Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Krisztusban van az igazság című, nyolcadik országos kongresszusán pénteken, Budapesten hangsúlyozta: vissza kell térni a cselekvés útjára, vissza kell állítani a munkát végző emberek megbecsülését.

A kormányfő beszédében kifejtette: az évek óta tartó világválság aligha orvosolható a jelenlegi keretek között, alapvető fordulatra van szükség, mert nemcsak gazdasági, pénzügyi, ökológiai válság dúl, hanem szellemi is, és valószínűleg ez a többi válság alapja. „A teremtőjétől elszakadt embernek bomlik a hite, az erkölcse, a családja, a társadalma. Önző lesz, és pillanatnyi érdekeit többre tartja az igazságnál. (…) Megtapasztalhatjuk ezt manapság is a devizaadósok megsegítésének akadályozásában” – mondta.

Mint fogalmazott, az ország hajója egy hosszan tartó és egyelőre végeláthatatlan válság viharában imbolyog a nyugati világ összes országának hajójával együtt, és egy sem, a legnagyobbak sem mondhatják, hogy biztosan elkerülik a jéghegyet vagy a zátonyt, ráadásul a hajósok között sem felhőtlen a viszony.

A magyar kormány sem képes csodákra – folytatta -, „nem nyújtózkodhatunk tovább, csak ameddig a takarónk ér, és ezt a takarót is állandóan szaggatják a nemzetközi valutapiacról idecsapó inflációs hullámok, amelyek eddig hogy, hogy nem soha nem sodortak a mi fedélzetünkre arannyal telt kincses ládákat”.

Orbán Viktor szerint a cselekvés és a tettek lehetőségét kell hangsúlyozni. Először azt kell tisztázni – emelte ki -, hogy „mi keresztények vagyunk”, sőt – az antalli felfogás szerint – aki európai, az keresztény, mert keresztény kultúrában nevelkedett, kereszténynek lenni pedig annyit jelent, mint cselekedni. A keresztény kultúra a cselekvés kultúrája, a cselekvés az, ami szilárd alapot biztosított az európai civilizáció számára. Ma azonban elfogyóban van a cselekvés, elveszett a tett, a cselekvő, dolgos és munkát végző ember tisztelete a civilizációból. Éppen az veszett el, ami Európát és a Nyugatot nagy és győztes civilizációvá tette, a cselekvés tisztelete – vélekedett, hozzátéve, hogy ez a legtöbb mai baj alapvető forrása, ez vezetett az európai országok „iszonyatos eladósodásához”, a csőd felé csúszó gazdaságokhoz, a nihilizmus, a cinizmus elterjedéséhez, a deviancia, a bűnözés és a szélsőségek elharapódzásához.

Az „új idők utópiái” az európai civilizáció szívét sebezték meg a cselekvés- és munkaellenességgel – fogalmazott, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az az utópia „csúfos véget ért”, amely a fedezetlen kölcsönt és a munka nélküli, spekulatív gyarapodást hirdette, vagyis véget ért a bankárok és a hitelek korszaka, ám mégis sokan „próbálnak kapaszkodni a kipukkadt léggömb foszlányaiba”, és úgy gondolják, jól lehet boldogulni munka nélkül is.

Vissza kell térni a cselekvés útjára, vissza kell adni a tettek rangját, helyre kell állítani a munka státuszát, a munkát végző emberek megbecsülését – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezért tesznek meg mindent az új munkahelyek teremtése érdekében, ezért akarnak mindenkit visszavezetni a munka világába, és ezért kell kimondani, hogy nem helyes, ha munkaképes, életerős, egészséges emberek munka nélkül akarnak jövedelmet kapni az államtól. Kiemelte ugyanakkor például azt, hogy megvédik a magyar családok otthonait, „akik egy hazugságra épülő korszak áldozataivá váltak, és a bankok immár olyan pénzt követelnek vissza tőlük, amit sosem adtak oda nekik”.

Mint mondta, a legerősebb, leghatékonyabb cselekvő közösség a nemzet, „a nemzetek nélküli nemzetköziség utópiája is szétfoszlott”. Magyarország megújulásának is a sikeres XXI. századi magyar nemzet megteremtése a célja, amely sikeres magyar nemzet rendet és biztonságot jelent minden törvénytisztelő tagja számára; amely mindenkinek tud értelmes munkát adni, amelyből el is lehet tartani egy családot, sőt aki szorgalmas, az gyarapodhat is; amely gondoskodik az idős emberekről, és valódi lehetőséget nyújt a felnövekvő nemzedékeknek; és ahol munkából lehet saját otthont teremteni, amelyet azután senki nem vehet el. Szerinte a XXI. századi magyar nemzet attól lesz sikeres, hogy hisz a tettekben és a cselekvésben, az emberek erős, felelős, összetartó közösségében.

„Mi ezen az úton indultunk el, erősek vagyunk, és senkinek nem hagyjuk, hogy a +görög útra+ visszalökje hazánkat – jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva: 2012-ben reális cél, hogy Magyarország elrugaszkodhasson az európai válságzónától.

A miniszterelnök beszédét azzal zárta, hogy ha ”a KÉSZ a Szentírás szavait, az örökkévaló mércét, az új ég és az új föld mércéjét kínálja fel a megújuló Magyarországnak – békességben, tisztán és feddhetetlenül -, akkor a magyar kormány nevében én ezt csak üdvözölhetem és megköszönhetem, sőt azt mondhatom, hogy Magyarországnak ma éppen erre van a legnagyobb szüksége„.

Kövér: a kereszténységre szüksége van Európának és Magyarországnak

A kereszténységre szüksége van Európának és szüksége van Magyarországnak – mondta Kövér László a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) országos konferenciáján pénteken a Parlamentben.

Az Országgyűlés elnöke ünnepi nyitóbeszédében kiemelte: szükség van mindenekelőtt azokra az értékekre, amelyek mentén az európai ember mindig is boldogult, az igazság keresésére és a megtalált igazsághoz való ragaszkodásra.

Az állam és a rablóbanda között az igazság tesz különbséget – idézte Szent Ágostont a fideszes politikus, aki azt mondta, újra és újra le kell szögezni, ki kell mondani, hogy csak az igazság tesz szabaddá.

Ha valaki letér erről az útról, mint ahogy az előző magyar kormányok letértek az elmúlt 8 évben, az mindig megadja az árát – mondta. Hozzátéve: annak a pénzügyi válságnak is, amelyik alapjaiban rázta és rázza meg a nyugati világot, a gyökere a hazugság. A rendszerszintű hazugság és a rendszerszintű, végtelenül rövidlátó és korlátolt önzés – fogalmazott Kövér László.

Az igazság szabadsága nélkül nincs és nem is lehet megújulás, de a változásnak mindenekelőtt a lelkekben kell végbemennie – emelte ki, hangsúlyozva: a feladat amely a magyar nemzet és értelmiség előtt áll nem kisebb, mint Magyarország megújítása. Ez nem csak a kormány feladata, mindenkire szükség van – mutatott rá.

A legjobb szándékú, legtehetségesebb politikusok által kigondolt program is csak holt betű, papírra vetett terv marad az emberek cselekvő részvétele nélkül – mondta.

Kitért arra, hogy az elmúlt napokban emlékeztek a vörösiszap katasztrófára, és azt mondta: a helyreállítás azt mutatta, milyen lehet hazánk a válság legyőzése után, újra lehet benne kezdeni az életet.

Aki átélte, annak nem múlik el ez a tragédia, soha, soha nem múlik el, és a veszteség sem – fogalmazott, hozzátéve: ami mellékerült az összefogásnak köszönhetően, az a remény, hogy van értelme újrakezdeni.

Nem csak a kormány, az állami intézmények sikere ez, sokan hozzátették a magukét – összegezte.

Kövér László kiemelte: Magyarország megújításakor a feladat hatalmas, a tét óriási, de a lehetőség is az. Mozgásterünk és a rendelkezésre álló eszközök tárháza sok szempontból kicsi, sok szempontból egyedülállóan nagy. Az, hogy sikerül-e élni a lehetőséggel nagyrészt attól függ, a lelkekben megtörténik-e a változás, és fel tudjuk-e mutatni hagyományos értékeinket, az összetartozást, a szolidaritást – mutatott rá.

Sohasem volt nagyobb szükség változásra mint most, és sohasem volt nagyobb szükség azokra az emberekre, akik tudják, értik és életre is tudják váltani a keresztény hit igazságait – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

A tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke arról beszélt, hogy a mintegy hetven csoporttal bíró szervezet konferenciáján arra keresik a választ, hogyan valósul meg az igazságosság a közélet különböző területein. Az elnök szólt a következő időszak feladatairól is, amelyek központi elemét egy országos helyzetfelmérésen alapuló új evangelizációs terv kidolgozása, a Kárpát-medencei magyar egység továbbépítése és a keresztény civil szervezetek társadalomalakító szerepének további erősítése jelenti.

Budai Gyula: nem állunk meg az elszámoltatás útján

Befejezte a Hajdú-Bét károsultjai ügyének vizsgálatát az elszámoltatási kormánybiztos: álláspontja szerint az ügyben egyértelmű a Wallis korábbi vezetőinek felelőssége. Budai Gyula ezt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Krisztusban van az igazság című, nyolcadik országos kongresszusán közölte, ahol arról is beszélt: a kormány nem áll meg az elszámoltatás útján.

A kormánybiztos kifejtette: a hét folyamán hivatala befejezte a Hajdú-Bét károsultjai ügyének vizsgálatát, amelynek eredménye szerint – mint ismertette – az ügyben egyértelműen megállapítható a Wallis Rt. korábbi vezetőinek felelőssége. Budai Gyula az összefoglaló jelentést átadta az ügyben nyomozó Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Emlékeztetett, a Hajdú-Bét-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség rendelt el nyomozást hűtlen kezelés, csődbűntett és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére, ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis Rt., amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. 1999 és 2005 között a Wallis vezérigazgatója Bajnai Gordon volt. A Hajdú-Bétet 2001-ben ismét sikerült eredményessé tenni, a 2003-ban kialakult, legfőképpen a víziszárnyas-piac szereplőit sújtó válság azonban különösen súlyosan érintette a társaságot. A cég nem tudott fizetni a beszállítóknak, és önmaga ellen kért felszámolást. Az elégedetlen lúdtenyésztők több demonstrációt tartottak a Hajdú-Bét debreceni, valamint a Wallis budapesti központja előtt, követelve, hogy a szerintük az 5,5 milliárd forintot is meghaladó szállítói hitelt felhalmozó cég fizesse ki őket. Ez nem történt meg, és több libatartó öngyilkosságot követett el.

Budai Gyula a KÉSZ kongresszusán tartott előadásában mindemellett arról beszélt, hogy a kormány nem áll meg az elszámoltatás, a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet által elkövetett gazdasági visszaélések kivizsgálásának, a politikai felelősök megtalálásának az útján. Mint fogalmazott, az elszámoltatás rögös útjának még az elején állnak, de végigmennek azon.

A cél az, hogy azok a ”bűnösök„, akik csődhöz közeli helyzetbe hozták, eladósították Magyarországot, nyerjék el méltó büntetésüket akár politikai, akár jogi értelemben, de mindenképpen a jogállamiság keretei között – mondta a kormánybiztos, aki szerint az MSZP-SZDSZ-es kormányok ”szabadrablást„ folytattak az országban.

Közölte, a kormánybiztosi hivatal hozzávetőleg 1.200 ügyben folytat, folytatott vizsgálatot. A vizsgálati tervben jelenleg több mint 30 kiemelt ügy szerepel.

Hoffmann: az igazságosság elleni tiltakozás a hallgatói szerződés elleni tiltakozás

Az oktatási államtitkár szerint a hallgatói szerződés elleni tiltakozás az igazságosság elleni tiltakozás. Hoffmann Rózsa erről a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) pénteki tanácskozásán beszélt a Parlamentben. Elmondta, várhatóan jövő hétre olyan formát kapnak az oktatási törvények, hogy a kormány, majd az Országgyűlés elé kerülhetnek.

Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott, hogy ma az állam legnagyobb ellensége az adósság, és amíg ezt Magyarország le nem küzdi, addig nagyon meg kell gondolni, mire adunk ki minden egyes fillért. Ilyen körülmények között nem lehet megengedni, hogy például egy orvos a diploma megszerzése után külföldön kamatoztassa tudását jó fizetésért és annak a közösségnek soha ne adjon vissza semmit, amelyik a képzését vállalta, finanszírozta – hangsúlyozta. Ez nem felel meg az igazságosság elvének.

Ezért rögzítik az új felsőoktatási törvényben az állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett diákokkal a hallgatói szerződés megkötését. A szerződés kritériumait ugyanakkor még később dolgozzák ki – jelezte.

A szerződés egy lehetőség – mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: akinek a családja megengedheti magának azt, hogy finanszírozza tanulmányokat, annak nem kell ilyen szerződést kötnie.

(A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében a végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említenek, és ennek nem teljesülése esetén az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget köteles visszatéríteni a diák. Ezt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a diákok röghöz kötéseként értékelik, és október végére országos tiltakozó demonstrációt hirdettek a fővárosba.)

Hoffmann Rózsa a tanácskozáson beszélt még arról is, hogy várhatóan jövő hétre olyan formába kerülnek az oktatási törvények, hogy a kormány, majd az Országgyűlés elé kerülhetnek.

A közoktatási intézményeknél az állami szerepvállalás növeléséről szólva kiemelte: az új rendszer nem fog többe kerülni, a források más finanszírozási csatornába kerülnek. Fő szabályként az állam lesz a fenntartó, de az önkormányzatok is megkaphatják ennek lehetőségét, ha meghatározott kritériumoknak megfelelnek – erősítette meg. Nem az a kérdés, hogy mennyiből lehet ezt megcsinálni, hanem, hogy meg kell-e csinálni. A válasz egyértelmű igen – fogalmazott.

Az állam felelőssége abban nyilvánul meg, folytatta az államtitkár, hogy a tananyag egységes legyen, és a gyermekek ugyanazt a műveltségtartalmat kapják meg kelettől nyugatig. Szavait taps fogadta, amikor a tartalmi szabályozásról és a készülő kerettantervekről leszögezte: nem engednek választást a János vitéz és Harry Potter között, továbbra is kötelező lesz ”a János vitéz, a Toldi vagy Trianon„. Emellett lehet Harry Pottert is tanítani, a szabad időkeretben.

Ellenőrzés is lesz, és meg kell büntetni azt az iskolát, amelyik például megakadályozza ravasz módon annak a jognak az érvényesülését, hogy hittant tanulhassanak állami iskolákban is a gyerekek – fűzte hozzá.

Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy helyére kell tenni a nevelést, ami alatt a személyiség teljes egészének formálását jelölte meg, aminek része az erkölcsi, a vallásos, a hazafias, a családi életre vagy a munkára nevelés.

(MTI)