Orbán Viktor: Reagan a bizonyíték, hogy létezik teljes megújulás
A miniszterelnök szerdán az egykori amerikai elnök szobrának felavatásán, a budapesti Szabadság téren szólalt fel. Mint fogalmazott, Ronald Reagan megújította a világot, benne Közép-Európát.
Az egykori amerikai elnök kiállt azért a meggyőződésért – mondta a kormányfő -, hogy a rosszal nem lehet együtt élni, a gonosszal nincs békés egymás mellett élés, nincs kompromisszum; legyen bármilyen nagy és félelmetes, meg kell küzdeni vele, le kell győzni. Ronald Reagan tabukat döntött, öröknek hitt dogmákat söpört félre a józan ész nevében, ledöntötte a falakat, amelyeket a XX. század „torz és beteg ideológiái nevében emeltek a szabadság útjába”, amelyek elszigetelték a nyugati civilizáció egyik részét a másiktól – sorolta a volt elnök tetteit, hozzáfűzve, „erőt akarunk meríteni a példájából”.
Orbán Viktor szerint ma Magyarországon még falakat kell lebontani, hogy „kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából, erős, sikeres és büszke országgá váljunk”. Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy igenis létezik teljes megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a sorsunkat, a világunkat, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk – hangsúlyozta, kijelentve: „mindez sikerülhet, ha vesszük a bátorságot, hogy határozottan különbséget tegyünk jó és rossz, igaz és hamis, értékes és talmi között; ha vállaljuk, ahogy Reagan elnök is vállalta, a jó és rossz közötti különbség kimondásával járó felelősséget és következményeket”.
„Döntse le ezt a falat!” – idézte a miniszterelnök Ronald Reagannek a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárához, Mihail Gorbacsovhoz intézett szavait, majd a magyar miniszterelnök úgy folytatta: a magyar határnyitással „kiütöttük az első téglát, majd a fal le is dőlt, a szovjet birodalom s vele a kommunista diktatúra végérvényesen összeomlott”. Magyarország és a szocialista tömb falai közé zárt többi ország kiszabadulhatott, új világ kezdődött, megindult a kettészakított Európa, a megosztott nyugati civilizáció egyesülése – mondta, hozzátéve, hogy most „annak az embernek és vezetőnek állítunk szobrot, aki megváltoztatta, megújította a világot, benne a mi közép-európai világunkat is”, és hitt a szabadságban, a szabad emberek erkölcsi erejében és abban, hogy a szabadság útjába emelt falak ledönthetőek.
A miniszterelnök szerint 1990-ben úgy tűnt, hogy a nyugati világ győzelme teljes, biztonságos, kiszámítható, szabad világ vár az emberiségre, ma, 2011-ben azonban már látni, hogy valójában egy teljesen új és ismeretlen fejezet kezdődik az emberiség történetében. „A bizonytalanság lett úrrá a mi nyugati civilizációnkon, tartunk attól, amit egyszer már átéltünk, vívódunk afölött, amit még nem ismerünk, és aggódunk, mert elveszíthetjük azokat az értékeket, amelyek számunkra oly becsesek”.
Orbán Viktor beszédében azt mondta, míg egy elemző következtetéseinek nincs kockázata, addig az államférfi egyszer dönthet, tévedései jóvátehetetlenek, a történelem mond majd ítéletet felette, milyen bölcsen irányította a változásokat, és milyen sikerrel őrizte meg a békét. „Ronald Reagan jól döntött, a változást bölcsen irányította, és megőrizte a békét. A történelem ítéletet mondott róla, és az ítéletet a megbecsülés és a köszönet hatja át. Ezért kell hát szobrának Budapesten is állnia” – mutatott rá, majd beszédét azzal zárta: „újra kellene egy Ronald Reagan. Vajon készülődik-e már valahol?”
Semjén: az igazi értékek egyesítik az embereket
Az igazi értékek egyesítik az embereket – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Ronald Reagan egykori amerikai elnök szobrának felavatásán, a budapesti Szabadság téren.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kiemelte: Ronald Reagan tiszteletében Amerikában egyek a republikánusok és a demokraták, s Magyarországon, bár a belpolitikában sok a vita, az egykori elnök tiszteletében „egyek vagyunk konzervatívok és szociáldemokraták, liberálisok és kereszténydemokraták.”
Hozzátette: a történelemből adódóan Közép-Európában vannak viták az itteni népek között, de Ronald Reagan tiszteletében egyetértenek.
Semjén Zsolt szerint a néhai elnök szobrának ezen a téren spirituális jelentősége van, spirituális értelemben két olyan ember szellemi öröksége találkozik, akik mindig hittek a szabadságban, hittek Közép-Európa felszabadulásában. Magyarázatul emlékeztetett: „az 1956-os forradalom és szabadságharc véres eltiprása után a szent életű, mártírsorsú Mindszenty József hercegprímás az Amerikai Egyesült Államok követségén talált menedéket”.
Mindszenty József hitt abban – tette hozzá -, hogy eljön a szabadság és az óceán másik partján volt egy ember, akinek nem volt közömbös Közép-Európa sorsa, és hitt abban, hogy a térség számára is el fog jönni a szabadság.
„Adja Isten, hogy megértsük üzenetüket és hűségesek lehessünk ehhez” – zárta köszöntőjét Semjén Zsolt.
A Szabadság tér és a Zoltán utca sarkánál felállított Reagan-szobor 2,2 méter magas, Máté István csongrádi szobrászművész alkotása.
Az egész alakos szobrot a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság állíttatta.
A szoborállításnál a bizottság együttműködő partnere volt többi között a Ronald Reagan Elnöki Alapítvány (Ronald Reagan Presidential Foundation), a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. 1981 és 1989 között volt az Egyesült Államok 40. elnöke. Az egykori filmszínészt, aki több mint ötven filmben szerepelt, később két alkalommal is Kalifornia állam kormányzójává választották.
Ronald Reagan 1983-ban minősítette a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának” az Evangélikusok Nemzeti Szövetsége előtt elmondott floridai beszédében. A néhai republikánus elnök beszédének kézzel korrigált változatát januárban először állították ki a washingtoni Nemzeti Levéltárban. Reagan 1984-ben elindította az Egyesült Államok úgynevezett „csillagháborús” rakétavédelmi programját, amellyel erejét meghaladó fegyverkezési versenyre kényszerítette a Szovjetuniót. A politikus 2004-ben hunyt el, 93 éves korában.
Condoleezza Rice: nem hagyhatjuk magukra a szabadságukért küzdő népeket
Soha többé nem fordulhat elő, hogy magukra hagyjuk a szabadságukért küzdő népeket – jelentette ki Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter szerdán a Reagan-szobor avatásán, amely a budapesti transzatlanti diplomáciai hét kiemelt eseménye.
„Ezen a téren, erre a szoborra pillantva fogadjuk meg, hogy az ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk” – mondta az emlékünnepségen Nancy Reagan egykori first ladyt képviselő Condoleezza Rice.
Az amerikai diplomácia egykori vezetője azt mondta, Reagan özvegye, Nancy Reagan nagyon szeretett volna részt venni a szoboravatáson, és arra kérte őt, tolmácsolja büszkeségét, tiszteletét és háláját. A szobor állításáért köszönetet mondott az amerikai nép nevében is.
Condoleezza Rice arról beszélt, hogy a szabadságharcosok ügye 1848-49-ben, majd 1956-ban reménytelennek tűnt. „Egyszerű lett volna azt mondani, hogy ügyük elbukott és egyedül maradtak, de a történelem másféle jövőt tartogatott” – mondta.
Az 1956-ban szabadságukért harcoló férfiak és nők küzdelme után az amerikai és más szabad népek felismerték: soha nem történhet meg, hogy magukra hagyják azokat, akik szabadságukért harcolnak. „Mindenekelőtt Ronald Reagannek adtak ösztönzést” – tette hozzá, és úgy jellemezte az Egyesült Államok 40. elnökét, mint akiben egyszerre lobogott a szabadságért való olthatatlan vágy és a hazafiúi szeretet.
A volt külügyminiszter arról beszélt, hogy a világon továbbra is vannak olyan férfiak, nők és gyerekek, akik a zsarnokság igája alatt sínylődnek, úgy érzik, ügyük reménytelen, egyedül vannak. Reagan szobra előtt „fogadjuk meg, hogy ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk” – mondta.
George W. Bush elnök egykori külügyminiszterét Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet úgy köszöntötte, mint aki Ronald Reaganhez hasonlóan „egész életét a szabadság ügyének szentelte”. Kiemelte, hogy 1989-91-ben, amikor a zsarnokság kezdett teret adni a demokráciának a térségben, Condoleezza Rice-nak jelentős szerepe volt az amerikai nemzetbiztonsági tanács igazgatójaként, majd főigazgatójaként. Később nemzetbiztonsági tanácsadóként és külügyminiszterként egy zűrzavaros időszakban fáradhatatlanul dolgozott Reagan örökségének valóra váltásán, erős kapcsolatokat építve Magyarországgal és Amerika többi új közép-európai szövetségesével.
A nagykövet azt mondta, Reagan szobra otthonra talál a Szabadság-téren, amely azt a szabadságharcot jelképezi, amelyet a magyar nép vívott a Habsburg-birodalom ellen 1848-49-ben, és a kommunizmus zsarnoksága ellen 1956-ban.
Az MTI az amerikai nagykövetségtől úgy értesült, hogy a szerdán Budapestre érkezett Condoleezza Rice a Reagan-szobor avatásán kívül részt vesz és beszédet mond a nap folyamán a Szépművészeti Múzeumban a Szabadság-vacsorán, valamint a Tom Lantos Intézet ünnepélyes megnyitóján csütörtökön a Parlamentben, majd elutazik.
Edwin Meese, a Reagan-adminisztráció egykori igazságügyi minisztere az eseményen kiemelte: ez nagyszerű nap Magyarországnak és az Egyesült Államoknak, mert kifejezhetik tiszteletüket Ronald Reagan, „a szabad nemzetek vezetője” iránt. Azt mondta, Reagan egész életében a totalitárius rendszerek, a II. világháborúban a nácik és a tengelyhatalmak, később a kommunizmus ellen harcolt. Mint emlékeztetett, a volt elnök 1981-ben, beiktatásakor elkötelezte magát: a hidegháborúban azért küzd, hogy a marxizmus és a leninizmus „a múlt hamvába vesszen”.
Az Egyesült Államok hálás Magyarországnak, és különösen azoknak, akik közbenjártak azért, hogy a szobrot a magyar Parlament közelében állítsák fel – jelentette ki, hozzátéve, ez a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért Reagan küzdött. Reménye szerint a szobor mindennap emlékezteti majd az embereket Reagan ügyére, a szabadságra.
Kevin McCarthy, az amerikai kongresszusi delegáció vezetője hangsúlyozta: Magyarország régóta az Egyesült Államok szövetségese az úton, „melyen sokáig együtt haladunk még”. A két ország szoros kapcsolata a szabadságban és demokráciában gyökerezik – fűzte hozzá. Azt mondta, a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért harcolni minden nemzedék felelőssége.
A megemlékezésen Condoleezza Rice, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes együtt leplezte le Reagan egész alakos bronz szobrát. Az alkotás úgy ábrázolja a volt amerikai elnököt, amint éppen előre lép a Szabadság téren vele szemben álló második világháborús szovjet emlékmű irányába. A szoboravatás közönsége a szovjet emlékműnek háttal, a Parlament kupolája felé tekintve hallgatta meg az emlékbeszédeket. Az egész évben tartó Reagan-centenáriumi megemlékezések keretében Budapesten kívül még Londonban állítanak szobrot a napokban az egykori elnöknek.
A Reagan-szobor melletti érintőképernyőn olvasható szöveg szerint „az Egyesült Államok 40. elnöke konok szelídséggel védelmezte az emberi nem legnemesebb ideáját, a szabadságot; bölcsessége, lényeglátása és szíveket megnyitó humora sokunknak adott reményt, akik a vasfüggöny mögött már lemondtunk a szabadulás lehetőségéről (…) Ronald Reagan nem mondott le rólunk, hanem harcba szállt, és szinte egymaga megnyerte a lelkeket gyilkoló hideg világháborút”.
Simonyi András: Washington erősödő civil társadalmat szeretne látni Magyarországon
A Tom Lantos Intézet megnyitására Budapestre érkező amerikai külügyminiszter látogatásának az az egyik üzenete, hogy az Egyesült Államok erősödő civil társadalmat szeretne látni Magyarországon – mondta a transzatlanti hét kiemelt eseményével kapcsolatban Simonyi András volt washingtoni magyar nagykövet az MTI-nek.
Az egykori diplomata – aki a néhai Tom Lantos közeli barátjaként kíván közreműködni az intézet munkájában – azt mondta: Tom Lantos emberi jogi felfogása intézményesült formát kap.
Olyan magyarról van szó, aki nagyon magas posztra küzdötte fel magát az Egyesült Államokban, ahol az emberi és kisebbségi jogok első számú szószólója lett, és nekünk kötelességünk gondozni a hagyatékát – mondta a volt nagykövet Tom Lantosról, aki az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke volt.
Simonyi András hangsúlyozta, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kimondottan az emberi jogok és a civil társadalom erősítésével foglalkozó Tom Lantos Intézet csütörtöki megnyitójára érkezik a magyar fővárosba. A volt nagykövet meggyőződése, hogy az intézmény jelentős nemzetközi hatású tevékenységet folytathat majd.
Kifejtette: ha Hillary Clinton viszonylag rövid látogatása alatt fontosnak tartja, hogy találkozzon, konzultáljon civil szervezetekkel, akkor ennek van jelentősége. (Az MTI értesülése szerint az amerikai diplomácia vezetője szerda éjjel érkezik Budapestre és csütörtök délután már utazik tovább Vilniusba. Arról az MTI-nek egyelőre nincs információja, hogy az amerikai diplomácia vezetője mely civil szervezetekkel találkozik a magyar fővárosban.)
„Minden egyes ilyen találkozó egyfajta üzenet” – mondta az Amerika-szakértő, hozzátéve, ez figyelmeztetés a mindenkori hatalom számára, hogy az Egyesült Államok, akárcsak 25 éve, amikor az éledező magyarországi ellenzéki mozgalmat támogatta, nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a civil társadalomnak.
Felidézte, sokszor hallja amerikaiaktól, hogy furcsa módon Magyarországon, ahol példaértékű volt az átmenet az elmúlt 20 évben, borzasztóan gyenge a civil társadalom. Az amerikaiak azt üzenik, hogy erősödő civil társadalmat szeretnének – mutatott rá a volt nagykövet.
Simonyi András szerint Magyarországról vegyes a kép a tengerentúlon: egyszerre sikeres és bizonyos vonatkozásokban nem sikeres országnak látják. Magyarázatképpen hozzáfűzte: az amerikaiak nagy figyelemmel kísérik a demokratikus intézményekkel kapcsolatos lépéseket.
„Amerika igenis figyeli azokat a folyamatokat, amelyek Magyarországon zajlanak” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország számít, mert jelképes ország, zászlóshajója volt a kelet-európai demokratikus átmenetnek, úttörő volt a NATO-csatlakozásban, a transzatlanti kapcsolatok építésében, az EU-bővítésben.
„Amerika Magyarországra a térségben sok szempontból továbbra is szeretne egyfajta példaként, mintaként tekinteni, rajtunk múlik, hogy ez így is lesz-e” – mondta a volt washingtoni nagykövet, aki hangsúlyozta, az amerikaiak azt is világossá teszik, hogy Magyarországnak saját magának kell megoldania a demokráciával kapcsolatos problémákat.
(MTI)
