Fotó: Vermes Tibor/Demokrata, archív
Hirdetés

A történelemben először látogatott el pápa Erdélybe, és az itt élő magyarság számára kiemelkedő jelentőségű csíksomlyói szentmise előkészületeihez a magyar kormány is igyekezett minden segítséget megadni a Gyulafehérvári főegyházmegyének.

–  Hogy mit jelentett az erdélyi, partiumi magyarságnak a szentatya látogatása, azzal kapcsolatban érdemes felidézni Jakubinyi György gyulafehérvári érsek gondolatait, amelyeket Ferenc pápának mondott köszönetképpen – nyilatkozta a Demokratának a szentmise után Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár. – Az érsek atya emlékeztetett rá, hogy amikor Szent II. János Pál 1999-ben az országban járt, az akkori politikai vezetés elérte, hogy végül ne keresse fel Erdélyt, ahol egyébként a katolikusok többsége él. Akkor megígérte, ha még egyszer odalátogat, az erdélyi hívekhez is eljön. Most, két évtized elteltével Ferenc pápa teljesítette ezt az ígéretet.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette, a pápa fontos üzeneteket fogalmazott meg homíliájában. Lényeges volt, hogy Csíksomlyót Erdély örökségének nevezte. Beszélt az ősi zarándokhely hagyományairól, és utalt az évenként megtartott pünkösdi búcsúra, amelyről azt mondta: „Elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának.” Az államtitkár szerint aki ismeri a csíksomlyói búcsú történetét, annak számára egyértelmű, hogy ez a mondat a magyarokról szólt, vagyis nekünk tett gesztus a sorok között.

–  Fontos üzenet volt az is, hogy az elmúlt évtizedek-évszázadok történelmének nehézségeit, szomorú történéseit nem szabad elfelejteni, de ezeket a nehézségeket fel kell oldani, amire egy zarándoklat, egy ilyen találkozás is lehetőséget nyújt – mondta Soltész Miklós. – A tény, hogy jelen volt Románia miniszterelnök asszonya és a román kormány számos tagja, magyar részről pedig a köztársasági elnök és a miniszterelnök-helyettes is, azt mutatja, hogy tudunk együtt ünnepelni.

Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: bár voltak, akik féltek a pápalátogatástól, vagy előre negatívan ítélték meg Ferenc pápa útját, ráadásul a román hatóságok túlzott óvatossága is érzékelhető volt, és ez sokakat távol tartott a szentmisétől, a szentatya beszédében semmi olyan nem hangzott el, amit a magyarok, a magyar kormány vagy a magyar katolikus egyház bírálataként lehetett volna értelmezni. Sokkal inkább arra mutatott rá, hogy az itt élő nemzeteknek, a keresztényeknek össze kell fogniuk.

–  Úgy hallottam, dacára annak, hogy a két esemény között mindössze egy hét telik el, a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún is ugyanúgy rengetegen lesznek, ahogy hosszú évek óta mindig, sokan azok közül is eljönnek, akik a pápai szentmisén is itt voltak. Nagyon szép üzenet lesz, ha ismét megtelik a nyereg, most is megható volt hallani, ahogyan felcsendül a magyar és a székely himnusz. Mindezek azt mutatják, hogy egyek vagyunk a kereszténységben, mi, magyarok többségében katolikusok, de Erdélyben reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is. Fontos számunkra, hogy ők, a Székelyföldön, szerte Erdélyben és a Partiumban élő magyarok meg akarják tartani magyarságukat, szülőföldjüket – hangsúlyozta Soltész Miklós. – Mindenkinek érdemes felismernie, ami Magyarország számára magától értetődő: mi olyan közösségekként tekintünk a hazánkban őshonos tizenhárom nemzetiségre, amelyek a magyarságot mint nemzetet erősítik. Mindannyiunk közös érdeke lenne, hogy Románia többsége is így tekintsen a magyarokra, pláne az Európára leselkedő veszélyek árnyékában. Abban bízom, hogy a pápalátogatás is segít felülemelkedni a félelmeken és ellenérzéseken.

Az államtitkár hozzátette: a tévéközvetítésen keresztül a világ számos részén láthatták a szentmisét és azt, hogy a pápa a csíksomlyói búcsú hagyományáról, a zarándokhelyről, a Szűzanya itteni tiszteletéről beszélt, és a jövő nemzedékek figyelmébe ajánlotta ezt a kulturális örökséget. Mindezt elsősorban mi, magyarok tudjuk megőrizni.