A keleti nyitás megtörtént, kezdődhet a déli, nyugati nyitás viszont nincs, mert Magyarország a Nyugat része – összegezte a magyar külpolitika törekvéseit Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a kétnapos rendkívüli nagyköveti értekezlet első napján Budapesten. A kormányfő beszédében továbbra is nemzeti alapokon álló külpolitikát szorgalmazott, amelyhez szerinte nem világpolgár, hanem nemzeti elkötelezettségű diplomatákra van szükség. A tanácskozáson egy kérdésre adott válaszában a miniszterelnök közölte azt is, hogy a tavaszi ülésszak végéig elkészülhet a 2016-os költségvetés.

Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban összegyűlt misszióvezetők előtt kijelentette: továbbra is fennáll az elvárás a magyar külpolitikával szemben, hogy alkalmazkodjon az új világrendhez és értse meg azt.

A külpolitikai törekvésekről szólva a miniszterelnök kifejtette: olyan nincs, hogy „nyugati nyitás”, Magyarország ugyanis a Nyugat része – népszavazás döntött a NATO- és az EU-tagságról is -, ezért a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy a déli nyitással, minden értelmet nélkülöz.

Szerinte ma a nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel. Ezért tartotta fontosnak, hogy tavaly – az orosz szankciók kérdésében Vilniusszal fennálló viták ellenére – Litvániába látogasson, ahol magyar katonák részvételével tartottak hadgyakorlatot. És ezért fogják beterjeszteni a parlament elé azt a javaslatot – folytatta -, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben.

A keleti nyitást a kormányfő sikeresnek értékelte, úgy fogalmazva: a keleti nyitás megtörtént, „a kapu ki van nyitva”, „közlekedni kell rajta”. Így most egy másik irányba, Dél felé, Afrika és Latin-Amerika felé kell fordulni – közölte, majd Afrikáról megjegyezte: ha sikerül stabilizálni a kontinenst, akkor az nagy lehetőség lesz a világgazdaságnak.

Tájékoztatott: idei külpolitikai programja még elsősorban Ázsiára irányul – példaként említette Szingapúrt, Indonéziát, Malajziát, Vietnámot és Mongóliát -, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015 második felében már megkezdi a déli nyitáshoz szükséges utakat, és 2016-ban a kormányfői külpolitikai látogatások is ezeket a térségeket érintik majd.

A közép-európai együttműködésre is kitért, kijelentve: a közép-európai sorsközösség elsőbbséget élvez, az majdnem olyan fontos Magyarországnak, mint a saját nemzeti érdekei.

Orbán Viktor – a kérdésekkel és válaszokkal együtt mintegy másfél órás – előadásában leszögezte: a magyar külpolitikai doktrína alapja továbbra is a magyar nemzeti érdek.

MTI