Orbán Balázs: Az ukrajnai háború elhúzódásán Európa nem nyerhet

A panelbeszélgetés központi témái az ukrajnai háború, annak közép-európai megítélése, valamint következményei voltak. Szakértők, illetve politikusok szólaltak fel rajta a visegrádi négyek csoportjának (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) országaiból.

„A közép-európai térség az elhúzódó háború következményeként gazdasági lejtmenetbe fog fordulni, infláció, energiaválság, munkanélküliség” – mondta felszólalásában Orbán Balázs. Hozzáfűzte: az ukrajnai háború elhúzódása azt fogja okozni, hogy eltűnnek annak a gazdasági sikernek az alapjai, amelyek jelenleg a közép-európai országokat jellemzik és erejüket adják. Hangsúlyozta: ezért a magyar pozíció az, hogy arra kell összpontosítani, hogy minél előbb a béke, a fegyvernyugvás és a helyzet lenyugtatása irányába toljuk az eseményeket. Megjegyezte: lehet, hogy más kormányok más szempontokat tartanak jelen pillanatban fontosabbnak, de végső soron ez egy olyan stratégiai szükségszerűség, amely nem a visegrádi együttműködés széttartása, hanem összeforrasztása irányába mutat.

A miniszterelnök politikai igazgatója a felszólalások utáni beszélgetés során leszögezte: a közép-európai siker kulcsa a gazdasági siker, mivel, ha ezek az országok gazdaságilag nem sikeresek, senki nem fogja őket komolyan venni, és a régió keletről, nyugatról vagy délről uralt peremterület lesz, „ahol a fű sem nő.” Rámutatott: a tőlük keletre zajló katonai konfliktustól a régió országainak képesnek kell lenniük megvédeni magukat, és ehhez még mind a négy országnak erősítenie kell katonai képességeit, de az ott zajló háború ezen országok gazdasági sikereinek alapját veszélyezteti.

„Hosszú távú kérdésekben lehet más fénytöréseket felvázolni, de ha a rövid távú perspektíva ilyen riasztó, nincs más lehetőségünk, mint védeni a pozícióinkat és hűteni a kedélyeket, mert különben nagyon komoly problémáink lesznek” – jelentette ki Orbán Balázs. Rámutatott: Magyarország olyan iparágakban keres kitörési pontokat, amelyekkel nem csak gyártási, hanem kutatási és fejlesztési kapacitásokat hozhat az országba, a versenyképesség és annak érdekében, hogy tíz év múlva arról lehessen beszélni, hogy nincs fejlettségi különbség Nyugat- és Közép-Európa között. Kifejtette: ebben a perspektívában a magyar gazdaság motorja a következő évtizedekben az energiaintenzív ágazatok lesznek, s ha nem lesz lehetőség az olcsó energia biztosítására, az lemaradást fog eredményezni a technológiai versenyben.

„Az a perspektíva Közép-Európa számára, hogy tíz éven belül utolérjük a nyugatot, és magunk mögött hagyjuk Dél-Európát, és ezt a perspektívát veszélyezteti az, ami most van” – szögezte le Orbán Balázs. Hozzáfűzte: az energia tekintetében nem az egyik függőségből a másik függőségbe kell átsodródni, hanem újabb területek felé kell nyitni az olcsó energia megszerzése érdekében, úgy, hogy az átmeneti időszakban is megfelelő mennyiségű és olcsó energia álljon rendelkezésre.

A miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: ha válság van, és Európa nem képes a saját érdekei szerint cselekedni a világpolitikában – ahogy ez most látható -, akkor egy lassú hanyatlás következik be, ami kiegészül a brüsszeli bürokrácia centralizációs igyekezetének erősödésével. „Közép-Európának képesnek kell lennie ezeknek a saját érdekeivel ellentétes centralizációs törekvéseknek ellentartani” – szögezte le Orbán Balázs.

A pozsonyi Conservative Summitot hagyományteremtő céllal tavaly hozták létre. Az idei konferencia központi témái a konzervatív Európa víziója, a családpolitika és az ukrajnai háború. A rendezvény szervezőinek elképzelése szerint a konferencia platformot adhat a térség konzervatív gondolkodóinak és politikusainak véleménycseréjéhez, és segíthet összefűzni a részleteiben esetenként különböző, ám alapjaiban véve közös nézeteiket.