Orbán Viktor: A rezsicsökkentés egy jó politika

Arató Gergely (DK) azt kérdezte, mikor követi a kormány a csökkenő európai gázárakat, mikor harmadolja az intézmények, kisvállalkozások energiaköltségeit, illetve mikor hozzák nyilvánosságra az Oroszországgal kötött gázszerződéseket.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában felidézte, hogy 2010-ben, amikor Arató Gergely még államtitkár volt egy baloldali kormányban, a fizetésekhez viszonyítva a magyar családok fizették a legdrágább gáz- és áramdíjat.

Idézte az Eurostat friss jelentését, ami szerint 2021 első felétől kezdve huszonnégy tagállam közül huszonháromban emelkedtek az energiaárak, egyedül Magyarországon nem.

A kormányfő jónak ítélte a rezsicsökkentés politikáját, rámutatva, azzal megvédhetők a családok, még a jelenlegi árszint mellett is. Kijelentette, hogy a magyar családok többsége a fogyasztás 100 százalékáig a védett kategóriába tartozik. Emlékeztetett arra is, hogy a rezsicsökkentés keretében minden magyar család mintegy 181 ezer forintos támogatást kap a rezsiszámláihoz havonta. Ezt meg kell becsülni – mondta, és sorolta azokat a megszorításokat, amelyeket Arató Gergely megszavazott kormányon.

Jelenleg a legolcsóbb az atomenergia

Harangozó Tamás (MSZP) azt a kormányzati állítást kifogásolta, miszerint az uniós források megérkezéséig nincs pénz a pedagógusok béremelésére. Arra is rákérdezett: hogyan lehetséges, hogy miközben Pakson 12 forintért, a Mátrai Erőműben pedig 24 forintért állítják elő az áramot, a lakosság 70 forintot, az önkormányzatok és kisvállalkozások 250 – 300 forintot fizetnek érte.    

– Minden forintnyi költségvetési többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, a kormány ugyanis ebből fizeti a havi 181 ezer forintos rezsitámogatást a családoknak. Ezt a pedagógusok is megkapják

– felelte Orbán Viktor. Emlékeztetett, az elmúlt három évben 10-10 százalékos emelést kaptak a pedagógusok, és ha az ország maradéktalanul hozzájut az uniós támogatásokhoz, jövőre 21, 2024-ben 25, míg az utána következő évben 29 százalékos emelést tudnak biztosítani. Az uniós források hiányában azonban továbbra is csak évi 10 százalékot tudnak emelni – mondta.

Az áram áráról azt mondta: jelenleg a zöldenergia legdrágább energia – míg a legolcsóbb az atomenergia –, ugyanis az abból felhasznált mennyiséggel megegyezőt kell rendelkezésre tartani arra az esetre, ha a természet megtagadja az alternatív erőforrásokat. Így minél több zöldenergiát használ az ország, annál drágább lesz az áram. 

Át kell alakítani a Magyar Postát

Dudás Róbert (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Posta legutóbb 210 település 366 postahivatalának ideiglenes bezárását, valamint 300 dolgozó leépítését jelentette be. Értékelése szerint a vidéki posták bezárása a végét jelentheti a vidéki pénzügyi ügyintézésnek. Azt javasolta, hogy a Szerencsejáték Zrt. támogassa a jövőben a Magyar Postát.

Orbán Viktor válaszában jelezte, a Szerencsejáték Zrt.-nek nincs köze a Magyar Postához.

– A Magyar Posta egy veszteséges vállalat, és az uniós szabályok kizárják, hogy egy veszteséges cégnek támogatást adjon a magyar állam. A postát mindenképpen át kell alakítani, ha ez nem történik meg, akkor a posta szolgáltatásainak a színvonala tovább hanyatlik, a szolgáltatás területe pedig zsugorodni fog – közölte.

Viszonválaszában Dudás Róbert közölte, a Jobbik minden észszerű átalakítást támogat, de az átalakítás nem lehet országszerte 366 posta bezárása.

Orbán Viktor jelezte, várják a jó javaslatokat, majd megismételte, a postát csak akkor lehet életben tartani, ha átalakítják a belső szerkezetét, mert a kormány el van tiltva attól, hogy pénzt tegyen a postába. Következésképpen a postának meg kell újulnia – mondta, és reményét fejezte ki, hogy ezt minél kevesebb fájdalommal meg tudják majd tenni.

„Ne használjuk a megdöglesz szót az emberekre”

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, a kormány a múlt héten nyújtotta be a „lex megdöglesz” törvényjavaslatot, vagyis a szociális törvény módosítását, amely „kimondja, hogy aki szegény, az dögöljön meg.”

A jelenleg hatályos törvényben az áll, hogy a szociális ellátás biztosítása az állam feladata, ezzel szemben a módosításban az szerepel, hogy innentől kezdve a szociális ellátás elsősorban az egyén saját feladata, másodsorban a hozzátartozóké, harmadsorban az önkormányzatoké, negyedsorban a karitatív szervezeteké és csak ötödik helyen az államé. Ezzel az állam kivonul a szociális ellátásból.

Mint mondta a javaslat 22 órás vitájában az ellenzéki képviselők nem kaptak választ a kérdéseikre, ezért a miniszterelnöknek tette fel a kérdést, hogy miről szól valójában a törvény? Illetve, jól gondolják-e, hogy a gyakorlatban a törvénymódosítással fizetőssé kívánják tenni a kórházi idősgondozást.

Orbán Viktor válaszában kiemelte: ilyen tervek a Gyurcsány-kormány programjában voltak, majd javasolta a képviselőnek, hogy ha emberekről, különösen, ha beteg, ellátásra szoruló emberekről beszél, mellőzze a „dögöljön meg” kifejezést, mert az visszatetsző.

Jelezte, a kormány elsődleges célja, hogy munkához segítse az embereket, így ma Magyarországon 4 millió 700 ezer ember dolgozik, és egymillióval több munkahely van Magyarországon, mint a baloldal kormányzása alatt volt.

Emlékeztetett arra is, hogy a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra – amelyek együtt szerepelnek a költségvetésen – 2010-hez képest három és félszer több pénzt fordít a kormány.

Szabó Tímea viszonválaszában megjegyezte, nem érdekli, hogy a miniszterelnök mit tart visszatetszőnek, szerinte az visszatetsző, hogy a kormány múlt héten 47 milliárd forintot adott újonnan stadionépítésekre most, a válság idején.

Azt is visszatetszőnek értékelte, hogy Orbán Viktor szerinte nem válaszolt a kérdésére.

Orbán Viktor viszonválaszában közölte, semmilyen új stadionépítésről nem hoztak döntést, ezzel szemben néhány éve megállapodtak Budapest főpolgármesterével az atlétikai világbajnokságról, annak készül most a stadionja.

Azt is mondta, a szociális ellátást Magyarország nem leépíti, hanem fejleszti, ami pedig a helytállás sorrendjét illeti, megítélése szerint helyes, hogy van egy végső szereplő, a magyar állam, aki, ha más nem tud helytállni, áll minden magyar állampolgár rendelkezésére.

Idén 20 százalékkal nőtt a minimálbér

Kordás László (DK) azt kérdezte a miniszterelnöktől, mikor hajlandó a kormány bevezetni Magyarországon a megfelelő és méltányos európai minimálbérről szóló európai parlamenti irányelvet. Felhívta a figyelmet arra: a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb az EU-ban, aminél csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban van alacsonyabb.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában mértéktartást kért a képviselőtől és hangsúlyozta: amikor a baloldal volt kormányon, akkor az átlagbér alacsonyabb volt, mint most a minimálbér. Jelezte: továbbra is annak a híve, hogy a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók egyezzenek meg egymással. Ha állami gazdaság lenne, akkor az állam könnyedén megszabhatná a minimálbért, de szerencsére Magyarországon magángazdaság van – tette hozzá.

Kiemelte: idén 20 százalékkal nőtt a minimálbér, ami Európában talán a legnagyobb arányú növekedés és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövőben is növekedjen. Kordás László úgy reagált: ha most az átlagkereset 50 százaléka lenne minimálbér, akkor az 133 ezerről 163 ezer forintra emelkedne.

Orbán Viktor viszonválaszában úgy reagált: a baloldali kormány 8 év alatt 23500 forinttal emelte a minimálbért. „Mit akar tőlünk?” – fogalmazott.