Orbán Viktor azt mondta, szamárságnak tartja, hogy az országban bank-, hitel- vagy biztosításellenesség lenne. Szólt arról is, hogy szerinte „mozgásba jöhet az EU hajója”, és már a hétvégi csúcstalálkozón fontos döntések születhetnek.

Kifejtette, hogy bár a magyar gazdaság, így a biztosítási szektor nehéz helyzetben van, ennek ellenére leszögezhető: ha a magyar gazdaság talpon marad, megerősödik, akkor ebben nagy szerepet fognak játszani a pénzintézetek, a biztosítók, és a talpon maradás után – a kormány reményei szerint – bekövetkező jelentős gazdasági növekedésben is fontos szerep jut majd a biztosítóknak. Közölte ugyanakkor, tudatában van annak, hogy bizonytalan a biztosítási szakma, nehéz követnie, hogy milyen irányba halad a magyar gazdaságpolitika hajója, amely „nem egy európai uniós nagy, lomha tengerjáró, hanem egy gyorsnaszád”.

A kabinet nagyra értékeli azt az áldozatot, amelyet a biztosítási szektor vállalt a magyar gazdaság rendbetétele érdekében válságadók formájában – fejtette ki, hozzátéve, hogy a hiánycsökkentés a biztosítók közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges ilyen mértékben.

A miniszterelnök biztosította az ágazat képviselőit, hogy a kabinet nem egyszerűen a pénzügyi súlya miatt értékeli a biztosítási piacot, hanem azért is, mert fontos társadalmi értékeket is képvisel. Példaként azt mondta, hogy az öngondoskodás felé próbálja terelni az embereket, ami fontos polgári erény, hiszen egy hosszú távon növekedni akaró gazdaság nehezen lehet meg saját lábukon álló polgárok milliói nélkül.

Orbán Viktor szerint a válság utáni időszakban a biztosítók jelentősebb szerepet fognak játszani a nemzetgazdaságokban, mint előtte. Erőeltolódás jöhet majd létre a pénzintézetek között – mondta, megjegyezve: szerinte el kellene választani egymástól a klasszikus kereskedelmi és a kockázatos befektetési banki tevékenységet.

A kabinet elképzeléseiben olyan biztosítási piac szerepel, amely kétpilléres: van egy állami és egy erős magánlába. Az üzleti biztosítókkal kötött nyugdíjbiztosítások ügyéről is érdemi tárgyalásokat kell folytatni – hangsúlyozta.

Előadásában kifejtette: a válság idején vannak, akik „örömmel jelentkeznek a vészmadár szerepére”, holott az ilyen helyzetekben a legfontosabb az, hogy ne veszítsük el a józan ítélőképességünket. Magyarország legfőbb ellensége szerinte ma nem is a válság, hanem a reménytelenség, amelynek leküzdésében a legtöbbet a politikusok, az elemzők, a szakértők és az üzletemberek tehetnek; ezért „a mi feladatunk nem a riogatás”, hanem a cselekvés.

A kormányfő szerint ahhoz, hogy a válság után a magyar gazdaság minél jobb helyzetből tudjon startolni, szakítani kell azzal a téveszmével, amely szerint a magas adósság természetes velejárója az életnek. Az adósság ugyanis megfojt – mondta, kiemelve ugyanakkor: nem arra gondol, amikor értékteremtéshez használnak fel tisztességes, fedezettel bíró hiteleket, az ilyen kölcsönök nélkül ugyanis nem működik a gazdaság. Szerinte ezért az a gondolat, hogy Magyarországon bank-, hitel- vagy biztosításipiac-ellenesség lenne, „úgy szamárság, ahogy van”. „Az egész magyar gazdaságtörténet éppen az ellenkezőjéről szól” – tette hozzá. Megjegyezte viszont, hogy a pusztán a költekezést, fogyasztást gerjesztő hitelezéssel szakítani kell: „nem lehet sokszoros mennyiségű pénz forgalomban ahhoz képest, amennyi tényleges értéket elő tudunk állítani”.

Minden eszközzel elejét kell venni az ország, a családok további eladósodásának: ebben részeredmények már vannak, tartósságuk egy-másfél év múlva derül ki, de az figyelemreméltó, hogy a GDP-arányos államadósság szintje az év végére 82-ről 73 százalék környékére csökken – mondta a miniszterelnök, aki szerint az államadósság-csökkentés politikájának alternatíváját Görögországnak hívják.

Magyarország gazdasági helyzetét értékelve a miniszterelnök kijelentette: „mi kifelé jövünk a válságból” – a válságot mint államadósság-növekedést tekintve -, „más országok pedig befelé mennek”. Szerinte a 85 százalékos GDP-arányos államadósság az a szint, amely fölött rendkívül nehéz visszatérni a csökkenő államadósság pályájára.

A kormányfő azonban úgy vélte, hogy „mozgásba jöhet az EU hajója”, és már a közösség vezetőinek hétvégi csúcstalálkozóján fontos döntések születhetnek, mert vannak nagy országok, amelyek nem késlekedhetnek tovább. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy látszatmegoldásokkal az EU nem kerülhet ki a jelenlegi gazdasági helyzetből, a gazdaságpolitika radikális megújítására van szükség. Megítélése szerint jó remény van arra, hogy nem lesz több időhúzás, késlekedés.

Kitért arra is, hogy Közép-Európa a válság után Európa növekedési motorja lehet, Magyarországnak pedig azt a célt kell kitűznie, hogy ezen a régión belül is a legkedvezőbb üzleti, gazdasági környezetet biztosító állam legyen 2014-re.

A nyugdíjrendszerre rátérve elmondta: „először fordul elő Magyarország történetében”, hogy a nyugdíjkasszába annyi pénz megy be, mint amennyi ki, vagyis zárt a rendszer, és ez hosszabb távra is igaz. Megjegyezte, ugyanez a terv az egészségügyi kasszával is, annak ugyancsak zárttá kell válnia. Utóbbival kapcsolatban hozzáfűzte, ennek vannak kedvezőtlen vonatkozásai, például az egyszázalékos járulékemelés.

Elmondta, a versenyképességhez az is szükséges, hogy a családokat is kimentsék az adósságból. Olyan kitörési lehetőség persze biztosan nincs, amely egyöntetű tapsot váltana ki, csak vitatott megoldások léteznek, de majd a „végén meglátjuk, az eredmény igazolja-e a választott módszert” – mondta, hozzátéve, hogy az önkormányzatokat is ki kell menteni a devizaalapú eladósodottságból.

Támogató szabályozási környezetet kérnek a biztosítók a kormánytól

Fontos célja a biztosítási szektornak, hogy a kormány támogató szabályozási környezetet biztosítson számára, cserébe a biztosítók hosszú távú megtakarításra ösztönzik a polgárokat, amelyből – egyebek mellett – állampapírokat vásárolnak – mondta Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a szakmai szervezet által rendezett biztosítási konferencián szerdán Budapesten.

Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) arányos biztosítási díjbevétel 3,2 százalék, Ausztriában ennek a duplája. Az alulbiztosítottságot az állam adókedvezménnyel, illetve -mentességgel tudná csökkenteni – tette hozzá a MABISZ elnöke.

A térségből a GDP-arányos biztosítási díjbevételben Magyarország előtt jár Csehország (3,7 százalék) és Lengyelország (3,8 százalék).

A EU-ban az egy főre jutó biztosítási díjbevétel évi 1.991 euró, míg Magyarországon mindössze 294 euró. Az életbiztosításoknál az arány 1.227 és 146 euró. A nem életbiztosításoknál kisebb az elmaradás, a 664 eurós uniós átlaghoz képest a magyar díjbevétel 147 eurót tesz ki.

A hosszú távú megtakarításokat a magánszemélyeknél adókedvezménnyel, a vállalati díjfizetőknél pedig adómentességgel ösztönözné a biztosítási szakma. Az utóbbi azt jelenti, hogy a cégek által az alkalmazottaiknak fizetett életbiztosítás béren kívüli juttatásként bizonyos összegig adómentes lenne. A tartós lakossági megtakarításokat kamatadó kedvezménnyel ösztönözné a MABISZ.

A biztosítók jelenleg 1.000 milliárd forint értékű állampapírral rendelkeznek, míg 2007-ben az állomány még meghaladta az 1.200 milliárdot. Kisbenedek Péter úgy vélte, hogy ha a biztosítási piac újra fellendül, az állam kifejezetten a biztosítók részére bocsáthatna ki hosszú lejáratú kötvényeket, amelyek segítségével például a bérlakásépítés is finanszírozható lenne.

Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója az alulbiztosítottságot illetően ellenvéleményének adott hangot. A GDP növekedésével automatikusan nő a biztosítási díjbevétel, így a magyar fejlettségi szinten – a hasonló országokhoz képest – megfelelő a biztosítottsági szint – mondta.

A főtanácsadó beszélt arról is, hogy a biztosító egyesületek hiányos szabályozási környezetben működnek. A PSZÁF elkészítette a kiterjesztett szabályokat, amelyek a biztosítási törvény átfogó módosításába kerülnek bele. Nem járható út, hogy az egyesületeknek kisebb a tőkekövetelménye, és rendezni kell az egyesületek részvénytársasággá való átalakulásának kérdését is. A közvetítők díjazásának az átalakítását is szorgalmazta, szerinte célszerűbb lenne csepegtetve fizetni a jutalékaikat.

A konferencián előadást tartott Hatala József országos rendőrfőkapitány is, aki a rendőrség és a biztosítók együttműködési lehetőségeit vázolta. Saját eszközeikkel mindketten növelhetik a közlekedés biztonságát, ami előnyösen hat a kárkifizetésekre. Példaként hozta a főkapitány a közlekedési balesetben évente meghaltak számát. Tavaly 639-en hunytak el közlekedési balesetben, azaz a halálesetek száma a múlt század ötvenes éveinek a szintjére esett vissza, miközben a járműállomány a 37-szeresére nőtt. Ha mindenki bekötött biztonsági övvel autózna, százzal kevesebben halnának meg évente az utakon – mondta Hatala József.

Szócska: a szervezett gyógyturizmusba szállhatnának be az üzleti biztosítók

A szervezett gyógyturizmusba a külföldi tulajdonban lévő biztosítók az anyavállalataik szervező munkája révén szállhatnak be – mondta Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára.

A szervezett gyógyturizmus alapját az adja, hogy Magyarországon jóval olcsóbb az egészségügyi ellátás, mint Nyugat-Európában. A műtét mellett a rehabilitáció is itt történhetne – tette hozzá az államtitkár.

A hazai ellátásban csak a kiemelt szolgáltatásoknál kapnak lehetőséget az üzleti biztosítók, az ellátás finanszírozása az állami biztosító kezében marad – válaszolta kérdésre Szócska Miklós.

A kormány alapelve ugyanis az, hogy a szolidaritás elvén működő, egységes kockázatközösségű állami biztosító finanszírozza az egészségügyet.

A mostani helyzetet úgy jellemezte az államtitkár, hogy az egységnyi közösségi kiadás magas, míg a magánkiadás alacsony. A MABISZ adatai szerint az üzleti biztosítók évi 2 milliárdot fizetnek egészségi kockázatra, viszont az önkéntes egészségpénztárak kiadása 54 milliárd forint – ezek származnak a magánszférából.

A kormány ellenzi a kétszintű – alap-, illetve magasabb – ellátást, ezért nem engedi be az ellátásba az üzleti biztosítókat. A kiemelt szolgáltatást – például az egyágyas szobát – viszont finanszírozhatják.

Juhos András, az Uniqa Biztosító nem életbiztosítási vezetője azt kérdezte az államtitkártól, hogy az osztott finanszírozást támogatná-e az állam. Az osztott finanszírozáson azt értette, hogy a beteg vizsgálatát a privát biztosító intézné, majd a költségeken – mondjuk fele-fele arányban – osztozna az állami és az üzleti biztosító. Elmaradna a túlvizsgálat, gyorsabbak lennének a szükséges vizsgálatok, és anyagilag is jól járna minkét fél – mondta.

Az államtitkár elgondolkodtatónak nevezte a javaslatot. Elmondta még, hogy a tárca az alacsonyabb szintre – a háziorvosokra és a rendelőintézetekre – épít, mivel ezek olcsóbbak a kórháznál, és megteremti hozzá a szükséges infrastruktúrát.

(MTI)