell az egységeknek megérkezniük minden szavazóhelyiségbe – mondta.
Halmosi Zsolt a belügyminiszter szavait is felidézve kijelentette: hisz abban, hogy a választás a demokrácia ünnepe. Ezért a szavazással kapcsolatos feladatokban részt vevők ünnepi öltözetben teljesítenek fegyver nélküli szolgálatot.
„Ez nem azt jelenti, hogy ha (.) olyan intézkedési kényszer keletkezik, amelyhez fegyveres rendőrökre van szükség, akkor azt ne tudnánk végrehajtani” – fogalmazott.
Ugyancsak a rendőrség biztosítja a választáshoz kapcsolódó, a gyülekezési jog hatálya alá eső rendezvényeket, köztük a kampányzáró eseményeket.
A vezérőrnagy emlékeztetett arra: a rendőrségnek az egyéb napokon jelentkező feladatait is el kell végeznie a választás napján.
Halmosi Zsolt megfogalmazása szerint „rendkívül nagy feladat volt” megszervezni, hogy azok a rendőrök is gyakorolhassák a szavazati jogukat, akik vasárnap a lakóhelyüktől távol teljesítenek szolgálatot. Hozzátette, valamennyi érintett rendőrnek lehetősége lesz a szolgálati helyétől függetlenül szavazni. A rendőrségi fogdákon a közügyektől nem eltiltott fogvatartottak mozgóurnát kérhetnek a választási bizottságtól – mondta.
A választások és az urnazárás után a rendőrség a köznyugalom és a közrend fenntartásában kap majd kiemelt szerepet – közölte az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese. (MTI)