Öröm és fütty
Az előzetes hírek arról szóltak, hogy Medgyessy Péter, a szocialista kormány feje az Örömkoncerten ünnepi beszédet tart. Nos, kiderült, az információ nem volt pontos. Abban a néhány percben ugyanis, amikor Medgyessy a mikrofonnál állt, sok mindent érezhettünk, csak örömöt és ünnepélyességet nem, sőt beszédet sem hallhattunk, csupán egy nyelvtanilag többé-kevésbé összerakott szöveget, közepes előadásmódban. Ráadásul tartalom nélkül.
Mert kétségtelenül jól hangzott például, hogy az idei augusztus 20-án még „az önálló, szabad magyar államot köszöntjük”, jövőre viszont „a magyar Európát, és az európai Magyarországot”, de szerintem a szocialista kormányfő a szokásosnál is többet „őzne”, ha e kijelentését meg kellene magyaráznia. Mert bizony a szép szavak mögött nincs igazi jelentés. De a szövegnek ez a része még legalább ünnepélyesnek hatott, az a szakasz ugyanakkor, ahol Medgyessy az új autópálya-nyomvonalról beszélt, még kampányzáró szónoklatnak is silány lett volna.
Nem csoda, hogy ezen a ponton elszakadt a cérna, és százak kezdtek hangos tiltakozásba. Pedig a java még csak ezután jött, hiszen az egykori szigorúan titkos tiszt a „beszéd” csúcspontján arról próbálta meggyőzni hallgatóságát, hogy itt az idő új, Magyarországon összeszerelt mobiltelefonok vásárlására, sőt, most kell lecserélni használt autónkat újra, mondjuk egy esztergomi Suzukira. Ha nem kedvelném a japánokat, azt mondhatnám, ezt a néhány mondatot a Suzuki marketinges csapata írta, de nem akarom a reklámért felelős urakat és hölgyeket ismeretlenül megsérteni. Úgyhogy maradjunk annyiban: Medgyessy hazudott.
Pedig néhány perccel később éppen ő mondta: „hazudni nem szabad, de nem is érdemes. Senkinek.” Ha rosszhiszeműek lennénk, azt feltételeznénk, hogy a kormányfő mindenek felett állónak érzi magát, s azt képzeli, ha másnak nem is, neki azért mégiscsak szabad csúsztatnia. De legyünk jóindulatúak: megközelíthetjük onnan is a dolgot, hogy Medgyessy annyira koncentrált a papírján sűrűn sorakozó betűkre, hogy egyszerűen nem értette, mit is jelentenek a száját elhagyó szavak… Érdekes volt tapasztalni, hogy míg a polgári kormány idején a Népszabadság kötelességének érezte a miniszterelnöki beszédek ízekre szedését, Orbán Viktor szavainak kiforgatását, a baloldali napilap ezúttal egyetlen rossz szót sem írt a jelenlegi kormányfő szövegéről. Hiába, változnak az idők, most már nem esik olyan jól nekik a regnáló kormány vezetőjének bírálata. Pontosabban nem változott semmi, most is csak Orbán Viktort kritizálják, na meg a nemzeti tábort, ugyanúgy, mint két, három, négy, öt esztendővel ezelőtt.
Tanács István Örömfütty című írásában például arról értekezik, hogy „a spontán fütyülők nagyon örültek fütyülés közben, hogy lám csak, milyen könnyen sikerül tönkretenni valamit, ami mindenkié lehetne”. Később pedig azt elemzi, hogy a „jobboldal” – tehát így, mi, mindannyian – telefújta az útjelző táblákat a D-209-es nevével, s érzékelteti, hogy ez a tábor semmi mást nem tud, csupán gyűlölködni, megzavarni a békés ünnepeket, a politikusi beszédeket, feldúlni a nemzeti egységet, bezzeg a fanatikus baloldaliak talpig úriemberek, és semmi ilyet nem tennének.
Orbán Viktorról gúnyosan azt írja a baloldali újságíró, hogy ő „akkor is miniszterelnök, amikor nem az”, majd megjegyzi: bár nem volt túl elegáns tőle, amikor „a Szent István Tervet állította az Európa Tervvel szembe (…, de hát Orbán Viktor bevallottan is csak a fél országot képviseli”. Kár, hogy Tanács nem osztja meg velünk, hogy a polgári kormány miniszterelnöke mindezt hol vallotta be, az pedig meglehetősen furcsa, hogy az immár szokásos két táborra, két fél országra osztás után még van képe a nemzeti egységről papolni. Egyébként úgy látszik, sokaknál ismét ez az egységlemez van műsoron, mert Tanács Istvánon kívül például Medgyessy és Kovács László MSZP-elnök is ejtett erről néhány szót, sőt Dávid Ibolya MDF-vezérre is átragadt a nemzetegyesítési láz. Persze a nemzet egyesítése valóban hasznos és nagyon fontos lenne, ám ahogy szokták mondani, visszatetsző, ha az utcalány akarja erkölcsre oktatni az apácát.
Tanács Istvánnal szemben a Magyar Nemzet nem felejtette el, hogy a füttyszón kívül azért Medgyessy Pétert is lehetett hallani a Hősök terén. Ugró Miklós írásában igyekezett rámutatni a szöveg néhány gyenge pontjára (volt miből választania), publicisztikáját pedig így zárja:
„A miniszterelnök figyelmeztette a renitenseket, hogy őrizzék meg az ünnep méltóságát. Igaza volt, csak arról az apróságról feledkezett meg, hogy az ünnep méltóságához az alkalomhoz illő, igaz és méltó ünnepi beszéd is hozzátartozik, és a két ünnepi szónoklat közötti tisztesség és hitelesség.”
A két napilap tehát hozta a megszokott formáját, az ellenzéki sajtóorgánum tényekkel alátámasztva bírált, és a kormányzati agit. prop.-tevékenységre sem lehetett panasza a megrendelőknek. Az Index internetes portálon viszont Tóta W. Árpád meglepetést okozott. Talán emlékeznek a kedves olvasók, Tóta W. volt az, aki szíve szerint a drog ellen tüntetők közé lövetett volna a Vörösmarty téren. Augusztus huszadikai írásában viszont szót sem ejt a fütyülő tömegről, csak a Medgyessy által felolvasott szöveg hibáit karikírozza ki egy „ál-beszédben”. S mindezt úgy teszi, hogy minden nemzeti érzelmű polgár jót nevethet rajta.
Tóta W. stílusváltása is azok igazát támasztja alá, akik szerint valami elkezdődött. A képzeletbeli poharak közül egyre több telik meg, és jó úton haladunk, hogy a kormánybérenc médiumok fájóan nagy túlsúlya se legyen elég a balliberális győzelemhez a következő választásokon. Ha pedig újra Orbán Viktor lesz az egész nemzet törvényes miniszterelnöke, akkor beteljesedhet Medgyessy jóslata: az ország rendbetételét követően egyre többeknek lesz lehetősége például új mobiltelefon, új autó vásárlására.
És akkor ráadásul a miniszterelnök ünnepi beszéde tényleg ünnepi lesz. És tényleg beszéd.