A portál értesülései szerint a MOK Országos Küldöttközgyűlésének küldöttei közül többen jelezték, hogy a 2019-ben lezajlott utolsó választások során megszerzett mandátumuk lejárt, éppen ezért szavazati joggal nem rendelkeznek. Emiatt teljes tanácstalanság alakult ki, mert szinte senki sem tudta, érvényes-e a mandátuma, van-e szavazati joga, vagy sem.

Hirdetés

Az Origo beszámolója szerint emiatt a küldöttközgyűlés jogszerűsége is vitathatóvá vált.

A portál azt írta, a megismételt küldöttközgyűlést annak ellenére megnyitották, hogy az a mindössze 67 regisztrált küldött miatt eleve határozatképtelen volt.

Az Origo cikke szerint a káosz része volt, hogy nem állítottak mandátumvizsgáló bizottságot sem, ami a megjelentek személyazonosságának megállapítására is szolgált volna. Az elnök javasolta a meghirdetett napirend módosítását, annak ellenére, hogy az alapszabály szerint határozatképtelenség esetén az ülés csak változatlan napirenddel hívható megismételten össze az eredetivel azonos napra.

Korábban írtuk

A portál úgy értesült, hogy ezt áthidalandó, gyorsan hoztak is egy határozati javaslatot a mandátumok meghosszabbítására a következő választásokig, ezzel elismerve azt a „korábban körömszakadtáig vitatott tényt”, hogy a jelenlegi Országos Küldöttközgyűlés a lejárt mandátumú képviselettel nem legitim.

Az egyik küldött hozzászólásában arról tájékoztatta a közgyűlésen megjelenteket, hogy a lejárt mandátumok meghosszabbítására nincs jogosultságuk – írja az Origo. A portál szerint a megjelentek többsége ekkor ébredt rá, hogy az egész küldöttközgyűlés jogszerűtlen, és káosz alakult ki, azonban az elnök ennek ellenére próbavoksolást rendelt el, amit háromszor is megismételtek, egyiken sem volt meg a határozathozatali küszöb, akár szavazógéppel, akár kézfelemeléssel, akár felállással szavaztak.

Az Origo értesülései szerint ezt követően még a közgyűlésen jelenlévők többsége is otthagyta az ülést, amit így berekesztettek

Az Origo fontosnak tartja megemlíteni, hogy miközben a MOK elnöksége teljes átláthatóságot hangoztat, sem az elnökség éves beszámolóját, sem a felügyelőbizottság beszámolóját, sem az etikai bizottság beszámolóját nem tették közzé.

Mivel saját maguk látták úgy, hogy az Országos Küldöttközgyűlés múlt szombaton „kabaréba fordult”, nincs elfogadott 2022. évi számviteli beszámoló sem – olvasható az Origo tudósításában.

MOK: új kamarai választás lesz

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) sikertelen küldöttközgyűlése után újraindította a kamarai választásokat – tudatta a testület pénteken közleményben az MTI-vel.

A MOK június 3-án tartotta ez évi második küldöttközgyűlését, amely határozatképtelenség miatt eredménytelen volt, „bizonytalan jogi helyzetben kellett megtartani, a kamara ellen meghozott törvénymódosítás ugyanis a február 25-én megkezdett választási folyamatot megszakította” – áll a közleményben.

A bizonytalanság a 4 évre választott országos küldöttek mandátumának pontos érvényességi idejét is érintette, ami miatt a Belügyminisztérium állásfoglalását kérte a kamara országos hivatal március 8-án. „Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azonban válaszában nem adott jogilag érvényes útmutatást.”

A MOK a június 3-ai, sikertelen küldöttközgyűlése után újraindította a kamarai választásokat, amelyeket a lejárt mandátumú területi vezetők helyett ügyvivő testületek bonyolítják le. Mindez a MOK országos elnökségének mandátumát nem érinti, az november 30-ig tovább él.

A MOK honlapján olvasható az is, hogy a június 3-ra összehívott küldöttközgyűlés az érvényes szavazásokhoz nem kellő számban megjelent, illetve távozó küldöttek miatt maradt határozatképtelen, ezért érdemi döntések sem születhettek. A következő küldöttközgyűlés a kamarai választások után lesz.