A kora tavaszi ég sötét felhőkkel, hamarosan kitörni készülő viharral fenyeget. Az erőmű kéménye fehéres-szürkés füstöt okád, végtelen csóvája gomolygó kondenzcsíkot rajzol a liláskék égre. Oroszlány felett kitör a vihar. De cikáznak a villámok, dörög az ég a közéletben is. Mikor süt ki végre a nap?

Szemétégetésről, kísérleti hulladékégetésről érkeztek a hírek a Vértesi Erőműből, egymást érték a közmeghallgatások, amelyeken újra és újra előkerült a kérdés: folytatják vajon a veszélyes kísérletet, kevernek-e műanyagot, gumiabroncsot, olajos iszapot a szénbe?

Ami az elképesztő mennyiségű szemétgyártást illeti, Günther Grass döbbenetes víziója már azokat is sokkolja, akik nem olvasták a német író híres regényét, a Patkánynőt. Grass szerint a mindent elöntő szeméthegyeken tanyázó patkányok az Apokalipszis egyedüli túlélői. A Vértesi Erőmű kísérleti hulladékégetése is arról tanúskodott, hogy az emberiség nem hagy mást maga után, csak szemetet… Konkrétan és átvitt értelemben is.

Statisztikák bizonyítják, hogy a rákos megbetegedések a hulladékégetők közelében jóval gyakoribbak. A Brit Környezetegészségügyi Orvosok Társasága szerint ráadásul a születési rendellenességek számában is növekedés tapasztalható a hulladékégetők szomszédságában. Nem nehéz tehát belátni, hogy a kifejezetten hulladékégetésre épített erőművek is súlyosan szennyezik a környezetet.

Mi a helyzet akkor egy olyan erőmű esetében, amely eredetileg nem is hulladékégetésre, hanem hagyományos széntüzelésre épült? Lehet-e szemetet égetni egy szenes erőműben? Ez a kérdés az, aminek a megválaszolására indított kísérleti hulladékégetés igencsak felborzolta Oroszlány, Tatabánya és a környék lakóinak kedélyeit. Már ezernél is több tiltakozó aláírás gyűlt össze a kísérleti hulladékégetés ellen.

– Hatóságilag engedélyezett emberkísérlet – ezekkel a szavakkal jellemezte Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere azt az eljárást, amelynek során a Vértesi Erőmű (VÉRT) a szén közé veszélyes hulladékot, például olajos iszapot kever. – A műanyag, illetve az olajos iszap égetése során dioxin, illetve furán szabadul fel. Mindkettő erősen rákkeltő vegyület, a természetben nem fordul elő. Amíg egy erre a célra épült hulladékégetőben az utánégetés során a veszélyes anyagok jelentős része megsemmisül, a hagyományos erőműből a légtérbe távozik a dioxin és a furán, amely a táplálékláncon keresztül felgyülemlik az emberi szervezetben. A férfiakból egyáltalán nem, a nőkből pedig kizárólag az anyatejen, illetve a méhlepényen keresztül ürül ki, károsítva ezzel a magzatot, akinek a szervezetében tovább folytatódik a rákkeltő anyag felhalmozása. Sokan emlékeznek még a közelmúlt botrányára, amikor dioxinnal szennyezett élelmiszer került forgalomba, Kínában halálos áldozata is volt az élelmiszer-szennyezésnek. A kísérleti hulladékégetés során ilyen anyagok kerültek a légtérbe – tájékoztatja a Demokratát Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere, a térség országgyűlési képviselője.

Bencsik János szerint a dioxinok és furánok mennyisége jelentősen túllépte a hulladékégetésre vonatkozó határértékeket. Emellett a kísérlet idején megnövekedett a levegőbe kerülő nehézfémek, a higany, az ólom, a berílium mennyisége is. A polgármester szerint a füstgáztisztítás nem hatékony, a technológia alkalmatlan a dioxinok és nehézfémek megkötésére, az eljárás komoly egészségügyi kockázatokkal jár.

Szerettük volna megismerni az erőmű adatait, illetve a kísérlet eredményeit látni, ám az erőmű erődje bevehetetlennek bizonyult. A vezérigazgató titkárnője Juhász Sándor projektigazgatóhoz irányított. A projektigazgató készségesen fogadott volna minket, telefonon még azt is megígérte, hogy megmutatja azokat az anyagmintákat, amelyeket a kísérlet során használnak. Amikor azonban arra került a sor, hogy a portás kiállítsa a belépőkártyánkat, feltűnően sokáig kellett várni. Végül kiderült, hiába várunk, a portás tájékoztatott, hogy a vezérigazgató végül nem járult hozzá ahhoz, hogy belépjünk az erőmű területére, és így a projektigazgató sem nyilatkozhatott…

Ügyes. Mindez egyetlen nappal az oroszlányi közmeghallgatás előtt. Az erőmű MTI-nek adott egyik nyilatkozatából kiderült, hogy a Vértesi Erőmű 2006-ban engedélyt kapott arra, hogy kísérleteket végezzen veszélyes és nem veszélyes hulladékok szénnel való együttégetésére, hogy az eltüzelt szén mennyiségét csökkentsék. Az erőmű a barnaszénhez 20 ezer tonna hulladékot keverhetett hozzá. A környezetvédelmi felügyelőség szerint a hivatalos laboratóriumi vizsgálat eredménye szerint az előírt határértékeknél nagyobb szennyezőanyag-kibocsátás a levegőbe nem történt.

A polgármester viszont nem így látja. Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy a széntüzelésű erőművek 950 fokon üzemelnek. A dioxin elégéséhez viszont 1150 Celsius-fok szükséges. A hulladékégetőkben utóégetéssel semmisítik meg a káros gázokat, ilyen technológia viszont az oroszlányi erőben nincs.

– Ha a dioxin nem ég el, mert 950 fokon nem tud elégni, óhatatlanul a légtérbe kerül – szögezi le a polgármester.

Szénfillérek, árammilliárdok

„Szénipari szerkezetátalakítási támogatás” – áll az áramszolgáltató számláin a törvény értelmében, és fizeti minden magyar állampolgár a Vértesi Erőmű szerkezetátalakításához nyújtott támogatás összegét. Ez a támogatási forma ugyanis már csak a Vértesi Erőmű kedvéért van érvényben, mivel ez az utolsó mélyművelésű szénbányával rendelkező erőmű, amely a mai napig üzemel. A VÉRT-nek két működő telephelye a Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű. A vállalat 2100 munkavállalójával Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatója.

A Vértesi Erőmű Zrt. Magyarország utolsó mélyművelésű bányáját is magában foglaló gazdasági társaság, amely jelenleg is a nemzeti vagyon része, privatizációjára mindeddig nem került sor. A tavalyi botrányra még sokan emlékeznek, amikor a szeptember 24-i kormányülésen szén-dioxid-kvótából alaposan kistafírozták a menyasszonyt: egyedi döntés alapján, az erőmű termelési adatait manipulálva, többletkvótát biztosítottak számára a széndioxid-kibocsátás tekintetében.

– Valakiknek nagy biznisz a szemétégetés, ami azért különösen veszélyes, mert a hulladékot az egyébként is magas kéntartalmú szénhez keverik hozzá – avat be aggodalmába egy bokodi lakos, aki gyakran érez a fojtó, torokkaparó kénszagot a levegőben…

Nem lesz esküvő

Az erőmű privatizációja már jó ideje napirenden van. A VÉRT iránt korábban a multimilliárdos szociáldemokrata, Kapolyi László érdeklődött. A kérő azonban 2008 decemberében váratlanul visszalépett: Kapolyi László írásban is bejelentette, hogy eláll a Vértesi Erőmű Zrt. megvásárlásától és azt is közölte, hogy nem veszi át a korábban a Vértesi Erőműtől megrendelt 250 megawatt villamos áramot sem. Ez súlyos csapást jelentett a VÉRT-nek, mivel az erőmű saját kapacitása csak 40 megawatt termelését tette lehetővé, a VÉRT a fennmaradó 210 megawattra 11 áramkereskedővel szerződött, hogy a Kapolyi féle megrendelést teljesíteni tudja…

A meghiúsult üzlet miatt a kereskedőket mintegy 20 milliárd forint kár érte, amelyet most a Vértesi Erőmű Zrt.-n követelnek. A VÉRT viszont nem tudja behajtani a pénzt Kapolyi cégén, a System Consultingon, mert a megrendelésről még a VÉRT tulajdonosa, az MVM sem tudott és állítólag írásos megállapodás sem született…

A húszmilliárdos veszteség a VÉRT teljes menedzsmentjének a fejébe került. Menesztették Gálos Tibor vezérigazgatót is, akinek a helyére Szabó Pál korábbi közlekedési, vízügyi és energiaügyi miniszter került.

Energiapókok hálójában

A Vértesi Erőmű azóta is küzd a veszteséggel. 240 erdélyi bányászt már hazaküldtek, mondván, hogy szűkül a piac, csökken az áram világpiaci ára (a magyar fogyasztók ezt azért nem érzékelik, mert gyengül a forint), miközben nőnek a termelési költségek. Gazdasági szempontból tehát jól jönne most egy kis olcsó szemét…

Miközben az Erőmű küzd a létéért, tulajdonosánál, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél lefolytatott belső vizsgálat nagy értékű, több tízmilliárd forintos tranzakciók nyomába eredt. A vizsgált tranzakciók idején az MVM vezérigazgatója a sokoldalú Kocsis István volt, aki azóta a BKV vezérigazgatója lett.

– Kiderült, hogy egy Power Investments II. nevű cég tavaly 1,724 millió eurót (kb. 430 millió forintot) utalt át az MVM-nek „Vértes vételár 1. rész” címen – tájékoztat Bencsik János polgármester. Az átutalást tehát nem a vevő, az erőművet privatizáló Kapolyi-cég, a System Consulting fizette, hanem az a luxemburgi székhelyű Power Investments, amelyet 2007 decemberében jegyeztek be 12 500 eurós törzstőkével, és amelynek tulajdonosa a Kajmán-szigeteken bejegyzett Power Investments International nevű offshore cég. Székhelye egy postafiók az Ugland House nevű irodaépületben, amelyről Barack Obama, az USA elnöke is úgy vélekedett, hogy ez a ház vagy a legnagyobb épület, vagy pedig a legnagyobb adócsalás a világon… – Nem kizárt, hogy a vételár első részletének kifizetésére abból a hitelből került sor, amelyet a Kárpát Energo nyújtott a Power Investmentsnek befektetési kölcsön gyanánt. Március 20-án ugyanis a Kárpát Energo 32 millió eurót (kb. 9 milliárd forintot) utalt át a Power Investments International II. S.Á.R.L. nevű luxemburgi cégnek befektetési kölcsön címen. A Kárpát Energo Zrt. Kapolyi László cége, a System Consulting projekttársasága, amelyben a Magyar Villamosművek Rt. 2008. februárjában 51 százalékos tulajdonrészt szerzett. Néhány nap múlva az MVM 15 milliárd forintos fejlesztési hitelt utalt át a Kárpát Energónak – teszi hozzá.

Állami pénzek milliárdjai vándorolnak offshore hátterű vállalkozásokhoz? Kapolyi-cégek közvetítésével keveri a kártyát a balliberális politika?

A Vértesi Erőmű közleményben tudatta, hogy a kereskedők többségénél sikerült a kármegosztásra irányuló tárgyalásokat lezárni, és ily módon az Erőmű hátrányait jelentősen csökkenteni. „A Vértesi Erőmű Zrt. 2009. január 12-én kinevezett új ügyvezetésének koordinálásában neves nemzetközi jogi szakértők bevonásával az elmúlt hetekben szakértők dolgoztak azon, hogy az erőmű-társaságot terhelő, a kedvezőtlen kereskedelmi megállapodások által okozott hátrányok minimalizálhatók legyenek, és ne lehetetlenítsék el a Vértesi Erőmű működését. A hátrányok alapvető oka, hogy a piaci ár a szerződéskötések óta lecsökkent. A System Consulting elállása miatt ez az árammennyiség csak jelentős veszteséggel értékesíthető, mely veszteséget a Vértesi Erőmű a System Consulting felé tovább kíván hárítani. A System Consulting szükség esetén bekapcsolódik a rendezési folyamatba és a még nyitva álló ügyek rendezésében szerepet vállal” – áll a közleményben.

Megnyugodhatunk? Nem teljesen. Arra ugyanis nem kaptunk választ, hogy miért hitelez egy ilyen nehéz helyzetben egy 51 százalékban állami tulajdonú cég súlyos milliárdokat offshore hátterű luxemburgi cégeknek? Ki fogja végül megvenni a Vértesi Erőművet? És megértik-e végre a döntéshozók, hogy a környező települések lakói semmilyen indokkal nem kérnek a dioxinból?

Ezek a kérdések foglalkoztatták mindazokat, akik részt vettek a csütörtökön késő délután tartott közmeghallgatáson Oroszlányban, ahol a Vértesi Erőmű vezetése tájékoztatót tartott a kísérleti hulladék-együttégetés eddigi tapasztalatairól, valamint a hulladékrészarány megnövelésének szándékáról. A közmeghallgatáson kétszázötven helyi lakos jelent meg. A három és fél órás verbális csatát, amelynek során minden egyes hozzászóló, idősek és fiatalok, mérnökök, orvosok, nyugdíjasok sorolták a kísérlet során tapasztalt negatív jelenségeket, végül a lakosság nyerte meg: a fórum végén Szabó Pál, a Vértesi Erőmű vezérigazgatója visszavonulót fújt. Bejelentette, hogy a társaság eláll a kísérleti együttégetés folytatásától. Oroszlány megmenekült.

Hernádi Zsuzsa